A nyugdíjasok fele komoly lemondásokra kényszerül, hogy megéljen

Anyugdíjasok több mint fele csak komoly lemondásokkal, vagy önállóan sehogyan sem tud megélni a nyugdíjából, derült ki többek között a Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, február 9 és 14 között készített reprezentatív felméréséből.

A válaszadók majdnem kétharmada pedig kevesebbet tud a nyugdíjából vásárolni, mint 5 évvel ezelőtt:

A megkérdezettek háromnegyede szerint az alacsonyabb nyugdíjakat jobban kellene emelni, mint a magasabbakat. Tízből nyolc válaszadó egyetértene a 13. havi nyugdíj bevezetésével és kétharmaduk szerint a költségvetés ezt el is bírná.

A nyugdíjasok a felmérés alapján bevételeik negyedét költik az egészségükre, ebből minden tizedik forintot hálapénzre, és minden ötödiket magánegészségügyi szolgáltatásokra.

Tízből kilenc válaszadó egyetért azzal, hogy a 65 év felettiek ingyenesen használhatják a tömegközlekedést. Ha bővebben is kíváncsi, kattintson.

Kiemelt kép: 24.hu/Berecz Valter

A nyugdíjasok nem élősködők, kutatások is igazolják

Általános nézet, hogy a nyugdíjasok „élősködnek” az aktív dolgozókon. Mint azonban a KSH egy friss tanulmányában megállapítja: az idősek csak a felszínen tűnhetnek kizárólagos nyerteseknek, a „láthatatlan” háztartási munkát figyelembe véve ugyanis a kép egészen mást mutat, hívta fel a figyelmet az Azénpénzem.hu.

Minden normális családban általános jelenség, hogy a nagyszülők (főleg a nagymamák) alaposan kiveszik a részüket a gyerekek körüli teendőkből. Mindez pedig „termelésként” is számszerűsíthető. A KSH például korábban megállapította, hogy a magyar GDP negyedével lenne magasabb, ha a házimunka is beleszámítana.

Érdekes eredményre jutott az a kutatás is, amely azt vizsgálta, hogy kik adják és kik kapják a „láthatatlan transzfereket”. Kimutatták, hogy a háztartási javak és szolgáltatások elsődleges haszonélvezői a gyermekek. Egy korábbi elemzésből pedig az derült ki, hogy Magyarországon a közösségi transzferek egy idősre eső értéke több mint kétszerese az egy gyermekre eső értéknek. Viszont a háztartáson belül gazdát cserélő, vásárolt javakat és szolgáltatásokat (az úgynevezett magántranszfereket) bevonva a két érték kiegyenlítődik. Még egy lépéssel tovább menve a generációs különbségeket (időtranszfer) is figyelembe véve pedig az látszik, hogy egy gyermek átlagosan mintegy másfélszer annyi juttatásban részesül, mint egy idős.

A cikk kitér arra is, hogy milyen jelentős szerepük van a családi költségek finanszírozásában is az időseknek. Katt.

Kiemelt kép: 24.hu/Berecz Valter