Végrehajtók adósságcsapdájába került a nyugdíjas házaspár
Nyugdíjas olvasónk pórul járt a vejével: több mint 10 évvel ezelőtt tetemes áramdíjtartozást halmozott fel a férfi, amikor már csak ő lakott a közös lakásban. Az összesen 672 ezer forintos tartozást végül a négy tulajnak, olvasónknak, férjének, lányuknak és a vejnek kellett egyenlő, 168 ezer forintos részben kifizetni, amire a bíróság később végrehajtást rendelt el.
Háromszoros levonás után is vontak volna
Innentől cifra a történet, mert bár az asszony nyugdíjából már letiltották a tartozása háromszorosát, 2016-ban még mindig hátralék mutatkozott. És még ezután is újabb összegeket vontak le a számlájáról, illetve újabb letiltást jegyeztek be a nyugdíjára. Végül bírósághoz fordult, de onnan a végrehajtóhoz irányították vissza, mondván, neki kell felvilágosítást adnia. Magyarázat azonban nem érkezett.
Végül benyújtotta a követeléskezelőnek a nyugdíjfolyósító igazolását, amelyen látszott, hogy levonták tőle az összegeket. Erre jelezték, hogy bár a nyilvántartás szerint még mindig tartozása van, de az igazolás alapján az Elmű leállíttatja vele szemben a végrehajtást. Hogy mi lett a pénzzel, amit levontak tőle, ha nem került az áramszolgáltatóhoz? Az asszony állítása szerint a mai napig nem kapott végső elszámolást a végrehajtótól.
Fotó: Vajda János / mti
Hibás ügyszám, hibás név
Férje egy másik végrehajtóhoz került – az ő ügyében a végrehajtó (vagy a nyugdíjfolyósító?) nem azt az ügyszámot adta meg, ami alapján az áramszolgáltató a beérkező pénzeket le tudta volna könyvelni. Így hiába voltak a letiltások a nyugdíjból, nem apadt a tartozás.
- A Magyar Bírói végrehajtói Kamara (MBVK) megkeresésünkre azt írta, a végrehajtó dolga, az ügy azonosítására szolgáló adatokat megadja a letiltáshoz. Ettől még hibázhatott a nyugdíjfolyósító is.
A bankszámlán pedig azt látták, hogy egy ügyvéd nevére mennek a pénzek az Elmű helyett. Kiderült, hogy ez újabb elírás történt, de biztosították az idős párt, hogy a pénz nem az ügyvéd zsebébe ment, nem azért nem fogyott a hátralék. Miután panaszt tettek, megtörtént a beazonosítás, lekönyvelték az összegeket, és kifutott a tartozás.
Sosincs vége?
Már azt hitték, letudták a tartozást, ám tavaly nyáron a férj nevére, és már jelenlegi ingatlanjukra jelzálogot jegyeztek be a régi ügyben. Hogy miért, arról nem kaptak tájékoztatást.
A kamarától megtudtuk, előfordulhat, hogy bár a főkövetelés már megtérült, az eljárás folytatódhat,
- ha a végrehajtást kérő nem dokumentálta dátum szerint tételesen a megtérülést a végrehajtónak (nem elég bejelenteni, hogy az összeg megtérült),
- a végrehajtó díjai és költségei még nem térültek meg.
Hogy olvasónk férje esetében is erről van-e szó, azt nem sikerült megtudnunk, mert az ő végrehajtója nem reagált megkeresésünkre, az asszonyé a olvasónktól kapott meghatalmazás ellenére sem adott felvilágosítást, az Elmű és ügyvédje pedig adatvédelmi okokra hivatkozva nem nyilatkozott.
Tényleg nem lehet könnyű követni a végrehajtást
A hétköznapi ember számára áttekinthetetlenek a végrehajtási eljárások, nem elég a tájékoztatás, nemigen követhető, kinek mennyi a tartozása, és mi alapján. Ugyanezt panaszolta a családapa, aki ellen lakáshitelük miatt indult végrehajtás:
És a nyugdíjas nő, aki veje telefontartozását volt kénytelen kifizetni:
Rákérdeztünk a kamaránál, milyen rendszerességgel kell elszámolást küldeni az adósnak. Azt írták, hogy amikor egy végrehajtás lezárul, akkor kell hogy készüljön elszámolás, amit „díjjegyzéknek” hívnak. Ebben fel kell tüntetni többek között
- a végrehajtási ügy értéket ( főkövetelés),
- a végrehajtás során befolyt összegeket, és a behajtási jutalék alapját,
- a végrehajtási költségeket és díjakat,
- és tájékoztatást arról, hogyan lehet a díjjegyzék miatt végrehajtási kifogást tenni.
Ha pedig az eljárás befejezése előtt számol el költséget a végrehajtó, részdíjjegyzéket kell kiállítania. Ha letiltásról van szó, akkor (az adminisztráció csökkentése jegyében) csak az összesen 50 ezer forintot elérő végrehajtási költségekről kell részdíjjegyzéket készíteni.
Ezek szerint
- ha csak 50 ezer forint alatti költségek vannak letiltva, akkor az adós nem kap részdíjjegyzéket.
- És a részdíjjegyzék célja nem az, hogy az adós tudja mennyivel tartozik, hanem hogy a végrehajtó a nála felmerült költségekről tájékoztasson.
Vajon nem lehetne megoldani, hogy a bankhoz hasonlóan a végrehajtó is küldjön elszámolást, legalább évente egyszer, és annak lehetőleg az is legyen a neve, hogy „elszámolás”, hogy az adós is követni tudja, hol tart a tartozás és a költségek megfizetésével?
Olvasónk részdíjjegyzéket és „pénzügyi elszámolást” kapott, illetve „esedékes tartozás-összesítőt”, de ezeken nem egyforma tételek szerepeltek (sem megnevezésben, sem összegszerűen), így nem könnyítették meg az eligazodást.
Nem baj, hogy ugyanaz az ügy, a behajtott összeg lehet eltérő
Az is különös, hogy bár az eredeti végrehajtási összeg egyforma volt az idős házaspárnál, a nőtől 550 ezer forint feletti összeget vontak le, míg a férjétől alig több mint 300 ezer forintot. Az asszony kérdését azzal hárította a követeléskezelő, hogy egy másik alperes befizetései nem befolyásolják az ő fizetendőit.
Az asszony most attól tart, beteg férjénél sem áll meg a letiltás 300 ezer forintnál, hanem tőle is 550 ezret, vagy netán még nagyobb összeget hajtanának be.
Az MTVA rovására tenné lehetővé a korkedvezményes nyugdíjat a Jobbik
Törvényjavaslatot nyújt be a Jobbik a férfiak korkedvezményes nyugdíjazásáért. Ennek fedezetéül a közmédiától vonnának el évi negyvenmilliárd forintot – közölte sajtótájékoztatóján Ander Balázs, a párt országgyűlési képviselője a Hír TV beszámolója szerint.
A politikus rámutatott, hogy a magyar férfiak egészségi állapota rosszabb, mint a nőké, akiket megillet a 40 év utáni nyugdíjazás lehetősége, és várható élettartamuk is kevesebb. A férfiak egy része gyakorlatilag a haláláig dolgozik – hangsúlyozta.
Szerinte a kormány a „költségvetésre veszélyes elemekként”, „kizsigerelendő munkaerőként”, „halálukig dolgoztatható igavonó baromként” tekint honfitársainkra, akik ennél jóval nagyobb megbecsülést érdemelnének.
Megszűnik a kereseti korlát az állásban lévő nyugdíjasoknál
Számos változást hoznak a nyugdíjasok munkavállalásával és a nyugdíjba vonulással kapcsolatban a már elfogadott jövő évi adótörvények és a központi költségvetést megalapozó törvény. Farkas András nyugdíjszakértővel beszéltük át, mit jelentenek ezek a gyakorlatban.
Alig kell adózniuk a dolgozó nyugdíjasoknak
Az elfogadott szochotörvény alapján a munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasok (=öregségi nyugdíjasok, nők negyvenesek, szolgálati járadékban és korhatár előtti ellátásban részesülők) után nem kell a munkáltatói közterheket megfizetni, és a munkavállalótól is csak szja-t vonnak jövőre. Éppen úgy, mint a nyugdíjas szövetkezeteknél.
A munkáltatói szocho-mentesség és a munkavállalói járulékmentesség azonban kizárólag a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalókra érvényes – hangsúlyozta Farkas András. A kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozóknál például nem változik semmi. Nekik eddig is volt szochomentességük, viszont továbbra is kell fizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot (ez az idén havi 7050 forint), és a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. A katás kiegészítő tevékenységre pedig változatlanul meg kell fizetni a havi 25 ezer forintot.
A kereseti korlát nem szűnik meg, de nem mindenkinél lesz
Széles Imre társadalombiztosítási szakértő az Adózónán azt írta, a kereseti korláttal érintett munkaviszonyos nyugdíjasoknál nem kell majd figyelembe venni az így megszerzett jövedelmüket. Ennek bizonyára nagyon örülnek, akik korhatár előtti ellátás, nők negyvenesek és szolgálati járandóság mellett végeznek munkát. Számukra tehát nem lesz kereseti korlát. Mit jelent ez?
- Januártól nem kell jelenteniük a MÁK-nak, ha a kerestük év közben összességében elérte a havi minimálbér 18-szorosát.
- Ez a jelentési kötelezettség együtt jár azzal, hogy utána a MÁK Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felfüggeszti a nyugdíj/ellátás/járandóság folyósítását a következő hónaptól az év végéig.
- Aztán minden év januárjától újra indult eddig az éves összeghatár számítása.
A tb-szakértő magyarázata szerint ennek oka, hogy mivel jövőre nem kell járulékot fizetni a munkavégzésükkel összefüggésben, így nincs biztosítási jogviszonyuk sem. Márpedig a kereseti korlát a nyugdíjtörvény szerint csak a biztosítotti jogviszonyban él az öregségi nyugdíjkorhatár alatti munkavégzés esetén.
Farkas András viszont azt írta összefoglalójában, hogy nem törölték el a kereseti korlátot, marad az éves összeghatár korlátozó rendelkezése. De van-e itt ellentmondás?
A szakértő hangsúlyozta,
- maga a kereseti korlát nem szűnik meg, hiszen benne maradt a nyugdíjtörvényben. Viszont
- mivel jövőre a Mt. szerinti jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas keresetét nem terheli nyugdíjjárulék, az ilyen nyugdíjasnál valóban nem kell számolni az éves összeghatárral. De ettől
- a korlátozás fennmarad azoknál a jogviszonyoknál, amelyek nem tartoznak az Mt. hatálya alá, például a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozók esetében.
Már nem nyugdíj, de azért rögzítjük:
- nem szűnik meg a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásban részesülők kereseti korlátja sem, náluk továbbra is szüneteltetni kell az ellátást, ha három egymást követő hónap mindegyikében többet keresnek, mint a minimálbér másfélszerese.
Három hónapos csúszó ablakot kell figyelni. A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátást csak akkor kell megszüntetni, ha az ellátás melletti bruttó kereset három egymást követő naptári hónap mindegyikében meghaladná a minimálbér másfélszeresét. Vagyis minden három hónapból kettőben lehet akár sokkal többet is keresni, csak a háromból egy hónapban legyen legfeljebb a minimálbér másfélszerese a kereset – magyarázta a szakértő.
- Marad a nyugdíjasok közszférás foglalkoztatásánál is korlátozás, a „munkabér vagy nyugdíj” szabálya.
Kivétel, ha kormányengedély van a munkavégzésre, vagy valaki nyugdíjas szövetkezeten keresztül vállal munkát. Úgy tudjuk, egyik sem igazán jellemző.
Ha nem fizet járulékot, ugrik a nyugdíjnövelés is
A járulékfizetési kötelezettség eltörlésével párhuzamosan megszűnik a nyugdíjnövelés intézménye is (ami az éves bruttó kereset egytizenketted részének fél százaléka). Vagyis aki nyugdíj mellett állásba megy január után, az nem számíthat már az (automatikus) 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre.
De mint Farkas András hangsúlyozta, csak azokban az esetekben nem jár a nyugdíj mellett szerzett kereset alapján a nyugdíjnövelés, amikor a keresetet nem terheli nyugdíjjárulék. Ha viszont a keresetet, jövedelmet nyugdíjjárulék terheli, így például a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozóknál, továbbra is jár majd a nyugdíjnövelés.
Nem kell kilépni, belépni, ha nyugdíjba vonul és tovább dolgozna
Eddig aki azt tervezte, hogy a nyugdíjazása után is tovább dolgozna, annak a nyugdíjmegállapítás kezdő napjára, egyetlen napi biztosításijogviszony-mentesség miatt meg kellett szüntetnie (a vállalkozói jogviszonyok kivételével) az összes egyéb keresőtevékenységgel járó jogviszonyát. Másképp nem lehetett a nyugdíjazást kérni. Aztán az illető akár már másnap újraindíthatta a jogviszonyát, munkaviszonyát, akkor már nyugdíjasként.
A vállalkozóknál már eddig sem volt erre szükség, automatikusan átment a jogviszonyuk kiegészítő tevékenységbe. Július 26-tól viszont másnak sem kell ezt a procedúrát végigvinnie, annak, aki a nyugdíj megállapítását kéri.
Kiemelt kép: Mint Images/AFP
Ennyi nyugdíjat akarnak a németek!
Vajon hol a legjobb nyugdíjasnak lenni? Ezeket a híreket a németországi minimálnyugdíjról még biztosan nem hallotta!
„Im Jahr 2012 hat die SPD Pläne für eine Mindestrente in Höhe von 850€ vorgelegt, bis zum Jahr 2014 wurde dieses Konzept aber nicht durchgesetzt.” [1]
„2012-ben az SPD egy 850€ összegű minimálnyugdíj tervezetet nyújtott be, ezt az elképzelést viszont 2014-ben még nem érvényesítették.”
Sajnos azonban még mindig nem valósult meg a minimálnyugdíj Németországban és azt se lehet tudni, hogy egyáltalán meg fog-e valósulni valaha.
Úgy gondolom, hogy azoknak a munkavállalóknak hatalmas könnyítést jelentene a minimálnyugdíj bevezetése, akiknek kevés a fizetése és emiatt nagyon csekély a nyugdíjrendszerbe való befizetésük is. Számukra egy biztos alapot nyújt előre a nyugdíjas évekre, mivel a kevesebb fizetésből a nyugdíjcélú előtakarékoskodás lehetőségei is korlátozottabbak.
Viszont Németországban egy jóval magasabb életszínvonalért küzdenek az átlagemberek, mint hazánkban. Éppen ezért nehéz a nyugdíjasok, valamint életviteleiknek az összehasonlítása, hiszen meglátásaim szerint egy hatalmas szakadék van a két társadalom között.
Sokkal motiválóbb azért dolgozni, hogy többet utazhassunk vagy szórakozhassunk, minthogy a létminimum értékét elérhessük. Mindemellett az előre gondoskodás lehetőségét is könnyebb előtérbe helyezni úgy, ha már az ún. garantált minimálnyugdíj biztosítva van.
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Kalóz Gyöngyi
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!
7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Forrás: https://www.gevestor.de: David Gerginov: Grundsicherung: Diese Kriterien für die „Mindestrente“ müssen erfüllt sein
https://www.gevestor.de/details/grundsicherung-diese-kriterien-fuer-die-mindestrente-muessen-erfuellt-sein-721300.html
(letöltés ideje: 2018. 08. 02. 20:17)
Fotó: pixabay.com
Nyugdíj feszültségek!
Nyugdíj feszültségek! Itt a legégetőbb a probléma?! 
Nyugdíj feszültségek!? Lassan egyenlőségjelet is tehetnénk a két szó közé, hiszen egy ideje már másról sem szól a nyugdíj világa mint a problémákról és a megoldások találgatásáról.
Minden témában érzékelhető, meggátolva a gördülékeny nyugellátást.
Az elmúlt időszakban a legtöbb nehézség véleményem szerint az alábbi témakörökben tapasztalható:
- Nyugdíjkorhatár- Személyes tapasztalataim azt mutatják, hogy az egyre kitolódó nyugdíjkorhatár alapjaiban rengette meg az emberek időskori ellátásba "vetett hitét".
- Nők40- A nők40 nyugdíjkedvezmény, a korhatárhoz is kapcsolódik, de a szakértők között is egyértelmű a feszültség, hogy ez a kezdeményezés pozitív vagy negatív hatással van-e a magyar nyugdíjhelyzetre.
- Ellátás összege- A nyugdíjak összegére sokan panaszkodnak, hogy ha nem tettek félre dolgozói éveikben, nagyon nehezen tudnak kijönni a kapott pénzből. Emellett a nyugdíjminimum annyira kevés, hogy az alapvető szükségleteket sem tudják belőle fedezni.
- Nyugdíjas szövetkezetek- Nyugdíjba vonulás után a legtöbben nem szeretnének újra munkába állni és ahelyett, hogy a nyugellátásban részesülőket vonják vissza a munkaerőpiacra, inkább az ellátás minőségi és mennyiségi javulásán kellene dolgozni amellett, hogy a "friss" munkaerőnek teremtsék meg a megfelelő munkakörülményeket.
- Nyugdíjrendszer- Bizonyos szempontból a többi nyugdíjfeszültség is visszavezethető a nyugdíjrendszer problémájára. Más szempontból viszont amíg az egyes egységek nem kerülnek rendbe a teljes rendszer sem válik akadálymentessé.
Így mint a fogaskerekek mozgatják egymást. Ha az egyik részben nehézség merül fel, az gátolja a másik megfelelő működését is, azonban ugyan ez igaz abban az esetben is ha jól működik a rendszer, az egyes pillérei is optimálisak lesznek, illetve ha a témakörök eredményesek akkor egy kiegyensúlyozott nyugdíjrendszer hozható létre.
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Fotó: pixabay.com
Nyugdíj előtti álláskeresési segély 2019
Nyugdíj előtti álláskeresési segély 2019 >>>
A nyugdíj előtti álláskeresési segélyre való jogosultsági, folyósítási feltételeket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) tartalmazza. A törvény meghatározza, hogy szünetel az álláskeresési segély folyósítása a kereső tevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől.
A kereső tevékenység folytatásának tényét minden esetben be kell jelenteni a megállapító/folyósító szervnek, a bejelentés elmaradása ugyanis a segélynek a kereső tevékenység kezdő időpontjára történő visszamenőleges megszüntetését vonja maga után. A fentiek alapján tehát, a segély mellett ugyan lehetőség nyílik kereső tevékenység folytatására, azonban ebben az esetben a segély folyósítása szünetel a keresőtevékenység időtartamára. 
Az Flt. alkalmazásában kereső tevékenységnek minősül minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. Kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési (munkavégzési) kötelezettsége/joga fel van tüntetve.
A fentiektől eltérően, az alább felsorolt jogviszonyok nem minősülnek kereső tevékenységnek, illetve kizárólag az ott meghatározott feltételek fennállása esetén tekinthető az adott személy kereső tevékenységűnek.
1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.
2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.
3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.
4. A külön törvény alapján a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.
5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az adómentes bevétel értékhatárát.
Másik olvasónk a következő kérdésre kért választ szakértőnktől: “Hatvanéves koromban megszűnt a munkaviszonyom. 30 év szolgálati időm van. Jelenleg nyugdíj előtti álláskeresési járadékot, majd segélyt kapok. Kérdésem, hogy a nyugdíjamat ez a nagyon alacsony összeg befolyásolja-e, vagy azt a jövedelmemet veszik alapul, amit előtte kerestem”?
A hatályos nyugdíjbiztosítási jogszabályi rendelkezések szerint az álláskeresési járadék, segély összege a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegébe kizárólag abban az esetben kerülnek figyelembe vételre, amennyiben azok beszámítása a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét pozitív irányba befolyásolják – ecsetelte szakértőnk.
Ez azt jelenti, hogy azon személyek esetében, akik az átlagszámítási időszak alatt a fent említett ellátásokban is részesültek, kettős számítást alkalmaznak. Az egyik az előzőekben említett keresetek figyelmen kívül hagyásával, a másik pedig azok figyelembe vételével határozza meg a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét.
Összegezve tehát, a megkeresésben említett ellátások összege a majdani nyugellátás összegét negatív irányban nem befolyásolják.
1) A nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES) folyósításának a kormányzat által megfogalmazott célja, hogy azok az álláskeresők, akik korábban már részesültek álláskeresési járadékban, de annak időtartama elérte a törvényben meghatározott maximális időtartamot, az öregségi nyugdíjra való jogosultságuk időpontjának eléréséig ellátásban részesüljenek, ha addig legfeljebb 5 évük van hátra.
A NYES-re azért van valóban nagy szükség, mert a nyugdíjhoz közel álló álláskeresők a munkaerőpiacon rendkívül hátrányos helyzetben vannak, elhelyezkedési esélyeik összehasonlíthatatlanul rosszabbak, mint a fiatalabb álláskeresőké. Az ellátás legalább minimális segítséget nyújt számukra a megélhetéshez, amíg a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt be nem töltik.
A NYES összege nem túl magas, de azért életmentő lehet sok ember számára. Az összeg főszabályként a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér (idén 101 500 Ft/hó) 40 százaléka (vagyis 40 600 Ft/hó), időtartama pedig addig az időpontig terjed, amikor az álláskereső öregségi nyugdíjra jogosulttá válik. Kiegészítő szabály, ami sokakat érinthet: ha a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény – ezt rövidítik Flt.-nek – 26. § (1)–(3) bekezdése szerinti járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege a járadékalappal megegyező összeg, vagyis kevesebb lehet, mint a minimálbér 40%-a.
Mivel a NYES összegét havi segélyként határozzák meg, töredék hónap esetén az egy napra járó NYES összege a megállapított összeg harmincad része. Ebben az esetben a napi összeg alapulvételével kell kiszámítani az adott hónapra járó NYES összegét.
Ha az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, ez a körülmény a NYES megállapítását a részére kizárja.
2) A NYES folyósításának kezdő időpontja az ellátás iránti kérelem benyújtását követő nap. Mint említettem, az ellátást az öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjának eléréséig lehet folyósítani, viszont ennél hamarabb kell megszüntetni a NYES-t, ha az álláskereső a megváltozott munkaképességű személyek ellátására szerez jogosultságot (vagyis nem lehet a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett NYES-ben is részesülni).
3) A NYES iránti kérelmet a munkaügyi központok kirendeltségein kell benyújtani.
4) A NYES alapján az álláskereső az ellátás folyósításának időtartamára a TB jogszabályok rendelkezései alapján biztosítottá válik, így jogosult az egészségügyi szolgáltatásokra és az ellátás folyósításának időtartamával további szolgálati időt is szerez az öregségi nyugdíjához.
5) A NYES-t csak azok a magánszemélyek vehetik igénybe, akik álláskeresőként regisztrálva vannak a kirendeltségen, és az ellátás megállapításához szükséges törvényi feltételekkel rendelkeznek. A NYES megállapítása esetén az ellátás folyósításával összefüggő bármilyen körülményt a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül be kell jelentenie a kirendeltségen.
6) NYES-re azok az álláskeresők jogosultak, akik álláskeresési járadékban legalább 45 napon keresztül részesültek, az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítették, és az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően 3 éven belül elérték azt az életkort, amikor az öregségi nyugdíjra való jogosultságuk eléréséig legfeljebb 5 év van hátra.
Álláskeresési segélyben tehát leghamarabb az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt 5 évvel részesülhetnek az álláskeresők, és további feltétel, hogy az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idővel (teljes öregségi nyugdíjhoz: minimum 20 év, résznyugdíjhoz: minimum 15 év) rendelkezzenek.
7) A NYES iránti kérelemhez mellékelni kell az igazolólapot az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához; valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatóság által kiállított szolgálati idő igazolást (vagyis ez utóbbit előetesen be kell szerezni, az ONYF honlapjáról letölthető a “Kérelem hatósági bizonyítvány kiadására”, ezt elektronikusan is és postai úton is el lehet juttatni a nyugdíjbiztósító részére, emellett az ügyfélkapun belépve elektronikusan kezdeményezhető a hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás, ha olyan szolgálati időket szeretnének tisztázni, amelyekről nem tudja az igénylő, hogy van-e nyomuk a TB nyilvántartásaiban. Ennek módjáról részletes leírást találhatnak a februári posztjaim között a NyugdíjGuru oldalamon (www.facebook.com/nyugdijguru) és itt a honlapomon is.
8) A NYES iránti kérelmet az igénylőnek a kirendeltségen való személyes megjelenése alkalmával az ügyintéző tölti ki és rögzíti, vagyis a kérelem benyújtásához személyesen be kell fáradni a kirendeltségre, ahol a kérelemről szóló kirendeltségi nyomtatványt névre szólóan kinyomtatják az igénylő részére, és az ügyfél ezen a nyomtatványon kérheti a NYES megállapítását. Az ügyintézési határidő 30 nap, amely hiánypótlás esetén 15 nappal meghosszabbítható.
9) Az eljárás költségmentes, nem kell érte fizetni semmit.
10) A kirendeltség elsőfokú döntése ellen – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül – fellebbezéssel élhet az ügyfél. A másodfokon eljáró hatóság döntése ellen az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságnál felülvizsgálati kérelemmel lehet élni.
Több tízezren tüntettek Oroszországban
Oroszország tucatnyi nagyvárosában több tízezren tüntettek szombaton a nyugdíjkorhatár tervezett emelése ellen.
A megmozdulásokat a szakszervezetek, a kommunista párt és baloldali csoportok szervezték. Moszkvában mintegy tízezren gyűltek össze a város központjában, de tüntetés volt – bár kisebb – Vlagyivosztoktól Szentpétervárig több más városban is.
A tüntetők egy része Dmitrij Medvegyev miniszterelnök lemondását követelte a reform miatt, amellyel a férfiak esetében 60 évről 65-re, a nők esetében 55-ről 63-ra akarják emelni a nyugdíjba menetel korhatárát fokozatosan 2032-ig. A törvény tervezetét első olvasásban már jóváhagyta a parlament július 19-én.
Oroszországban jelenleg a férfiak esetében 67 év a várható élettartam, a nők esetében 77 év.
Ez nem reform, hanem nemzetellenes bűncselekmény
– jelentette ki Gennagyij Zjuganov kommunista pártvezető a moszkvai megmozduláson.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt ígérte, hogy a további parlamenti vita során lehetnek változtatások a tervezet szövegében. A reform szándékának bejelentése az ő népszerűségét is érezhetően csökkentette.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov
Fontos változás a nyugdíjak megállapításánál
Július 26-tól nem kell megszüntetni a munkaviszonyt ahhoz, hogy a legtöbb nyugdíj (öregségi nyugdíj, öregségi résznyugdíj, nők kedvezményes öregségi nyugdíja, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék) összege megállapítható legyen.
A szakszervezetek.hu Budapest Főváros Kormányhivatalára hivatkozva azt írja, hogy a munkaviszony alatti nyugdíj-megállapítás – egyéb jogosultsági feltételek teljesülése esetén – azokban az esetekben lehetséges, amikor a nyugellátás (illetve a korhatár előtti ellátás) megállapításának kezdő napja július 25. utáni.
Fentiek a következő biztosítási jogviszonyok esetén érvényesek:
- foglalkoztatási jellegű jogviszony, vagy megbízási jogviszony
- korhatár előtti ellátás (táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék) igénylése esetén
- az egyéni vállalkozói jogviszony fennállása vagy társas vállalkozói jogviszonyban, a társas vállalkozás tevékenységében történő személyes közreműködés.
Amikor a nyugellátás (a korhatár előtti ellátás) megállapításának kezdő napja július 26-a előtti, akkor az ellátásra jogosultság kezdő napján hatályos feltételek az irányadóak, vagyis az ellátás csak jogviszony megszüntetése után állapítható meg.
Kiemelt fotó: Thinkstock
Nyugdíj-területek: A veszély mindenhova elér?!
Nem nyugodhatnak most sem a nyugdíj-témák! Mindig újabb (megoldandó) problémák fenyegetik a rendszert?! Egy terület sem lehet már kivétel?! 
Sokszor híhetjük, hogy a nyugdíj-problémái, ha már nem szűnnek meg és nem is csökkennek, "legalább" a megszokott területeket érinti mint például a nyugdíjak összege, nyugdíjkorhatár megállapítása, nyugdíjrendszer elavultsága- fejlesztése vagy az időskori ellátásban részesülők megélhetése.
Azonban a probléma most egészen a "gyökeréig" nyúlik vissza!
"Ugyanakkor a nyugdíjfolyósító intézetnél egy csapat úgy döntött, felveszi a harcot a magasabb bérért és a munkakörülmények javításáért. Ezért szakszervezeti alapszervezetet alakítottak. Az intézet Váci úti szocreál épületében intézik valamennyi nyugdíjas, közel hárommillió ember ügyeit" (1)
Véleményem szerint ha a nyugdíjfolyósító szolgáltatáson belül nehézségek lépnek fel, az nagy kihatással lehet magára a nyugellátásra és közvetlen részeire is. Hiszen rendezett körülmények között várható csak rendezett ügyintézés és döntéshozatal.
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!
7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Forrás:
(1) napi.hu- Mi lesz a nyugdíjjal? Áll a bál a nyugdíjfolyósítónál
letöltés ideje: 2018. 07. 19 21:05
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nyugdij-nyugdijas-nyugdijfolyosito.666368.html#
fotó: pixabay.com
Előbb utalják a nyugdíjakat augusztusban
Alapesetben minden hónap 12-én érkeznek meg a nyugdíjak a Magyar Államkincstártól, de augusztusban hamarabb, már 10-én utalják a járandóságokat, írja az Mfor. Ennek oka, hogy a hónap 12. napja hétvégére esik, ilyen esetben pedig előrébb hozzák a kifizetéseket.
Utána viszont már visszaáll a rend és 12-én történnek a folyósítások. Ez alól egy kivétel lesz még idén, mivel már december harmadik napján megkapják járandóságukat a nyugdíjasok.
(Fotó: 24.hu/Berecz Valter)