Ön hogyan ítéli meg? Megérdemelt plusz ami mindenkinek jár? Vagy talán nem is annyira pozitív mint amennyire elsőnek hangzik?!
"A küldemény 4 darab 2000 forintos és 2 darab 1000 forintos, élelmiszerre és meleg ételre beváltható utalványt tartalmaz, érvényességük 2019 utolsó napján jár le, a küldeményt az értesítéssel a kézbesítést követően 10 napig a postán is át lehet venni. Az át nem vett utalványok a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához kerülnek, innen lehet május 31-ig utólag igényelni az újbóli kézbesítést." (1)
Akik az életükön át dolgoztak, megérdemlik a normális időskori ellátást és a megbecsülés apró jelképeként az utalványokat. Sokakban azonban felmerül a kérdés, hogy milyen megítélésben is kell ezeket részesíteni. Pozitív és negatív visszhang egyaránt megjelenik, hiszen néhányan örömmel veszik ezt a kis segítséget, míg mások akár online felületeken is hangot adnak a megbotránkozásuknak!
Vannak szolgálati idők, amik beleszámítanak a nyugdíjba és vannak, amik nem. A gyes beleszámít, és az ápolási idő is, viszont a nők kedvezményes nyugdíjába nem számít bele az ápolási. Amiből vonnak nyugdíjjárulékot, az tulajdonképpen beleszámít a nyugdíjba.
A nyugdíjrendszer témáját napjainkban is egyre többször érinti a híradó, az internetes portálok. Nem véletlen, ugyanis számos, aggodalomra okot adó tényezővel kell számolni, éppen ezért fontos, hogy a témával azok is foglalkozzanak, akik még csak mostanság próbálnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
A magyar nyugdíjrendszer gyakorlatilag az állami nyugdíjon alapszik, ami az úgynevezett felosztó-kirovó rendszerben működik. Ennek lényege az, hogy a munkaerőpiacon jelenleg tevékenykedők befizetéseiből finanszírozzák a nyugdíjakat. Ahhoz, hogy a rendszer optimálisan tudjon működni, elengedhetetlen, hogy a munkavállalók, valamint a munkaadók által befizetett járulékok fedezzék a kifizetéseket. Mivel már jelenleg is deficittel kell számolni, melyet az államháztartás terhére igyekeznek megoldani az illetékesek, így világosan látható, hogy rendkívül fontos a kényes egyensúly fenntartása, és a mihamarabbi megoldás találás.
Természetesen a nyugdíj előtt állók részéről az a legfontosabb kérdés, hogy mi alapján, hogyan kerül majd megállapításra az az összeg, melyből meg kell élniük nyugdíjas éveikben. A döntő tényezők a szolgálati idő, valamint a havi átlagkereset összege, ám a rendszer ennél jóval bonyolultabb. Az öregségi nyugdíj összegét az annak alapját képező havi átlagkereset összegének a hozzá tartozó szolgálati időhöz tartozó százaléka adja meg. A nyugdíjmérték skála a következőképpen alakul:
15 év szolgálati időtől indul, amelyhez a havi átlagkereset 43 százaléka tartozik,
25 év szolgálati időig (63 százalék) évi 2-2 százalékkal, majd
26 év szolgálati időtől (64 százalék)
36 év szolgálati időig (74 százalék) évi 1-1 százalékkal,
37 év szolgálati időtől (75,5 százalék)
40 év szolgálati időig (80 százalék) évi 1,5-1,5 százalékkal,
és minden következő évben két-két százalékkal növekszik. 50 év szolgálati idő esetében éri el a 100 százalékot az összeg. Természetesen minimális összegére is létezik előírás, ez pedig a jelenleg hatályos jogszabályok szerint 28 500 forint.
S hogy miként állapítják meg az átlagkereset nagyságát? Az 1988. január 1 és a nyugdíjba vonulási kérelem beadása közötti időszak nettó átlagkeresete az alap, s ez kerül beszorzásra a fenti rendszerben a ledolgozott évek számához tartozó százalékkal. A jogosultsági idő alatt megszerzett összes jövedelmet el kell osztani a biztosításban töltött napok számával, s így kapható meg a nettó átlagkereset. Az osztószámként az év minden napját számolni kell, tehát az egy napra kapott összeget először 365-tel szorozni, majd 12-vel osztani kell. Az sem mindegy azonban, hogy milyen idősen döntünk a nyugdíjba vonulás mellett, hiszen a teljes öregségi nyugdíj azoknak jár, akik elérik a jogszabályban meghatározott korhatárt.
Lényeges kérdés, hogy mi számít jogosultsági időnek. A kereső tevékenységgel járó biztosítási jogviszony mellett vannak bizonyos esetek, melyek ezzel esnek egy elbírálás alá. Ilyenek például az ápolási díjjal töltött idő, a terhességi-, ill. gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, segélyben, gyermeknevelési támogatásban töltött időszak. Az öt gyermekkel rendelkező nők egy év jogosultsági időt szereznek pluszban, s minden további gyermekre jár plusz egy év, ám az így szerzett jogosultsági idő nem haladhatja meg a hat évet.
A következőkről fontos tudni, hogy nem minősülnek jogosultsági időnek:
Munkanélküli ellátás időszaka
Tanulmányi időszak ( bár ez szolgálati időnek számít )
Táppénzes időszak
Ahhoz, hogy a nyugdíjas években se okozzon gondot a megélhetés, fontos, már a munkavállalási időszak kezdetekor odafigyelni azokra a megtakarítási formákra, melyek egyre nagyobb számban állnak rendelkezésünkre. Az állami nyugdíjba vetett bizalom az utóbbi években többször is meginogni látszott, ám az öngondoskodás, és a bevételekkel való okos bánásmód garantáltan nem vezethetnek problémákhoz, gondoljon tehát már most arra az időszakra, amikor bizony nagyon jól jön majd a félretett pénz!
A HRportal 1956-ban született férfi olvasója arra volt kíváncsi, hogy ha 43 éves munkaviszonya van, meg tudná “vásárolni” a hiányzó éveket nyugdíjához, és ha igen, hogyan. Mert hogy olvasott már ilyesmiről.
Dr. Farkas András nyugdíjszakértő válaszában hangsúlyozta, hogy az 1956-ban született személyek nyugdíjkorhatárának (64 év 183 nap) betöltéséhez hiányzó időszak nem vásárolható meg. Egy férfi a nyugdíjigényét csak a korhatár betöltését követően adhatja be.
2018-ban egyébként az 1954. második félévében született személyek töltik be a nyugdíjkorhatárukat. Vagyis idén nyugdíjat igényelhet az az 1954. második felében született személy, aki 2018. első félévében betölti a 63 év 183 napos nyugdíjkorhatárát.
Emellett azok a később született hölgyek is igényelhetik a nyugdíjukat, akik 2018-ban teljesítik a nők kedvezményes nyugdíja (=nők 40) egyelőre idén is változatlan feltételeit, írja a nyugdíjguru honlapján.
A főbb feltételek:
Mindenképpen meg kell szerezni a 40 évi jogosultsági időt, és ezen belül alapesetben mindenképpen meg kell szerezni a 32 évi keresőtevékenységgel (munkával) szerzett szolgálati időt.
Vagyis alapesetben a gyermekneveléssel legfeljebb 8 évi jogosultsági időt lehet szerezni a nők kedvezményes nyugdíjához.
A jogosultsági idő alapképlete:
legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő +
legfeljebb 8 év gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő =
Az argentin adóhatóság egyik munkatársa jogilag nővé változtatja magát, hogy öt évvel korábban mehessen nyugdíjba – jelentette a helyi sajtó. A 60 éves Sergio Lazarovich még tavaly nyáron kezdte meg az eljárást, aminek sikerességéhez nem szükséges, hogy nemváltoztató műtéten essen át.
A helyi jogszabályok szerint hivatalosan nővé válhat akkor is, hogy a testén semmilyen változtatást nem végeznek el. Így Sergiónak elég lesz egy betűt változtatni a nevében, és Sergiaként fogja folytatni az életét – nyugdíjasként.
Lazarovich kollégái szerint a férfi semmi másért nem akar nővé válni, csak azért, hogy korábban kezdhesse a nyugdíjas éveket. Argentínában a nők 60, a férfiak 65 éves korukban vonulhatnak nyugdíjba. A férfi azonban állítja, meggyőződésből akar nő lenni, és nem a nyugdíj motiválta.
Egy argentin tisztségviselő a helyi sajtónak elmondta: Lazarovich terve egyértelműen a nyugdíjtörvények, és a nemi identitásról szóló jogszabályok kijátszása. Ugyanakkor jogilag semmi sem akadályozza meg, hogy ezt megcsinálja.
Öngondoskodásra találták ki a nyugdíjpénztárakat, és egészségmegőrzésre az egészségpénztárakat. Egy valakiről azonban igencsak bőkezűen gondoskodnak: arról a Szatmáry Kristófról, akinek – mint a 24.hu kiderítette – az MKB nyugdíj-, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárának elnökeként havi 2,5 millió forintnyi jövedelem jár. Ráadásul ezt megfejelheti évente maximum 3 millió forint költségtérítéssel is.
A fideszes országgyűlési képviselő igazi pozícióhalmozó: kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosi posztja mellett három iparkamara vezetésében is benne volt, amikor 2016-ban célba vette az akkor még állami tulajdonú, tavaly Matolcsy György és Mészáros Lőrinc köreihez került MKB Bank két pénztárát is. Habár híján volt a pénzügyi végzettségnek, az év március 9-én beválasztották a mai nevén MKB-Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztár legfőbb vezető testületébe, az igazgatótanácsba, és nyomban annak az elnöke is lett.
Botrányok tapadnak a nevéhez
Szatmáry Kristóf – családtagjaival közös – cége, a zöldség-gyümölcs kereskedelemmel foglalkozó Szatmáry Kft. tavaly feketemunkással bukott meg. Aztán idén év elején többször is nyugtaadás elmulasztásán kaptuk az egyik boltjukat, videofelvételekkel is igazoltuk ezt. A kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos hazugsággal, manipulációval és rágalmazással vádolta lapunkat, állítva, hogy nem igaz, amit írtunk. Az ügyészség azonban megállapította: igazolva látja, hogy többször elmaradt a nyugtaadás az üzletben. Amikor szembesíteni próbáltuk ezzel a kormánypárti politikust, a kérdéseink érdemi megválaszolása helyett menekülőre fogta. A képviselő a közelmúltban kiszállt a családi cégből.
Ekkor tett egy gesztust: előzetesen lemondott az igazgatótanácsi elnökként őt megillető tiszteletdíjról. Nem volt ez nagy áldozat, mert az elnöknek – az it-tagokhoz hasonlóan – jó ideje havi 20 ezer forint tiszteletdíj járt, mégpedig a takarékosság jegyében, és azért, hogy hűek maradjanak a pénztárak céljához, vagyis hogy az önsegélyezés, az egészségmegőrzésre félre tett megtakarítás a tagdíjat befizetők érdekeit szolgálja.
Nem kellett azonban sokat várni, hogy kiderüljön, mégsem ingyen végzi a munkát a kormánypárti politikus. Május közepén új döntést hozott a pénztár közgyűlése, e szerint az új igazgatótanácsi elnököt megilleti költségtérítés, elszámolhat bizonyos juttatásokat számla ellenében, nem is kis összegben:
reprezentációs kiadásokra 2016-ban 1 millió forintot,
a pénztár tulajdonában álló mobiltelefont használhat, a pénztár állja a telefonszámlát,
a pénztár laptopot is adhat neki, és az internetezés díját is állja,
ha saját autójával a pénztárral kapcsolatban álló üzleti partnereket látogatja meg, akkor üzemanyagköltséget, szállásdíjat, parkolási díjat, étkezési költséget is elszámolhat.
Aztán szeptemberben újabb közgyűlés, újabb döntés következett: beemelték az elszámolható juttatások közé azt,
ha Szatmáry Budapesten a pénztárral szerződött taxicég szolgáltatását veszi igénybe,
meg azt is, hogy jár neki egy maximum 12 millió forintos beszerzési értékű szolgálati autó – ám ennek igénybevételéről lemondott „az azt korlátozó megbízatásának fennállásáig”.
Egy pontosítást is végrehajtottak: korábban az 1 millió forintos korlát csak a reprezentációs kiadásokra vonatkozott, a többire – autóhasználat, parkolási díj, szállásköltség, taxi – nem, azokat számla ellenében gyakorlatilag korlátlanul állta a pénztár. Októbertől már az összes elszámolható juttatásra vonatkozott az évi 1 millió forintos felső határ.
De ami fontosabb: a korábban egységesen havi 20 ezer forintos tiszteletdíját 2016 októberétől az igazgatótanácsi tagoknak 50 ezer forintra emelték, az elnöknek, vagyis Szatmárynak viszont havi 1 millió forintos tiszteletdíjat állapítottak meg.
Bár erről „az annak felvételét korlátozó megbízatásának fennállásáig” lemondott. Szatmáryt megkérdeztük az ügyben, helyette a Fidesztől kaptunk levelet, amelyben elárulták, mi ez a megbízatás. A parlamenti képviselői munka összeegyeztethetetlen például gazdasági tisztséggel, megbízatással, ezért a képviselő keresőfoglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért díjazást nem fogadhat el. Azaz tiszteletdíjat nem vehet fel Szatmáry.
Kisvártatva azonban megtalálták a módját, hogyan tud mégis hozzájutni az apanázshoz. Mindez a közgyűlési határozatokból derül ki, amelyeket a 24.hu átnézett. Pár hónap múlva, 2016. december 16-án a közgyűlés úgy határozott:
a tiszteletdíj helyett (…) maximum a tiszteletdíj bruttó havi összege és az az után a Pénztár által fizetendő adó és járulékteher keretösszegét figyelembe véve a Pénztár az Igazgatótanács elnöke javára, kérésére köthet (…) személybiztosítási szerződést, melynek időarányos havi díját, adó és járulék vonzatát (…) a pénztár fizeti meg.
Magyarán: Szatmáry ugyan nem vehetné fel a havi 1 milliós tiszteletdíját, de kitalálták helyette, hogy a pénztár a javára ugyanekkora értékben (plusz adó és járulék) biztosítást köt.
A nyugdíjpénztárnál is az elnöki szintig vitte
Nagy nap volt ez a fideszes képviselőnek, mert ugyanaznap, 2016. december 16-án Szatmáry Kristófot beválasztották az MKB másik pénztárának, az MKB Nyugdíjpénztárnak is az igazgatótanácsába, itt is azonnal az elnöki pozícióig jutott.
És gyakorlatilag lemásolták az egészségpénztári forgatókönyvet: Szatmáryt a nyugdíjpénztárnál is 1 millió forint illette meg havonta, úgy, hogy a javára ilyen összegű biztosítást köthet a pénztár. A többi it-tag havi tiszteletdíja a korábbi években megszokott 60 ezer forint maradt, de ők is kérhetik, hogy biztosításban jussanak hozzá ehhez.
Szűk egy év múlva, 2017. november 1-jétől aztán felemelték a nyugdíjpénztárnál a Szatmáryt megillető, biztosítási formát felvevő jövedelem összegét havi 1,5 millió forintra. Emellett a nyugdíjpénztár évente maximum 2 millió forint értékben állja Szatmáry utazásait, szállását, parkolási díját, taxizását, reprezentációs kiadásait.
Összefoglalva: a mostani állapot szerint a két pénztártól összesen havi 2,5 millió forint jövedelemhez fér hozzá a miniszteri biztos, méghozzá úgy, hogy tiszteletdíjként nem vehetné fel, mégis megoldják azzal, hogy a pénztárak biztosítást kötnek a javára. Ezt fejeli meg évente összesen 3 millió forint elszámolható juttatás, költségtérítés.
És mindezeknek nincs nyoma Szatmáry Kristóf képviselői vagyonnyilatkozatában a jövedelmek között.
Ott az országgyűlési képviselőségért járó 224 ezer forint mellett a miniszteri biztosként felvett havi 748 ezer forintot említi csak.
A vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni külön a nagy értékű értékpapírokat, köztük a biztosításokat is. E szerint Szatmárynak
2015-ben, vagyis még az MKB két pénztárához való csatlakozása előtt 5 millió forint értékű biztosítása volt (CIG-Pannónia és Generali-biztosításban),
2016 végén csupán 1 millióval több, összesen 6 millió forint (szintén CIG-Pannónia és Generali),
2017 végére 1,6 millióval hízott csak, azaz összesen csaknem 7,6 millió forintra (CIG-Pannónia és Uniqa-biztosításban).
A fideszes képviselőnek emellett van egymillió forint készpénze, négymillió forintja pénzintézeti számlán, és további 10,4 millió forint követelése. Ugyanakkor a parlamenti képviselők közül ő tartozik a legtöbbel, 34 millió forinttal magánszemélyeknek.
A Fidesz kérdésünkre közölte: a Szatmáry vagyonnyilatkozatában foglaltak megfelelnek a valóságnak. Elismerték, hogy a képviselő személybiztosításokkal rendelkezik, de azok és pontos értékük szerintük szerepelnek a vagyonnyilatkozatában, amely itt érhető el.
Titkolóztak
Nem volt könnyű kideríteni, hogy mennyi jövedelmet kap Szatmáry Kristóf az MKB két pénztárától.
Előbb újságíróként kérdést küldtünk a két pénztárnak, de azok megtagadták az adatok kiadását (mind az it-tagok, mind az it-elnök javadalmazására rákérdeztünk), üzleti, illetve pénztártitokra hivatkozva.
Egyik kollégánk tagja az egészségpénztárnak, így kérhette a határozatokba való betekintést. Hetekig tartott, mire időpontot kapott a betekintésre. Titoktartási nyilatkozatot akartak vele aláírattatni, erre nem volt hajlandó, így nem tolták elé a papírokat.
Ha elé is tolták volna, abban sem lett volna sok köszönet: menet közben megtudtuk, hogy egy másik pénztártagnak a határozatok számát megmutatták ugyan, de a szöveget kitakarták, vagyis sem azt nem tudta meg, hogy mennyi a havi apanázs, sem azt, hogy mindezt a biztosítási trükkel juttatják Szatmárynak. Tehát a pénztár tagja, akinek a tagdíjából is származik Szatmáry és más pénztári vezetők juttatása, nem tudhatta meg, hogy mennyi pénzt kapnak az it-tagok. Ráadásul mindezt úgy, hogy a határozatokról azok meghozatala után 30 napig egy tájékoztatót kell kitenni a pénztár budapesti Dévai utcai helyiségébe, a határozatok meghozatalára jogosult közgyűlésen részt vevőkkel pedig semmiféle titoktartási papírt nem íratnak alá – tehát aki bármikor később, a 30 nap lejárta után akarja megtudni, hogy a vezetők mennyi pénzhez jutnak, annak igencsak meg van nehezítve a dolga.
Ez után mentünk be a cégbíróságra, ahol kitakarás nélkül láthattuk a közgyűlési határozatokat.
Adorján Béla megyei elnök a Hír TV Egyenesen című műsorában azt mondta: a vásárosnaményi csalásnál korábban említett 5300 embernél is jóval többet, tízezer főnél is többet jelentettek be illegálisan a megye településeire.
A jobbikos politikus a fideszes járási hivatalok, polgármesterek, a térség parlamenti képviselőjének és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség összejátszásáról beszélt.
Vannak olyan házak, ahová száz, vagy akár kétszáz ilyen embert is bejelentettek.
Adorján Béla azt mondta, mindez rendszerszintű és maffiaszerű, hiszen egy járási hivatal adminisztrátorának, amikor leül a számítógép elé, látnia kell, hogy egy adott ingatlanban már vannak hetvenen.
Neki kutya kötelessége lenne hivatalból elrendelni a vizsgálatot.
A Jobbik korábban közölte, feljelentést tesz a vásárosnaményi ügyben, az esetet jelezte a helyi választási bizottságnak.
Korábban a Hír TV Célpont című műsora mutatta be, hogy a határszélre százával telepítették be azokat a magyar nyugdíjjal csábított ukránokat, akik új állampolgárságukkal szavazni is tudnak. Gyurcsány Ferenc ezt fideszes szavazatvásárlásnak nevezte.
Mint korábban megírtuk, a magyarok 70 százaléka nem ért vele egyet, 40 százaléka el is venné a határon túli magyarok szavazati jogát. A társadalom negyede az állampolgárságtól is megfosztaná a 2010 óta honosított egymillió embert. Még a Fidesz-szavazóknak is csak a 37 százaléka ért egyet a szavazati jog 2010 utáni kiterjesztésével.
70 százalék nem ért vele egyet, 40 százalék el is venné a határon túli magyarok szavazati jogát. A társadalom negyede az állampolgárságtól is megfosztaná a 2010 óta honosított egymillió embert.
Folyamatosan olvashatjuk a jobbnál jobb nyugdíjhíreket az elmúlt időszakban! Tartós lehet a szerencse időszaka?!
A nők korkedvezményes nyugdíja sok vitát szül a mindennapokban, erre tetőz rá a kérdés, hogy az egyetemi évek vajon beleszámítanak e a nyugdíjba elszámolandó évekbe vagy sem, összevonható e úgymond a korkedvezményes időskori ellátással. Nos, szerencsére jó hír, hogy van rá lehetőség, hogy a válasz IGEN legyen!
"A nyugdíjkorhatár betöltésekor megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás esetén az egyetemi, főiskolai tanulmányokat is figyelembe veszik (ha az 1998. január 1. előtti), de a nők korengedményébe ezek nem számítanak bele. Viszont van egy kivétel a szakértő szerint: ha a tanulmányok folytatása idején az érintett személy egyidejűleg egyéb biztosítási jogviszonyban is állt." (1)
Ez nem jelent mást, minthogy aki egyetem alatt legalább részmunkaidőben bejelentve munkát vállalt, annak minden esélye megvan rá, hogy pozitív elbírálást kapjon erre az időszakra!
És akiket így foglalkoztatnak, azokban felmerül a kérdés, hogy ez a munka hogyan fog majd beszámítani a nyugdíjukba, éri-e őket emiatt hátrány majd idősebb korukban. Erre a kérdésre adja meg a választ az Adózóna cikke, melyből kiderül, hogy az úgynevezett arányos szolgálati idő fogalma az, ami ebből a szempontból fontos lehet. A jogszabály szerint
az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ.
Az arányos szolgálati idő fogalmát az 1996. december 31-ét követően fennállt, külön meghatározott, biztosítási jogviszonyok esetében kellett alkalmazni. (Aki korábban dolgozott részmunkaidőben, annak a biztosítás teljes időtartama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek minősül.)
A jogszabály úgy szól, hogy meghatározott jogviszonyok esetében (ide tartozik többek között a munkaviszonyos teljes és részmunkaidő, a szövetkezeti tagság, egyéb jogviszonyok) foglalkoztatottaknál
ha a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem kevesebb, mint az aktuális minimálbér, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe,
a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.
Vagyis ha valaki részmunkaidőben dolgozott, de többet keresett így is, mint az éppen aktuális minimálbér, akkor a szolgálati időnél semmiképpen nem éri hátrány. 2004 óta azonban a többi részmunkaidős szolgálati ideje sem csorbul emiatt, mint arra a nyugdíjguru felhívta a figyelmet:
2003. december 31-éig volt hatályban az a szabály, amely szerint ha az 1996. december 31-ét követő időszakban a biztosított – nyugdíjjárulék alapjául szolgáló – keresete a minimálbérnél kevesebb volt, akkor olyan arányban csökkent – a nyugdíjjogosultság szempontjából is – a szolgálati idő, ahogyan a kereset aránylott a minimálbérhez. (Így például ha a kereset a minimálbér fele volt, akkor egy napi keresettel csak félnapi szolgálati idő volt szerezhető.)
2004. január 1-jétől a szolgálati idő arányosítását csak a nyugdíj összegének kiszámításánál kell alkalmazni, a nyugdíjra való jogosultság megállapításánál már nem.
Klasszikusan az volt a felállás, hogy vagy az egyén fizetett be a nyugdíjpénztári számlára, vagy a munkáltató béren kívüli juttatásként, majd a tag egy összegben felvette az egészet, amikor nyugdíjba került. Az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatóját, Nagy Csabát kérdeztük, mit kezdhetünk ma a megtakarításunkkal, hogy a lehető legjobban, élethelyzetünkhöz igazodóan használhassuk fel.
Még mindig dívik az egyösszegű felvét?
Évente mintegy 10 ezer ügyfél lép ki úgy, hogy egy összegben kéri ki a megtakarítását. 2017-ben emellett több mint 12 000-en csatlakoztak pénztárunkhoz, így taglétszámunk stabil, sőt az elmúlt években az összpénztári tendenciákkal ellentétben növekszik. Jelenleg több mint 224 ezer tagunk van.
Az egyösszegű pénzfelvételt kérők számához képest jóval kevesebb pénztártag él még ma is a járadékszolgáltatás lehetőségével.
De emellett most is van 15 ezer olyan tagunk, aki bár elérte a nyugdíjkorhatárt, nem vette fel a pénzét, mert jobb befektetésnek tartja a pénztárban hagyni, és tovább kamatoztatni a megtakarításaikat. Ők tudják, hogy bármikor hozzányúlhatnak a számlán összegyűjtött összeghez, ha szükséges. Vannak olyanok, akik felvettek valamennyit egy összegben, és megtartották tagságukat, a bent maradt összeget pedig tovább kamatoztatják. Aki dolgozik nyugdíj mellett, annak ez jó választás lehet. Korábban még többen voltak, akik úgy gondolták, hogy felveszik a pénzt, aztán majd befektetik. Az elmúlt évek azonban megcáfolták a várakozásokat.
Mire céloz?
A betéti piacon azt látjuk, hogy jó, ha 1 százalékos kamatokat lehet elérni a látra szóló betétekkel. A pénztárunkban volt, van olyan portfólió, amelyik 12,61 százalék nettó hozamot is tudott teljesíteni. Ezt egy átlagügyfél máshogy nemigen tudja elérni, csakis profi vagyonkezeléssel, amihez nem biztos, hogy megvan a kapacitása, ideje vagy éppen a szakértelme. A pénztár ezt a terhet veszi le a válláról.
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Meddig nem lehet hozzányúlni a megtakarításhoz? Nyugdíj előtt is lehet kezdeni vele?
Három év után lehet tagi kölcsönt felvenni, a megtakarítás összegének 30 százalékáig. A számlán zároljuk ezt az összeget, azonban fontos, hogy a kifizetés ellenére a kifizetett összeggel együtt a teljes számlaegyenleget befekteti a pénztár. Szeretik az ügyfelek ezt a konstrukciót, mivel a hozamok fedezetet nyújthatnak a kamat összegére.
Tíz év után a számla fedezetet nyújthat személyi kölcsön felvételére. 10 éves várakozási idő letelte után az egyéni számlán lévő összeg 50 százalékát hitelfedezetként használhatja fel, az OTP Bank Nyrt. kedvezményes személyi kölcsönére. A számlaegyenlegen lévő megtakarítása további hozamot biztosít, mivel hasonlóan a tagi kölcsönhöz, a kifizetett hitel összegét a számlán zároljuk, a pénztár befekteti, és tovább hozamolódik.
A pénztártagnak 10 év után lehetősége van az egyéni számlához hozzányúlni – a hozam ekkor már adó- és járulékmentesen felvehető. A 2007. december 31-ig teljesített befizetésekből keletkező tőkerész a belépést követő 21. évben már adómentesen vehető fel, 2008-tól pedig a befizetéstől számított 21. évben válik teljesen adómentessé a tőkekifizetés.
Tehát, ha valakinek pénzre van szüksége, a nyugdíj előtt is költhet a nyugdíjpénztári számlájáról. Persze ilyenkor a félretett pénz, amit felvesz, a nyugdíj-megtakarítást csökkenti. Mérlegre kell tenni, hogy akkor mi marad az inaktív évekre.
A nyugdíj után milyen lehetőségek vannak?
A pénztártagok többsége még mindig egyösszegű kifizetést kér, mert például meg akar valósítani valami régi tervet, nagyobb beruházást, vásárlást, utazást, stb. vagy segíteni akarja a gyerekeit. De egyre többen vannak, akik a pénztári járadékot választják. Újdonságunk az életjáradék, amit a jogszabályok alapján maga a pénztár nem nyújthat. Ezért vontuk be a Groupama Biztosítót, és velük együttműködve kínáljuk ezt a lehetőséget.
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Mit kell tudni a pénztári járadékokról? Kiknek lehet optimális választás?
Kétféle típusú pénztár által nyújtott saját járadék van.
Az ütemezett kifizetésnél az ügyfél meghatároz egy konkrét összeget, és azt, hogy ezt milyen gyakran szeretné felvenni a megtakarításából.
Például az állami nyugdíja 120 ezer forint lett, ami mellé kér a pénztártól még havi 30 ezer forint járadékot, kiegészítésként. Ezt az összeget a megtakarítás nagyságától függően, előre meghatározott ideig kaphatja meg.
A garantált banktechnikai járadéknál a tag megszabhatja, hogy mennyi ideig és milyen gyakran szeretné igénybe venni a járadékot.
Tegyük fel 10 vagy 15 évig, havonta – erre az időre számoljuk ki, hogy mennyit kaphat. A pénztár ebben az esetben a járadék teljes futamidejére garantált nettó 3 százalékos hozamot fizet. A hozammal minden évben újraszámoljuk, hogy mennyi járadékot kaphat az ügyfél.
Ha a megtakarítás elfogy, akkor nem tudjuk tovább folyósítani az összeget. Viszont ha nem használta fel a pénztártag (mert előbb meghalt), akkor a megmaradt rész nem vész el, hanem örökölhető. Ugyanez a helyzet akkor is, ha valaki nem nyúl hozzá a megtakarításához – szintén a hozzátartozói vagy az általa megjelölt kedvezményezettek örökölhetik.
Mennyire rugalmasak ezek a lehetőségek? Ha egyszer eldöntjük, mit szeretnénk, de később meggondoljuk magunkat, lehet-e változtatni?
Egy ideje már van jogszabályi lehetőség arra, hogy évente változtassanak a feltételeken, akik pénztári járadékot kértek.Például van arra lehetőség, hogy ha valakinek nyugdíjba vonuláskor szüksége van mondjuk 1 millió forintra, akkor azt kifizetjük és mellé kérhet járadékszolgáltatást is.
De ha a következő évben bejön az illető, hogy férjhez megy a gyerek, kellene még egy millió, akkor ebben is tudunk segíteni – ilyenkor újraszámoljuk a járadékát, ami vagy kisebb összeg lesz a kifizetés miatt, vagy rövidebb idejű folyósítást jelent.
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Előfordulhat, hogy valaki súlyos beteg lesz, ekkor megint érdemes lehet átgondolni, mit szeretne. Lehet, hogy szüksége lesz egy nagyobb összegre a kezelésére, és emellett a járadék futamidejét rövidebbre szabná, mint amit eredetileg kért – ennek sincs semmi akadálya. Ha pedig nem éli fel az egész megtakarítást, akár az örököseinek is juthat.
Mennyiben más ehhez képest a biztosító által nyújtott életjáradék?
Aki ezt kéri, az biztos lehet benne, hogy egészen élete végéig kapja a járadékot. Ha hosszabb ideig kell fizetni neki az életjáradékot, mint azt a biztosító eredetileg kalkulálta, vagyis ha már elfogyott a megtakarítása, akkor is küldik neki a megállapított összeget. Viszont ha kevesebbet használ fel (mert idő előtt meghal), akkor a fennmaradó rész nem örökölhető az alap életjáradék konstrukció esetében, az a biztosítónál tartalékba kerül. A tartalékból fedezik azok járadékát, akiknek már elfogyott a megtakarításuk.
Kiknek lehet jó még az életjáradék?
Ha valaki egyedül van, nem számíthat magas állami nyugdíjra, esetleg rossz az egészségi állapota, vagy felmerül, hogy szociális otthonba kell mennie. Vagy annak, aki feltehetően nem tudná maga menedzselni az esetleg egy összegben felvett befektetését. Akik életük végéig anyagilag biztonságban szeretnék tudni magukat.
Kik választhatják az életjáradékot?
Akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, és van legalább tízéves megtakarításuk. Fontos tudni, hogy a kockázatosabb (növekedési, dinamikus) portfóliókból nem lehet választani az életjáradékot, ezért először portfóliót kell váltani a kockázatok csökkentése érdekében. Ez nem jelent bonyodalmat, 10 munkanapon belül el lehet intézni a portfólióváltást.
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Mit jelent a két életre szóló járadék?
Alkalmas lehet arra, hogy ha valaki gondoskodni szeretne valamelyik hozzátartozójáról, vagy más személyről élete végéig, akkor ezt megtegye. Például akinek sérült gyermeke van, az megnevezheti őt kedvezményezettként. Így biztosíthatja, hogy ha már ő maga nem tud a gyerekéről gondoskodni, az utódja is élethosszig kapja az életjáradékot. De lehet kedvezményezett a házastárs is, vagy bárki más, akiről gondoskodni szeretne a pénztártag.
Hogyan viszonyul a pénztári járadék és a biztosító által kínált életjáradék egymáshoz?
Utóbbi kevesebb lehet, hiszen élethosszig szól.
Az életjáradéknál lehet-e később módosítani a felhasználást, úgy mint a pénztári járadéknál?
Nem lehet. Az életjáradékra megkötött szerződés végleges, ahogyan a folyósítást kérte a nyugdíjba került személy, úgy kapja a rendszeres összeget élete végéig, illetve ha van kedvezményezettje, akkor ő szintén. Ami plusz opció: kisebb járadékösszeg mellett ki lehet kötni, hogy az örökös nem élete végéig, hanem csak meghatározott ideig, például egy évig kapja az összeget. De ezt is előre el kell dönteni.
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Életjáradékot kért már valaki?
Még csak most indult a termék, fokozatos felfutásra számítunk. A call centeren keresztül volt már több érdeklődő.
A nyugdíjhoz közeledve mikor érdemes foglalkozni azzal, hogy mi legyen a megtakarítással?
Az ügyintézést célszerű akkor kezdeni, amikor a tag már tudja, hogy mennyi lesz az állami nyugdíja, de egyébként nincs semmilyen időbeli megkötöttség. A tag döntése, hogy bennhagyja-e tovább kamatozni a megtakarítását a nyugdíjpénztárban, mekkora összeget kér kifizetésre, tag marad-e, vagy sem, kér-e járadékot vagy sem. És a döntést akkor hozhatja meg, amikor neki a legmegfelelőbb. Amit még tanácsolunk a nyugdíjkorhatár előtt 2-3-5 évvel: aki addig kockázatosabb portfólióban volt, célszerű kevésbé kockázatos, például a kiegyensúlyozott portfólióra váltani. Biztos ami biztos alapon.
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Mi a helyzet, ha valaki elfelejtkezik arról, hogy van nyugdíjpénztára, vagy elérhetetlenné válik a pénztár számára, mondjuk mert elköltözött, esetleg meghalt. Elvész a pénze?
Semmiképpen. Minden kézbesíthetetlen levélnek utánajárunk, akármi is volt az akadály. És aki teljesen elfelejt rendelkezni a megtakarításáról, annak a pénze sem vész el, legfeljebb az örököseihez kerül.
Említette, hogy még mindig kevés tag választja a pénztári járadékot. Mégis mennyien vannak?
Érezhetően nő a számuk, jelenleg 210-en vannak, és átlagban 10-15 évre kérik a járadékot. Célunk, hogy ők minél többen legyenek. Arra szeretnénk ösztönözni a tagokat, hogy ne vegyék fel egyben az összeget, bármennyire is csábító, hanem gondolkodjanak hosszabb távon, hogy valóban legyen kiegészítés a nyugdíjukhoz. Főleg ha az állami járadékuk alacsony.
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Ön személy szerint mit tervez a nyugdíj-megtakarításával?
Ahhoz a 15 ezer tagunkhoz csatlakoznék, akik úgy döntöttek, hogy továbbra is megtartják a megtakarításukat. Kapják a jó hozamokat, és csak akkor használják fel, ha szükségük lesz rá. Az elmúlt években szépen növekedett a hozam, szóval kivárnék. Ha elérem a nyugdíjkorhatárt, akkor pedig nem életjáradékot kérnék, hanem sima pénztári járadékot, 20 évre. Számomra vonzó a pénztári járadék rugalmassága, hogy változtathatok a folyósítás feltételein, amennyiben erre lesz szükségem.
Ma úgy látom, a gyerekeim is megállnak a lábukon. Ha viszont olyan helyzetbe kerülnék, hogy tudnám, valamelyiknek problémás lehet az önálló élet, saját maga fenntartása, akkor a biztosító által nyújtott két életre szóló életjáradékot választanám, hogy tudjak a gyerekemről gondoskodni, amíg él.
Az MNB – jogszabályi kötelezettségének eleget téve – honlapján közzétette az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak 2017. évi, illetve a hosszú távú (10, 15 éves) befektetési teljesítményét bemutató hozamrátákat.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly – a záró vagyonnal súlyozottan – átlagosan 6,91 százalékos nettó, a befektetésekkel kapcsolatos költségek levonása utáni hozamot értek el. A pénztárak teljesítménye tehát az előző évben is jelentősen, mintegy 5 százalékkal haladta meg a 2,10 százalékos december/december alapon számított éves inflációt, csakúgy, mint az elmúlt néhány esztendőben. A kockázatvállalási hajlandóságtól és a vagyonkezelési teljesítménytől függően persze akár számottevő eltérések is tapasztalhatók az egyes pénztári portfóliók hozameredményeiben. A 10 és 15 éves hozameredmények áttekintése alapján azonban látható, hogy továbbra is az inflációt meghaladó átlagos vagyongyarapodás jellemzi a pénztárakat.A növekedési jellegű (magasabb kockázatú) és a kiegyensúlyozott jellegű (közepes kockázatú) portfóliók kedvező éves teljesítménye nagyrészt az éven túli lejáratú hazai állampapírok, s a közép-európai térség vezető részvényei jelentős árfolyamemelkedésének köszönhető. A klasszikus jellegű (alacsonyabb kockázatú) portfólióknál viszonylagosan nagyobb a rövidebb lejáratú állampapírok és kisebb a részvények aránya, így ezek jellemzően alacsonyabb hozamokat értek el.
A zárt, munkahelyi alapon szerveződő önkéntes nyugdíjpénztáraknál tavaly a legjobb nettó hozamteljesítmény 17,08 százalékos volt.
A nyílt pénztáraknál az egyik piaci szereplő a növekedési jellegűek közt is kockázatvállalónak számító portfóliója végzett az első helyen nettó 15,45 százalékos teljesítményével.
A pénztárak 15 éves átlagos nettó hozamrátái többnyire 3-4 százalék reálhozamot tartalmaznak, vagyis ebben az időszakban évente átlagosan ennyivel múlták felül az inflációt, a 15 éves reálhozamráták záró vagyonnal súlyozott átlagos értéke pedig 3,45 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy változatlanul hosszabb távon is értékálló, az inflációt érdemben meghaladó befektetési eredményeket érnek el a magyarországi önkéntes nyugdíjpénztárak.Az MNB fontos társadalmi célnak tartja, hogy minél több aktív munkavállaló rendelkezzen a nyugdíjkiegészítési célú megtakarítások (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla) valamelyikével, melyeket az állam 20 százalékos adókedvezménnyel is támogat. Az önkéntes nyugdíjpénztár széles kör számára előnyös lehet, többek közt a jogszabály által korlátozott kedvező költségek, és a hosszú távú jó hozamteljesítmény miatt.
A megfelelő nyugdíjkiegészítési cél itt nemcsak egyszeri nagy, hanem folyamatos kisebb összegű – az MNB javaslata szerint a havi jövedelem 3-9 százalékára rúgó – befizetésekkel is elérhető.
