Nyugdíj: kapunk-e, ha nem szereplünk a tb-nyilvántartásban?

Az állami tb-nyugellátás összegét alapvetően két tényező határozza meg:

  • a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, és
  • az adott személy által szerzett szolgálati idő hossza.

A nyugellátás összege az átlagkereset illetve a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott szorzószám szorzata. Ezért egyáltalán nem mindegy, milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során.

Az Adózóna.hu azt nézte meg, mi a helyzet, ha valamilyen okból nem szereplünk a tb-nyilvántartásban, mi lesz akkor a szolgálati idővel. Cikkükből kiderül, ilyen esetben is igazolható a biztosításban töltött idő.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba


Nyugdíj: kapunk-e, ha nem szereplünk a tb-nyilvántartásban?

Az állami tb-nyugellátás összegét alapvetően két tényező határozza meg:

  • a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, és
  • az adott személy által szerzett szolgálati idő hossza.

A nyugellátás összege az átlagkereset illetve a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott szorzószám szorzata. Ezért egyáltalán nem mindegy, milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során.

Az Adózóna.hu azt nézte meg, mi a helyzet, ha valamilyen okból nem szereplünk a tb-nyilvántartásban, mi lesz akkor a szolgálati idővel. Cikkükből kiderül, ilyen esetben is igazolható a biztosításban töltött idő.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba


Gyengén megy idén a nyugdíjpénztáraknak

Az állampapírpiac hanyatlása és a részvénypiac nem túl fényes teljesítménye az önkéntes és a magánnyugdíj-pénztárakra is hatott, eddig a kevés kockázatot vállaló portfoliók az év vesztesei – írja a Világgazdaság.

A lap szerint ötből négy önkéntes nyugdíjpénztári alap mínuszban állt az első nyolc hónap után. A legfrissebb júliusi inflációs adat szerint 3,4 százalékkal nőttek egy év alatt az árak, ezt a szintet az idei hozamok meg sem közelítik.

Az egyetlen kivétel a Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár Kockázatvállalás nevű portfoliója, amelynek befektetési egységei január óta több mint 6,2 százalékot hoztak.

Az elemzés szerint az idei gyengébb teljesítmény ellenére hosszabb távon jók a pénztárak hozamai. Bár idén az első fél évben nem egészen 24 milliárdot buktak a nyugdíj-alapok, 2009 és 2017 között a vagyonkezelők 676 milliárd forintnyi pozitív hozammal növelték meg a tagok számláját.

A négy megmaradt magánnyugdíj-pénztár 12 alapja közül kettő állt augusztus végén szerény pluszban: a Szövetség és a Budapest növekedési alapjai. Mind a négy pénztárnál a növekedési alapok állnak a legjobban, ami azért jó hír, mert a legtöbb tag pénze ezekben van – írta a Világgazdaság. A kiegyensúlyozott alapok bukták a legnagyobbat, nyolc hónap alatt 1-2 százalék között estek. (mti)


Demény Pál: több gyermekért több nyugdíj és szavazat

A HVG-ban a minap Magyar Szent István Renddel kitüntetett Demény Pál elárulja, néhányszor már beszélt Orbán Viktorral a népesség növelését célzó unortodox javaslatairól. Egyébként azokat a kormányfő már ismerte és érdeklődött is irántuk.

Megvalósításukról nem kapott jelzést, de bízik a bevezetésükben,

mert az példát mutatna minden alacsony termékenységű ország számára.

A demográfus szavazati jogot adna a gyerekeknek is, ami jelentősen nem növelné ugyan a születésszámot, de a figyelmet a jövő generációira irányítaná. Azt mondja, az elöregedő Európában a kormányok főleg a voksolásokon is aktívabb idősek érdekeit tartják szem előtt. A gyerekek szavazati jogát éppen ezért édesanyjuk gyakorolhatná, mert őket foglalkoztatja leginkább jövőjük.

Másik javaslata, hogy a nyugdíjba számítsák be, ki hány gyermeket nevelt fel.

A munkavállalók nyugdíjjárulékának egy részét közvetlenül a saját, már nyugdíjas szüleik kapnák, ami méltányos volna az áldozataikért.

A demográfus nem reményvesztett, amiért javaslatait még nem vezették be, utal rá, az idő neki dolgozik, hiszen a nők szavazati jogára is évtizedeket kellett várni.

Nem migrációellenes, de demográfusként úgy véli, ha marad a mostani tendencia,

ötven év múlva Európa felismerhetetlenné válik.

Szerinte a gendertanulmányoknak nincs közük a gyerekvállaláshoz, ami mindenkinek a személyes döntése, de hatással van a közjóra, így nem ért egyet azokkal, akik szerint az államnak nem lehetnek demográfiai céljai és a gyermekek után adott támogatások csak alapjogon járnak.

Amikor átvette a legmagasabb állami kitüntetést (képünkön) Demény Pál jelezte, az ő korában a büszkeség másodlagos,  fontosabb, hogy az elismerés ráirányítja a magyarok  figyelmét a demográfia problémáira, amelyeket ő a fentiek mellett a teljes támogatottságú anyaság intézményével orvosolna.

Kiemelt fotó: MTI /Mohai Balázs


Nyugdíj: Egy „NEM” és ami mögötte van..

  Az egész nyugdíj- világ felkapta most a fejét! Mindenkit megdöbbentő döntés született! Ilyen amikor egy "NEM" az igazi "IGEN"?!
nyugdij_nyugdij_nyugdijkorhatar_nyugdijkalkulator_nememeli.jpg

  Ha a nyugdíj, egy élő személy volna, most biztosan leesne az álla, hiszen Oroszország megrengette bejelentésével az egész nyugdíj- világot. Valószínűleg senki sem hitt abban, hogy ez ilyen formában, ilyen hamar lát napvilágot.
  De mégis megtörténik, (habár nem hazánkban pedig itt is lenne rá igény) figyelembe veszik az időskori ellátás érintettjeinek akaratát!

  "A mostani bejelentés szerint a nők esetében a nyugdíjkorhatárt nem nyolc, hanem öt évvel emelnék meg. Putyin hangsúlyozta, hogy a demográfiai és munkaerő-piaci trendek miatt mindenképp szükség van a nyugdíjrendszer reformjára, de nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberek érdekeit sem, ezért igyekeznek enyhíteni a reformlépéseket amennyire csak lehet." (1)

  Oroszország ezzel a lépésével, felvette a nyugdíj-vezérfonalat a szememben. Amikor nemet mondanak egy gazdaságilag előnyösnek vélt nyugdíj reformra, az az emberek számára igazi igent jelent, hiszen olyan döntés született, ami a legtöbb elégedetlenkedő érintettet megnyugtatja majd. Nyugdíjkorhatár emeléssel számolni kell, de nem az először közölt drasztikus lépésben teszik meg.
  Bár lesz aki ezzel a döntéssel sem lesz kibékülve, de a tendencia követendő lenne szerintem több nyugdíj- reformot igénylő országban is!

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Horváth Orsolya Rita

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!

Forrás:
(1) Portfolio.hu online gazdasági újság: Putyin meghátrált nyugdíjügyben, nem lesz drasztikus korhatáremelés
https://www.portfolio.hu/befektetes/nyugdij/putyin-meghatralt-nyugdijugyben-nem-lesz-drasztikus-korhataremeles.296086.html
letöltés ideje: 2018. 08. 30. 16:52
fotó: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Megint nyugdíjasok tüntettek Putyin ellen

Ismét több ezren tüntettek vasárnap Oroszország-szerte a tervezett nyugdíjreform ellen annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten enyhítéseket jelentett be a terv egyes előirányzataival kapcsolatban.

Moszkva belvárosában csaknem kilencezren vonultak az utcákra a kommunista párt felhívására egy nem kormányzati szervezet adatai szerint. A rendőrség hatezerre becsülte a résztvevők számát.

Egy másik demonstráción, szintén a fővárosban mintegy másfél ezren jelentek meg az Igazságos Oroszország párt kezdeményezésére.

Orosz hírügynökségi jelentések szerint legalább egytucatnyi további orosz városban is tüntettek a tervezett nyugdíjreform ellen.

Putyin szerdán közölte, hogy a nők esetében mégsem fogják az eredetileg tervezett mértékben megemelni a nyugdíjkorhatárt: nyolc év helyett csak öttel emelnék, vagyis 2019-től 2034-ig fokozatosan 60 évre módosulhat a nők nyugdíjkorhatára a jelenlegi 55 helyett. A nőknél a gyerekek száma csökkenteni fogja a korhatárt a Putyin által ismertetett elképzelés szerint. A háromgyerekes anyák 3, a négygyerekesek 4 évvel korábban mehetnek nyugdíjba, az öt vagy annál több gyereket szült nők esetében pedig – mint ahogy eddig is – a jogosultság az 50. életévtől lép érvénybe. A férfiak esetében a terv a jelek szerint változatlan marad, és a jogosultság 2028-ig 60 helyett 65 évtől lesz majd érvényesíthető.

A nyugdíjreform tervezetét júniusban terjesztette elő Dmitrij Medvegyev kormányfő, éppen a labdarúgó-világbajnokság nyitónapján. A bejelentés hatására mind Putyin, mind a kormányzó Egységes Oroszország támogatottsága megcsappant, és több nagyvárosban tiltakozó megmozdulások voltak, sőt a változások ellen népszavazást kezdeményeztek. A reform elutasítottsága a közvélemény-kutatások szerint mintegy 90 százalékos, az ellene elindított petícióra csaknem hárommillió aláírás gyűlt össze.

Oroszországban – még a Szovjetunióban – 1932-ben állapították meg a nyugdíjkorhatárt, amelyhez azóta nem nyúltak. Sokakban az kelt felháborodást, hogy a felemelt nyugdíjkorhatár a férfiaknál eléri a jelenlegi várható élettartam határát, és közben a lakosság ragaszkodik a szovjet korszakban elért szociális vívmányok megtartásához is. Putyin ugyanakkor halaszthatatlannak nevezte a tervezett nyugdíjreform bevezetését, amelynek szükségességét a demográfiai helyzet alakulásával indokolta.


Nyugdíj hozzátartozóknak 2019

Nyugdíj hozzátartozóknak 2019

A hozzátartozói nyugellátás olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosított (volt biztosított) hozzátartozójának jár.

Hozzátartozói nyugellátás az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj.

A hozzátartozói nyugellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha azt bíróság jogerősen megállapította.

A jogszerzőre előírt feltétel, hogy a halál időpontjában saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban) részesüljön vagy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen.

A jogszerző a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, ha

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

ab) összesen legalább 2 év,

b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

f) a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 15 év

szolgálati időt szerzett.

Amennyiben a jogszerző a halál időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs, hozzátartozója jogosult lehet hozzátartozói nyugellátásra.

Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt jogszerző (baleseti) rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

A nyugellátásban nem részesülő jogszerző esetén a hozzátartozói nyugellátás alapja az az összeg, amely a jogszerzőt elhalálozásának időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény
168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

Korhatár táblázat


Ami még Putyint is megrémíti: az orosz nők dühe és a nyugdíj

Ritkán fordul elő, hogy Vlagyimir Putyin meghátráljon. Ám a héten az orosz elnök erre kényszerült. A magyarázat nem túl bonyolult: valódi ellenzék hiányában Moszkvában attól (is) teszik függővé a belpolitikai és gazdasági lépéseket, hogy a közhangulat miként alakul. Márpedig a felmérések azt mutatták, a nyugdíjreform miatt zuhanni kezdett Putyin népszerűsége.

Az ellenzék látszattá válása, kriminalizálása, infantilizálódása, illetve a hatalommal való összejátszása miatt valódi ellensúlyt már nem képez a kormánnyal szemben semmilyen politikai erő. A hatalom korlátlanságát jelzi, hogy gyakorlatilag bármilyen intézkedést pillanatok alatt elfogad a kormány, és gyorsan szentesíti azt a parlament.

Félreértés ne essék: Oroszországban vagyunk. E modellt ott nemcsak évek, hanem lassan évtizedek óta csiszolgatják, tökéletesítik. Vlagyimir Zsirinovszkij 1991-ben kreált „ellenzéki pártja” (az első, hivatalosan is bejegyzett ellenzéki párt a Szovjetunióban) például máig kiválóan alkalmas arra, hogy a jelenlegi hatalmat jobbnak tüntesse fel az esetleges alternatívákhoz képest, és diszkreditálja a Kremllel ténylegesen szembenálló erőket. Zsirinovszkij fáradhatatlanul teljesíti destruktív feladatát: legújabb ötlete az államilag szponzorált propagandaoldal, az RT.com szerint, hogy az elvált, és a közösen megszerzett javak fölött vitatkozó, azok elosztásáról megegyezni nem tudó ex-házastársak vagyonát államosítsák.

5598980 27.07.2018 Liberal Democratic Party leader Vladimir Zhirinovsky at a plenary meeting in the State Duma. Vladimir Fedorenko / Sputnik
Vlagyimir Zsirinovszkij
Fotó: Vladimir Fedorenko / Sputnik

Ám azt az ellenzéket, amelynek komolyabb tervei lennének, gyorsan eltiporják. Pár napja érkezett a hír, hogy Alekszej Navalnijt, az egyetlen olyan figurát, aki Nyugatról nézve kiemelkedik a Kreml falain túli politikai szürkeségből, augusztus végén 30 napi elzárásra ítélték egy hét hónappal ezelőtti tüntetés miatt. A New York Times szerint nem ez volt a valódi ok.

Navalnij éppen egy újabb tüntetést szervezett, és ez irritálhatta a Kreml urait: az orosz nyugdíjreform ellen szervezett szeptember 9-re demonstrációt az ellenzéki vezető, de gyorsan intézkedtek a hatóságok, és Navalnij máris a börtönben találta magát.

Látható, hogy az orosz illiberális állam rendkívül fejlett az idióta alternatívák felmutatásában és a valódi ellenzék neutralizálásában. Mindeközben a Kreml urai a „jóságos cár” és a „rossz tanácsadók” játékát játsszák. Most éppen Vlagyimir Putyin lépett „a népet megértő uralkodóként” a tervezett nyugdíjreform ügyében. Bár sokak szerint ez a gyengülését jelzi, valójában a komolyabb elemzők szerint ez tényleg csak szerepjátszás: Medvegyev miniszterelnökre jutott a rossz hír bejelentése, és a rosszhoz képest egy kis javulást maga az elnök közölte a néppel.

Szerdai üzenetében ugyanis Putyin bejelentette, hogy az orosz nők a tervekkel szemben nem 63, hanem 60 évesen nyugdíjba mehetnek, így a nyugdíjkorhatár emelkedése az esetükben nem lesz olyan drasztikus, mint ahogy eddig hangoztatták. Jelenleg még 55 év a női nyugdíjkorhatár a világ leghatalmasabb olajállamában.

Nem tévedés a jelző, hiszen az orosz költségvetés 40 százalékát az olaj- és földgázeladások, illetve azokból származó járulékos bevételek teszik ki a Business Insider szerint. Részben ez lehet a magyarázata annak, hogy a nyugdíjkorhatár világviszonylatban miért volt ilyen alacsony eddig.

Ugyanakkor a brit Telegraph kiemeli, hogy Putyin nem változtatott a férfiak esetében 60-ról 65 évre emelendő korhatáron. Mindez mutatja, Putyinnak egyrészt alkalmazkodnia kell a demográfiai trendekhez és a költségvetés felborulását sem engedheti meg, ugyanakkor figyelembe kell vennie a közvélemény-kutatásokat, amelyek népszerűsége tendenciózus csökkenését mutatták a nyugdíjreform bejelentése óta. (A Krím 2014-es annektálásakor mért 88 százalékról most júliusra mélypontra jutott Putyin támogatottsága, de még így is 67 százalékot tett ki a Levada-központ felmérése szerint.)

Moszkva, 2017. december 28.
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök a Szíriában harcoló orosz katonák kitüntetési ünnepségén a moszkvai Kremlben 2017. december 28-án. (MTI/EPA/AFP pool/Kirill Kudrjavcev) *** Local Caption *** 51544546
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök Fotó:Kirill Kudrjavcev/EPA/MTI

A katasztrófákat mindig a helyettesek jelentik be. Nem történt ez másként az orosz nyugdíjreformmal sem: június közepén Dmitrij Medvegyev kormányfő közölte az intézkedést, enyhén szólva is sunyi módon, az oroszországi focivébé nyitónapján. Júliusban erősödött azonban az elégedetlenség emiatt Moszkvában és a vidéken is: az ellenzék mozgolódni, az emberek pedig morogni kezdtek.

A kritikusok elsősorban azért bírálták a nyugdíjterveket, mert az orosz férfiak átlagéletkora 66,5 év a Telegraph szerint, vagyis sokan nem érnék meg a 65 éves nyugdíjkorhatárt. Az orosz nők több mint tíz évvel élik túl a férfiakat – átlagéletkoruk 76,9 év –, de Putyin most mégis nekik adott engedményt.

Putyin tehát el akarja kerülni az őszi tiltakozási hullámot – a brit Independent szerint mindenáron. Ugyanakkor ez a brit lap azt is elemzi, hogy egyáltalán számít-e a népszerűségi index a mostani orosz belpolitikai helyzetben. Az újság kitér arra, hogy hamis nyugati vágyálmok azok, amelyek szerint Putyin most térdre kényszerült volna, és a nyugati szankciók hatottak volna Oroszország ellen. Az országban a szankciók okoztak drágulást, de a Krím bekebelezése bőven hozott annyi népszerűségi ugrást Putyinnak, hogy a mostani – az Independent szerint 20 százalékos – esést még nyugodtan szemlélje.

A gazdaságot ugyanis a szankciók nem sújtották annyira, hogy ez megingassa az orosz vezetésben a bizalmat: a 60 százalék fölötti lakossági támogatás nyugati vezetők esetében szinte csak áhított cél. (Mint említettük: Putyin 67 százalékon áll most.) Oroszország ráadásul az újra emelkedőben lévő olajárak miatt sincs akkora bajban. Harmincéves távlatban, a Szovjetunió összeomlása óta pedig az oroszok mostanában élnek a legjobb színvonalon, még ha nyugati közgazdászok – elsősorban az intézményi közgazdaságtan hívei szerint, akik szabad piacot és demokratikus intézményeket propagálnak – szerint élhetnének is jobban.

Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének valódi problémák Oroszországban: az elöregedés tényleg okoz gondot, és a tervezett reform gyakorlatilag a nyugdíj esélyétől fosztja meg az átlagosan valóban 66 évesen meghaló orosz férfiakat. (Még egyszer megismételjük: 65 évre emelkedne az ő korhatáruk, és ezen Putyin sem változtatna.) Ugyanakkor az Independent hangsúlyozza: a reform a férfiaknál csak 2028-ban lépne életbe, a nőknél pedig még később, 2034-ben! Tehát ez nem a most a korhatár közelében lévőket érintő intézkedéssorozat lenne. Ráadásul az Independent szerint a nők halálozásánál nincs nagy különbség az USA, az Egyesült Királyság és Oroszország között. Az igazi differencia a férfiaknál mutatkozik.

Moszkva, 2018. július 18.
„Nincs pénz” jelentésû felirat egy többek közt Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnököt (b, alul) ábrázoló transzparensen az orosz nyugdíjrendszer módosítása ellen tüntetõ ellenzéki tiltakozáson a moszkvai Szokolnyiki Parkban 2018. július 18-án. A napokban kerül az orosz törvényhozás alsóháza, az Állami Duma elé szavazásra elsõ olvasatban az a törvényjavaslat, amely a férfiak nyugdíjkorhatárát a jelenlegi 60 életévrõl 65-re, míg a nõkét 55 évrõl 63-ra emelné. (MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)
“Nincs pénz” jelentésû felirat egy többek közt Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnököt ábrázoló transzparensen az orosz nyugdíjrendszer módosítása ellen tüntető ellenzéki tiltakozáson a moszkvai Szokolnyiki Parkban
Fotó: Jurij Kocsetkov / EPA/ MTI

Az orosz férfiak egynegyede meghal 55 éves kora előtt, ez az arány mindössze 7 százalék Nagy-Britanniában. Vagyis négyszer akkora eséllyel halnak az orosz férfiak, mint a britek. (Munkahelyi és közlekedési balesetek, illetve az öngyilkosság okozza a döntő különbséget.)

Ám ez a különbség is eltűnőben van: Oroszországban terjed a vodka helyett a sör- és borfogyasztás, illetve javul a népesség élelmezése is, így a férfiak élettartama is növekszik, egy évtized múlva már érdemi változások is lehetnek ebben – és ekkor már tényleg sokan megérhetik a 65 éves nyugdíjkorhatárt.

Többek között Putyint is érintheti ez, és az Independent valójában azon filozofál, hogy az orosz elnököt hatalmi szempontból nem kellene, hogy érdekelje a népszerűség, s ez csak abból a szempontból lehet fontos számára, ha egyszer tényleg nyugdíjba vonul. Ekkor viszont fontos lehet számára, hogy mekkora felhalmozott politikai tőkével (azaz népszerűséggel) teszi ezt.

Mindez inkább csak találgatás, egy ukrán lap a Szegodnya ugyanakkor további részleteket közöl az orosz elnök által javasolt, az eredetinél mérsékeltebb nyugdíjintézkedésekről. Így a háromgyerekes anyák kedvezményeket kapnának: mintha Oroszország a magyar kormány háromgyerekes intézkedéseit venné alapul. Így a három gyermeket felnevelő nők már 57 éves korukban, a négy gyermekesek 56 éves korukban mehetnének majd nyugdíjba. Öt és több gyerek esetében pedig 50 évre csökken a korhatár. h

Szintén bejelentette Putyin, hogy a két éven belül nyugdíjba vonulók munkanélküli segélyét megduplázzák, és az orosz költségvetés hozzájárul majd olyan oktatási programok finanszírozásához, amelyek a lakosság képzettségi szintjét emelik. A falun élők nyugdíját egynegyedével fogják növelni – ezt is Putyin közölte.

Bármire is spekulál tehát a Kreml ura vagy a nyugati sajtó, az bizonyos, hogy az orosz elnök továbbra is „jóságos cárként” tett engedményeket, és ez nyilvánvalóan a politikai tőkéjét növeli – akár van versenytársa Oroszországban, akár nincs. Márpedig jelenleg gyakorlatilag egyedül áll a porondon, ha leszámítjuk a „katasztrófákat bejelentő” Medvegyevet.

Kiemelt kép: Jurij Kocsetkov/EPA/MTI