A nyugdíjak durván leszakadnak a bérektől, ha ez így megy tovább
A konvergenciaprogramból már kiolvastuk, hogy milyen látványos bérnövekedést hozhatnak a következő évek:
De mire számíthatnak a nyugdíjasok? Nos, ha nem változnak a szabályok, akkor inflációkövető nyugdíjemelésre. A konvergenciaprogram előrejelzése szerint az infláció 2,7 és 3 százalék között nőhet 2019 és 2022 között, vagyis ennyivel emelkedhetnek a nyugdíjak is.
Nézzük, mit jelent ez a növekedés átlagnyugdíjra lefordítva:
Amint látszik, az időszak végére az átlagnyugdíj közelíthet a 145 ezer forinthoz. Igaz, az már kétséges, hogy pusztán az inflációkövetéstől a reálnyugdíjak szinten maradnak-e. A nyugdíjas fogyasztási kosár alapján ugyanis náluk mindig egy kicsit magasabb infláció csapódik le, mint átlagban, vagyis jobban megérzik a pénzromlást.
Ennél is rosszabb kép rajzolódik ki azonban, ha megnézzük, hogyan viszonyul a várható nyugdíjnövekedés a kormány által prognosztizált béremelkedéshez.
Mint látszik, hatalmasra nyílik az olló a nyugdíjak és a bérek között. Sőt, 2022-re az átlagnyugdíjat elhagyja nemcsak a bérminimum, hanem a minimálbér nettója is. És ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy túl magas lesz a legkisebb bér.
A kormány szereti kiemelni, hogy a nyugdíjasok immár menetrendszerűen kapnak Erzsébet-utalványt karácsonyra, sőt, az idén a választások előtt, húsvétra is vitte a postás a 10 ezer forintos bónokat. De hogy ebből mennyire lesz hagyomány, azt nem tudni. A kormányzati retorika másik hangsúlyos eleme a nyugdíjprémium, ami novemberben jöhet pluszban az idősek ellátásához, amennyiben 3,5 százalék felett van a gazdasági növekedés. A konvergenciaprogramban ez áll:
A nyugdíjak nemcsak megőrzik reálértéküket, hanem a gazdasági növekedésre tekintettel nyugdíj-prémium kifizetésére is sor kerül.
Ennek alapja, hogy a következő évekre rendre legalább 4 százalékos GDP-bővülésést prognosztizált a kormány. S mivel 3,5 százalékos növekedés felett jár a nyugdíjprémium, ebből akár lehet is valami. Mit hoz ez az átlagnyugdíjasnak a konyhára novemberben? A jelenlegi szabályok szerint évi egyszeri, 10 és 16 ezer forint közötti összeget, ami a következő öt évre vetítve havi egy ezresnél alig jelent többet.
Az ábra azt mutatja, hogyan viszonyulnak ezek az esetleges pluszpénzek (optimistán kétszer tízezer forintos Erzsébet-utalvánnyal számolva) az éves átlagnyugdíj összegéhez:
És mivel a nyugdíjprémium sem nyugdíjemelés, csak egyszeri, esetleges juttatás, nem is emeli a nyugdíjalapot, ahogy az Erzsébet-utalvány juttatási összege sem.
Ha már nyugdíj: az aktív korúak számítsanak arra, hogy a korábbi menetrend szerint szép fokozatosan emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár, így
2022-ben már csak 65 évesen lehet elmenni nyugdíjba.
A konvergenciaprogramban azt is írják, hogy emellett a tényleges nyugdíjbavonulási kor jelentős növekedését segíti a 2011-ben megvalósított, a korhatár alatti ellátások megszüntetésére és a rokkantsági rendszer átalakítására irányuló szabályozás is. Valamint, hogy ezen intézkedések következtében a nyugdíjkiadások jelentősen lassabb ütemű növekedésére számít hosszabb távon a kormány.
Arról pedig szó sem esik a konvergenciaprogramban, hogy a 2008 óta változatlan, 28 500 forintos minimálnyugdíj összegét tervezik-e emelni.
Kiemelt kép: Jászai Csaba MTVA/Bizományosi
Nyugdíj: Ön is így vélekedik?!
Önöket kérdeztük egy igen szélsőséges nyugdíjtémában! Ismét meglepő válaszok születtek!
Nemrégiben Önöket kérdeztük egy igen szélsőséges nyugdíjtémában miszerint egy új nyugdíjújítást vezetnének majd be. Konkrét tervezettel álltak elő egy közeli országban, amely tartalmazza, hogy a legalább 4 gyermekes anyukák alanyi jogon kapjanak nyugdíjat.
Kedves olvasóink 14%-a jelenleg még nem tette le a voksát egyik oldal mellett sem. 25%-a szerint valóban jó ötlet lenne ha megjelenne ez az újítás, vélhetőleg hazánkban is örülnének neki. Azonban a válaszadók 61%-a szerint semmi esetre sem kellene egy ilyen fajta újítást a tető alá hozni.
Személy szerint mindhárom oldalnak igazat tudok adni, hiszen amíg nem látjuk a szándékot rá és azt, hogy az éritettek- nem érintettek miként reagálnak rá addig nehéz eldönteni, hogy ez jó vagy sem. Valamennyire jó ötletnek is tartom, hiszen megkönnyítené az anyák dolgát, másrészt viszont akik esetleg úgy neveltek fel gyermekeket hogy dolgoztak mellette és nem élhettek ezzel a kedvezménnyel azok igazságtalannak érezhetik ezt az újítást.
Az ötlet maga nem rossz alapjaiban véve, de a fejlesztésekre azért még szükség van!
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Fotó: Pixabay.com
Nyugdíj: Ön is így vélekedik?!
Önöket kérdeztük egy igen szélsőséges nyugdíjtémában! Ismét meglepő válaszok születtek!
Nemrégiben Önöket kérdeztük egy igen szélsőséges nyugdíjtémában miszerint egy új nyugdíjújítást vezetnének majd be. Konkrét tervezettel álltak elő egy közeli országban, amely tartalmazza, hogy a legalább 4 gyermekes anyukák alanyi jogon kapjanak nyugdíjat.
Kedves olvasóink 14%-a jelenleg még nem tette le a voksát egyik oldal mellett sem. 25%-a szerint valóban jó ötlet lenne ha megjelenne ez az újítás, vélhetőleg hazánkban is örülnének neki. Azonban a válaszadók 61%-a szerint semmi esetre sem kellene egy ilyen fajta újítást a tető alá hozni.
Személy szerint mindhárom oldalnak igazat tudok adni, hiszen amíg nem látjuk a szándékot rá és azt, hogy az éritettek- nem érintettek miként reagálnak rá addig nehéz eldönteni, hogy ez jó vagy sem. Valamennyire jó ötletnek is tartom, hiszen megkönnyítené az anyák dolgát, másrészt viszont akik esetleg úgy neveltek fel gyermekeket hogy dolgoztak mellette és nem élhettek ezzel a kedvezménnyel azok igazságtalannak érezhetik ezt az újítást.
Az ötlet maga nem rossz alapjaiban véve, de a fejlesztésekre azért még szükség van!
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Fotó: Pixabay.com
A brit fiataloknak 93 millió forintnyi megtakarítást kellene összeszedniük a nyugdíjig
Egy átlagos brit fiatalnak legalább 260 ezer fontnyi, több mint 93 millió forintnyi megtakarítással kellene nekivágnia a nyugdíjaskornak, ha átlagos életszínvonalon szeretne élni aktív évei után – ez derül ki Steve Webb korábbi nyugdíjügyi miniszter jelentéséből, amelyben a milleniumi nemzedék kilátásait részletezte.
Még ennél is takarékosabbnak kellene lenniük azoknak, akik nem rendelkeznek saját ingatlannal, az ő zsebünkben 445 ezer fontnak, több mint 106 millió forintnak kell lennie, hogy ugyanezt az életszínvonalat elérhessék 65 éves koruk után. Webb a Royal London nyugdíjbiztosító igazgatójaként jegyzi a Megmásszuk valaha a nyugdíjhegységet? című tanulmányt, amelyben arról ír, hogy az alapvető szükségletek kielégítéséhez legalább évi 9000 fontos, 2,8 millió forintos bevétellel kell számolni egy nyugdíjas esetében.
Webb szerint rosszul járnak azok a fiatalok, akik nem szereznek saját tulajdobú ingatlant és az élethosszig tartó bérletet választják: ők több mint 6700 fontot, tehát több mit 2,1 millió forintot költhetnek évente albérletre, ezért kell minimum 445 ezer fontos biztonsággal nekiindulniuk a nyugdíjaskornak.
A brit nyugdíjmegtakarításokról nincsenek pontos adatok, sokan több kasszába is fizetnek, de Webb szerint az átlag az elvárható összegnél jóval kevesebb, mindössze 30-40 ezer font. A helyzetet bonyolítja, hogy egyre továnn élünk, így egyre nagyobb megtakarításra lenne szükség az alapvető életszínvonal fenntartásához.
2003-ban egy 150 ezer fontos nyugdíjalap-megtakarítás 9000 ezer fontot fizetett évente a nyugálloányban lévőknek, mára ugyanehhez az éves bevételhet már 230 ezer fontot kell félretenni az aktív években.
A magyar fiatalok szerint luxustermékekre is elég lesz a nyugdíjuk
A Groupama Biztosító és az NRC Marketingkutató közös országos online kutatása szerint a magyar 18-59 éves lakosság a jelenleginél érezhetően nehezebb anyagi helyzetre, romló életszínvonalra számít nyugdíjas éveiben. Szembetűnő ugyanakkor ezen belül a legfiatalabb korosztály átlagot meghaladó optimizmusa. A 18-29 évesek többsége ugyanis szinte minden kiadásról úgy gondolja, hogy fedezni tudja majd nyugdíjasként, és az alapvető szükségletek mellett luxustermékeket is megengedhet majd magának.
A válaszokból az is kiderül, hogy a kedvezőbb jövőképet a fiatalok elsősorban alternatív bevételekre alapozzák. Míg az ötvenes nemzedék úgy számol, bevételének 67 százalékát biztosítja az állami nyugdíj, addig a húszas éveit taposó Y generáció úgy kalkulál: időskori jövedelmének csak 37 százaléka jön majd az államtól. A fiatalok nyugdíjas kori bevételük nagyjából harmadát korábbi megtakarításaikból, 12 százalékát munkából remélik, de leendő gyerekeiktől is számítanak támogatásra.
Nyugdíj: minél közelebb vagyunk hozzá, annál jobban rettegünk tőle
Az NRC Marketingkutatóval közösen végzett országos online kutatás alapján az látszik, hogy
- a 18-59 év közötti, nyugdíj előtt álló magyar lakosság a jelenleginél érezhetően nehezebb anyagi helyzetre, romló életszínvonalra számít nyugdíjas éveiben.
Szembetűnő ugyanakkor ezen belül a legfiatalabb korosztály átlagot meghaladó optimizmusa.
- A 18-29 évesek többsége ugyanis szinte minden kiadásról úgy gondolja, hogy fedezni tudja majd nyugdíjasként, az alapvető szükségletek mellett a “luxus” termékeket is megengedheti majd magának.
Így például míg a közvetlenül nyugdíj előtt állók csupán 30 százaléka gondolja úgy, hogy megengedhet majd magának egy wellness hétvégét, addig a 18-29 éves korosztály közel fele számít arra, hogy ez elérhető lesz számára. De ugyanígy nagy különbség van a korosztályok között akkor is, ha a fizetős egészségügyi szolgáltatások igénybevételéről, vagy kultúrával kapcsolatos költésekről nyilatkoznak: a fiatalok minden esetben jóval optimistábban ítélik meg várható nyugdíjas életszínvonalukat. Mi több, sok fiatal elképzelése szerint a kiadásaik egy részét könnyebben finanszírozzák majd, mint jelenleg!
A fiatalok alternatív bevételekre számítanak
A válaszokból az is kiderült, hogy a pozitívabb jövőképet a fiatalok elsősorban alternatív bevételekre, semmint az állami nyugdíjra alapozzák. Míg az ötvenes nemzedék úgy számol, bevételének még kétharmadát (67%) biztosítja az állami apanázs, addig a munkaerőpiacra csak most belépő, húszas éveit taposó Y-generáció úgy kalkulál: időskori jövedelmének csak alig több mint harmada (37%) jön majd az államtól.
A hiányzó részt is eltérő módon kívánják pótolni a különböző korosztályba tartozók:
- a fiatalok a nyugdíjaskori bevételük nagyjából harmadát korábbi megtakarításaikból származó jövedelemből, tehát például ingatlan kiadásából (5%), nyugdíjcélú (16%) és egyéb (13%) megtakarításból várják. A maradék egyharmad jelentős része pedig a nyugdíjasként végzett munkából (12%), és vállalkozásból (6%) származik majd, de a gyerekeiktől, leendő unokáiktól származó támogatásra (8%) is számítanak.
- Ezzel ellentétben az ötvenesek úgy gondolják, hogy nyugdíjas korukban bevételük legfeljebb ötöde származik majd a korábbi megtakarításaikból és mindössze 10 százalékot tehet ki a munkából származó bevétel. A következő években nyugdíjba vonulók a közvetlen családtagok támogatására is kisebb mértékben (3%) számítanak, mint a mostani fiatalok.
Mindezek alapján tehát egyértelmű, hogy a fiatalok már több lábon szeretnének állni idős korukban, nem gondolják, hogy az állami nyugdíjból fog származni a jövedelmük nagyobb része. Kérdés azonban, mennyire reálisan mérik fel a lehetséges jövedelemforrásaikat? Nyugdíjasként nem mindenki tud munkát vállalni, és arra sem lehet berendezkedni, hogy a gyerekek költsenek a szülőkre, ezért rendkívül fontos, hogy megfelelő megtakarításokkal rendelkezzenek, mire nyugdíjba mennek. Érdemes ezért minél előbb, már a 30-as években elkezdeni valamilyen nyugdíjcélú előtakarékoskodást − hívta fel a figyelmet a biztosító értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettese, Csonka István.
Kiemelt kép:24.hu/Karancsi Rudolf
Nyugdíjsegélyt kap a legismertebb magyar író
A hvg.hu-nak Nemere István azt mondja, csak magyar nyelven 12 millió kötetét adták el, de az írók nem fogadták be. Már nem zavarja, és beletörödött abba is, hogy egyik könyvét Hollywood lenyúlta.
700 könyvnél tart, (mire az interjú megjelent 701-nél), de vannak gondjai, három válás után nem sok mindene maradt. Autója tízéves, azon is van hitel. Nem panaszkodik, megél. 18 éves kora óta dolgozik.
És az állam értékeli is azt a sok milliót, amit adóban levontak tőlem azóta: 37 ezer forint a nyugdíjam. Ez annyira kevés, hogy még nyugdíjsegélyt is kapok!
A munka a mindene és már nem bánja, hogy kívülálló maradt a tudomány és az irodalom világában és nem kap semmilyen kitüntetést. Már nem is szeretne.
Az interjúban hosszan beszél az összeesküvés-elméletekről, a klíma-blöffről, a Gagarin-kamuról, az UFO-król és arról, hogy csak azt az időt sajnálja, amit nem írással tölt.
Nincs kitűzve konkrét szám, hogy hány könyve jelenjen meg, de ha a 723-at (Barbara Cartland ennyivel tartja a világrekordot) túlszárnyalja, annak örülni fog.
Nyugdíjas- és szegényellenes Orbán terve
A Népszava szerint a kormány Brüsszelbe elküldött konvergenciaprogramja egyértelművé teszi, marad a szegényellenes politika. A kormány évi 4-5 százalékos gazdasági növekedéssel számol, de a szociális háló működtetésére 1,3 százalékkal kevesebbet szán, jegeli a családi pótlékot.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a lapnak azt mondta, egyik sem jó irány, a családi pótlékot ideje lenne akár kétszeresére is növelni, hiszen a nullaszázalékos infláció a múlté, a korábbi pénzromlást is figyelembe véve a négyéves ciklus végére még kevesebbet ér majd a családi pótlék.
Ez a politika
az alacsony jövedelmű családokat sújtja, miközben a magas jövedelműeknek adókedvezmények formájában lényegesen nagyobb kedvezményeket nyújt.
Ez a juttatási rendszer torz, igazságtalan – mondta a szakszervezeti vezető, aki a nyugdíjminimum 28 ezer forintos összegét is megduplázná, miként Hegyesiné Orsós Éva is. Az Életet az Éveknek Országos Szövetség elnöke emlékeztetett rá, hogy még mindig sok a létminimum – 88 ezer forint – alatti nyugdíj. 2-3 év alatt legalább a 88 ezer forint alatti nyugdíjakat korrigálni kellene.
Az elmúlt két évben komoly veszteség érte a nyugdíjasokat, mert a nyugdíjemelés megmaradt az infláció követésénél, de jelentős nettó bérkiáramlás történt, amit a korábbi svájci indexálás (a pénzromlás üteme mellett) figyelembe vett. Ez jóval kedvezőbb volt a nyugdíjasoknak.
A szövetség elnöke jelezte, már két éve szeretnének erről tárgyalni Orbán Viktorral, mert nem az Erzsébet-utalvány a megoldás. Hiába ígéri a konvergenciaprogram, hogy megőrzi a nyugdíjak reálértékét, ha marad az inflációkövető rendszer, a nyugdíjasok nagy többsége leszakad, ezért a legtöbb nyugdíjas szervezet ettől a módszertől elköszönne.
Káosz a nyugdíjfolyósítónál, nem érik el a szervet az emberek
Ha valakinek olyan kérdése vagy problémája lenne, amiben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tudna segíteni, úgy tűnik, felesleges telefonon vagy e-mailen próbálkoznia, az ügyfélszolgálat ugyanis gyakorlatilag elérhetetlen, alapvető feladatát nem képes ellátni. Legalábbis erről számoltak be a Pénzcentrum olvasói, és hasonló tapasztalatot szereztek például azok is, akik nekik arról panaszkodtak, hogy jelentős csúszások vannak a nyugdíjnövelés megállapításánál:
A portál kereste a nyugdíjügyben illetékes MÁK-ot is, jelezve, hogy nagyon rosszak az ügyelek tapasztalatai. Azonban azt a választ kapták, hogy a nyugdíjfolyósító szerint nincs semmilyen probléma az ügyfélszolgálattal.
A szervezettel kapcsolatban a Facebookon is sokan panaszkodnak. A közösségi oldalon 1,9-es értékelést kapott (az 5-ből) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, amely 2017. november 1-től az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal (ONYF) együtt a Magyar Államkincstár (MÁK) szervezetébe olvadt bele.
Kiemelt kép: Népszava
Tényleg egyre közeledik a nyugdíjkatasztrófa
Az Európai Unióban majdnem minden ötödik ember 65 vagy ennél is több éves. Számuk ráadásul mára majdnem eléri a 100 millió főt. Ez pedig azt jelenti, hogy az Időskorú Függőségi Ráta (IFR) soha nem látott magasságokban, 29,9 százalékon volt Európában 2017-ben. Magyarországon egyébként ennél 2 százalékkal jobb a helyzet.
A népesség öregedésének mérésére alkalmazott ráta az aktív korú (15-64 évesek) népességre jutó idősek (65 évesek és annál idősebbek) arányát mutatja. Viszont a gyermekkorúak számát és arányát nem veszi figyelembe, tehát az öregedés aktuális állapotát jelzi.
A súlyos elöregedése egyébként már évtizedek óta jelen van Európában, ám míg
- 20 éve öt munkaképes korúra jutott egy idős ember, addig
- 10 évvel ezelőtt már csak négyre,
- a 29,9-es ráta pedig azt jelenti, hogy három munkaképes korú európai lakosra jut egy “eltartandó” idős, 65 év feletti ember,
foglalta össze a lényeget a Pénzcentrum.hu.
A katasztrófa akkor következik be a rendszerben, ha a munkavállalók járulékaiból (mert például nem lesznek elegen ehhez) már nem fogják tudni fedezni a nyugdíjakat.
Ilyen helyzetben két megoldás lehet: a a járulékok vagy a nyugdíjkorhatár emelése. De ki szeretné bármelyiket is?
Kiemelt kép: 24.hu/Berecz Valter