Jó dolga lesz a melósnak: folytatódik a nagy béremelkedés
A külföldre vándorolt százezrek miatt kialakult durva munkaerőhiány miatt jövőre is jóval többet fognak keresni azok, akik állásban lesznek. A benyújtott költségvetési törvényjavaslat azzal számol, hogy ugyan a tavalyi eszeveszett tempót nem éri el, de még így is kétszámjegyű keresetnövekedés lesz idén, jövőre pedig ennél valamivel kisebb ütemben nőnek a bérek, közel 9 százalékkal visznek haza többet az alkalmazottak.
Mivel tavaly éves átlagban durván 300 ezer forint volt a bruttó és 200 ezer a nettó átlagkereset az országban, így arra lehet számítani, hogy idén 330, jövőre pedig 360 ezerre nő az országos bruttó átlagbér. A nettó pedig 220, illetve 240 ezerre kúszik fel.
A versenyszektorban valamivel jobban lehet keresni:
- a bruttó jövőre 370 ezerre nő,
- a nettó megközelíti a 250 ezret.
A nyugdíjakat jóval kisebb ütemben, 2,7 százalékkal növeli az Orbán-kormány, ez az átlagnyugdíj esetében csupán havi nem egészen 3500 forintos emelkedést jelent.
Az állami pénzköltésben jövőre erősítik a honvédelmet, csaknem 100 milliárd forinttal fordítanak erre többet jövőre, mint az idei 350 milliárdos keret. A költési tortából a sport is nagyobb szeletet fog kihasítani, ott bő 80 milliárdos pluszt tervez a kabinet. Leginkább az új Puskás Ferenc Stadion költségei nőnek meg.
Kormányzati propagandára 50 százalékkal több jut.
Az európai parlamenti, valamint önkormányzati választások is jócskán viszik az adófizetők pénzét, csaknem háromszor annyiba fog kerülni ennek a két választásnak a lebonyolítása, mint amennyit idén a parlamenti választás felemésztett.
Az sem lehet meglepetés az elmúlt évek fényében, hogy az oktatást háttérbe szorítja Orbán Viktor kormánya. Az állami költéseken belüli részaránya tovább mérséklődik. Így jön ki az, hogy noha alig 30 milliárddal, de nő az oktatási tevékenységekre fordítandó pénz, de ezt, sőt ennél is többet elvisz az áremelkedés, magyarán: reálértelemben kevesebb pénzből gazdálkodhatnak az iskolák, egyetemek. A költségvetési mellékletek alapján úgy tűnik, az oktatóknak is rossz hírt rejtenek a táblázatok.
Bérük minimálisan emelkedik, kevésbé, mint amennyivel az élet drágul, vagyis a választási év előtti, szavazatvásárlási célt is szolgáló, köz- és felsőoktatási oktatói béremelés nem folytatódik, a tanárok reálbére könnyen lehet, hogy még csökkenni is fog.
Az új paksi atomerőmű projektje lassan, de biztosan halad előre, az ideihez hasonlóan jövőre is bő 100 milliárd forinttal tervezik emelni az ezt menedzselő cég, a Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkéjét.
Nincs gyereke? Tegyen félre öreg napjaira!
A napi.hu idézi Botos Katalint, a Népesedési Kerekasztal szakértőjét, aki szerint nemcsak a felnevelt gyermekek számát, hanem az általuk a társadalomnak hajtott hasznot is figyelembe kellene venni a nyugdíjrendszer elengedhetetlen átalakításakor. A Növekedés.hu szerint a Ratkó-generáció kifutásával csökken a nyugdíjkassza befizetőinek létszáma, amely aggodalomra ad okot.
A gondot orvosolná, a Népesedési Kerekasztal szerint, az a javaslat, amely szerint a felnevelt gyerekek számát, taníttatását is figyelembe vennék a nyugdíj megállapításánál. Botos Katalin szerint belátható időn belül átalakulhat a nyugdíjrendszer.
Javaslatuk szerint a 35 éves kornál fiatalabbak esetében vezetnék be az új rendszert, a nyugdíj két részből állna, a munkanyugdíjból, és a gyermekek felnevelése után járó másik nyugdíjrészből.
Az elképzelés ellen sokan tiltakoznak, de Botos Katalin szerint aki nem nevel gyermeket, az a más által nevelt gyermekek jövőbeni befizetéseiből kapja majdani nyugdíjat. A jövőbeli munkavállalók, vagyis a jelenlegi gyermekek által fizetett járulék úgy is felfogható, hogy ők akkor törlesztik szüleiknek felnevelésük költségeit.
Az elképzelt rendszer ellen tiltakozók úgymond, más által tartatnák el magukat idős korukban úgy, hogy ők a járadék alapjához nem járultak hozzá, hiszen nincsenek gyermekeik, akik törlesztenének. A közgazdász emlékeztetett rá, a felosztó-kirovó rendszer lényege, hogy az adott pillanatban befolyó adóból, járulékból fizetik az esedékes nyugdíjakat, a nyugdíjasok nem saját befizetéseiket kapják vissza, hanem gyermekeik béréből levont pénzből.
A közgazdász szerint akinek nincs gyermeke, attól nem vesznek el semmit, csak nem kap azért juttatást, amiért nem költött aktív korában. Minden pályakezdőnek automatikusan el kellene kezdenie a takarékoskodást, akár egészen alacsony összeggel is. Ha lesz gyereke, úgyis ráj kell költenie, ha pedig nem, akkor megmarad öregkorára, ha addig fel nem éli.
E logika alapján az új rendszerben a gyermeket nevelőknek elég lenne az állami nyugdíj, a többieknek érdemes lenne az önkéntes nyugdíjpénztárakban gyűjteni öreg korukra. Botos Katalin szerint egy egyetemet végzett fiatalra szülei összesen 14-15 millió forintot költenek, de ennél nagyobb összegű becslések is vannak, a KSH-nak pedig pontos számai vannak arról, mi mindenre költ egy gyermeket nevelő család, Ezekből a számításokból kell kiindulni akkor, amikor a gyermeknevelés után járó nyugdíjrészt meg akarják határozni.
Tényleg egyre közeledik a nyugdíjkatasztrófa
Az Európai Unióban majdnem minden ötödik ember 65 vagy ennél is több éves. Számuk ráadásul mára majdnem eléri a 100 millió főt. Ez pedig azt jelenti, hogy az Időskorú Függőségi Ráta (IFR) soha nem látott magasságokban, 29,9 százalékon volt Európában 2017-ben. Magyarországon egyébként ennél 2 százalékkal jobb a helyzet.
A népesség öregedésének mérésére alkalmazott ráta az aktív korú (15-64 évesek) népességre jutó idősek (65 évesek és annál idősebbek) arányát mutatja. Viszont a gyermekkorúak számát és arányát nem veszi figyelembe, tehát az öregedés aktuális állapotát jelzi.
A súlyos elöregedése egyébként már évtizedek óta jelen van Európában, ám míg
- 20 éve öt munkaképes korúra jutott egy idős ember, addig
- 10 évvel ezelőtt már csak négyre,
- a 29,9-es ráta pedig azt jelenti, hogy három munkaképes korú európai lakosra jut egy “eltartandó” idős, 65 év feletti ember,
foglalta össze a lényeget a Pénzcentrum.hu.
A katasztrófa akkor következik be a rendszerben, ha a munkavállalók járulékaiból (mert például nem lesznek elegen ehhez) már nem fogják tudni fedezni a nyugdíjakat.
Ilyen helyzetben két megoldás lehet: a a járulékok vagy a nyugdíjkorhatár emelése. De ki szeretné bármelyiket is?
Kiemelt kép: 24.hu/Berecz Valter
Nyugdíjfront: a Ratkó-gyerekek nem hátrálhatnak
A Népszavában a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke írta le, mi vár a Ratkó-gyerekekre a nyugdíjrendszer kapujában. Karácsony Mihály szerint az immár 61–65 éves korcsoportnál elérkezett az egységes számvetés ideje, hiszen aktív életszakaszukban is csaknem azonos dolgokat éltek át.
(Mint korábban megírtuk, a Ratkó-gyerekek nyugdíjazása komoly gond lesz, kevesebb lesz a befizető, nagyságrendekkel kell többet költenie az államnak már a nyugdíjak szinten tartásához is.)
Egy hosszas visszatekintés után a szerző eljut a másig, amikor nyugdíjasok és a nyugdíj előtt állók csak nehezen tudják az állami szolgáltatások fokozatos kivonulását kompenzálni.
A korcsoportnak jellemzően nem volt lehetősége forrásokat felhalmozni és a piaci alapon működő szolgáltatások finanszírozását átvállalni.
Csak most jön a neheze
Karácsony arra számít, hogy az időseket érintő legsúlyosabb változás az lesz, amikor a költségvetési egyensúlyra hivatkozva az állam jelentősen kivonul a rászorulók – köztük a nyugdíjasok – terheinek átvállalásából.
Úgy és akkor akarja a kormány a hátrányos lépéseket bevezetni, amikor az érintetteknek már nincs módjuk visszamenőlegesen az életstratégiájukon változtatni. Az évek során apránként, a nyilvánosság elől jóformán elrejtve, az érintettek háta mögött kiépül az időseket méltatlan helyzetbe taszító, jogszabályokkal körülbástyázott intézkedések háttere.
Az egyesületi elnöke ezeket is felsorolja, majd jelzi, a nyugdíjasok ezt nem nézhetik tétlenül.
Karácsony azt írja, a Ratkó-gyerekek ismét történelmet formáló szereplővé válhatnak, ha önmagukat megszervezik, ha az előttük álló történelmi feladat súlyát felismerve, generációvá válnak.
Szomorú nyugdíjaskorra számítanak a magyarok
A CIG Pannónia friss kutatása szerint a még nem nyugdíjaskorú magyarok meglehetősen pesszimisták, feleannyi nyugdíjra számítanak, mint amiből kényelmesen meg tudnának majd élni. Megtakarításaik alapján hobbira, szórakozásra, belföldi utazásra csak a megkérdezettek egyharmada gondol, a kétharmad szerint gyermekei, unokái támogatására, orvosi kezelésre költi majd nyugdíja nagy részét. Komolyabb kiadással csak az tervez, aki 150 ezer forint fölötti nyugdíjra számít.
Az álom és a valóság
A reprezentatív felmérés szerint a magyarok csaknem fele nagyjából tudja, hogy 2017-ben az öregségi nyugdíj átlagos havi nettó összege 124 ezer forint volt. A megkérdezettek nyolctizede 150 ezer forint feletti összeget tartana elegendőnek, hogy nyugdíjasként ne legyenek anyagi gondjai. Csaknem egyötödük ennél magasabb összeget, minimum 200-250 ezer forintot jelölt meg, de csaknem egyharmaduk ennek felére, 100 ezer forint alatti nyugdíjra számít, egynegyedük pedig 100-150 ezer forint közé becsülte ezt az összeget.
Mennyi az ideális?
A várakozások szerint azonban a nyugdíjak nem fognak ilyen mértékben emelkedni: csak a válaszadók ötöde számít arra, hogy nyugdíja meghaladja majd a 150 ezer forintos határt. A megkérdezettek 90 százaléka szerint a mai nyugdíj is alacsonyabb az ideálisnál. Nem sokkal kevesebben vannak azok – a válaszadók 85 százaléka –, akik arra számítanak, hogy a várható nyugdíj alacsonyabb lesz az ideálisnál.
Kiemelt kép: Thinstock
Nem mindegy, mibe tesszük a nyugdíjpénzt
Tegyük fel, 45 évesen úgy döntünk, hogy végre elkezdünk félretenni a nyugdíjunkra, és erre minden hónapban 20 ezer forintot szánunk. 20 év van hátra a nyugdíjazásunkig. Na de miben tartsuk a pénzünket? Léteznek nyugdíjcélú-megtakarítások (ÖNYP, NYESZ, illetve nyugdíjbiztosítás), sokan mégis inkább az idehaza nagy népszerűségnek örvendő ingatlan-befektetésre esküsznek.
Melyiket válasszuk? Ha az ingatlant, akkor hogyan lehet havi 20 ezer forintból lakást vásárolni? Megéri-e egyáltalán? Erre kereste a választ a Bankmonitor cikke.
Először a nyugdíjmegtakarítást vizsgálták, ahol az, hogy kinek mennyi gyűlik össze ilyen típusú megtakarításokban nagyban függ attól, hogy mennyi ideje van még a nyugdíjig, illetve mennyit tud havonta félretenni.
- Amennyiben 45 évesen úgy döntünk, hogy havi 20 ezer forintot félreteszünk 20 éven keresztül, akkor nyugdíjba vonuláskor majdnem 9 millió forintnyi megtakarításunk lehet. Ebből havi szinten több, mint 46 ezer forint nyugdíjmegtakarítás érhető el a várható élettartalmunk végéig (azaz nyugdíjba vonulásunk után még majdnem 20 évig). Ehhez nem kell semmi mást csinálnunk, csak havonta félretenni a meghatározott összeget.
Ingatlanvásárlásnál először az önerőt kell összegyűjteni, amihez jó eszköz lehet a lakástakarék. Így 10 év alatt három millió forint önerőt lehet összegyűjteni, 20 év alatt valamivel több, mint hat millió forintot. Viszont dönthetünk úgy is, hogy hitelt veszünk fel 10 év után, majd kiadjuk a lakást, hogy könnyebben törlesszünk.
- Ha 60 ezer forintért adjuk ki a lakást, abból 50 ezer forint marad adózás után, plusz a 20 ezer, amit a megtakarításra szánunk, vagyis kb. 70 ezer forintos törlesztőt vállalhatunk be. Amiből nagyjából egy 10 millió forintos lakást fizethetünk ki 10 év alatt.
Tehát az ingatlannal ebben az esetben jobban járhatunk. Más szempontból nézve viszont kétségtelenül ez lehet a kockázatosabb, és macerásabb út. Ha kíváncsi, miért, kattintson!
Kiemelt kép: Thinkstock
A nyugdíjasok fele komoly lemondásokra kényszerül, hogy megéljen
Anyugdíjasok több mint fele csak komoly lemondásokkal, vagy önállóan sehogyan sem tud megélni a nyugdíjából, derült ki többek között a Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, február 9 és 14 között készített reprezentatív felméréséből.
A válaszadók majdnem kétharmada pedig kevesebbet tud a nyugdíjából vásárolni, mint 5 évvel ezelőtt:
A megkérdezettek háromnegyede szerint az alacsonyabb nyugdíjakat jobban kellene emelni, mint a magasabbakat. Tízből nyolc válaszadó egyetértene a 13. havi nyugdíj bevezetésével és kétharmaduk szerint a költségvetés ezt el is bírná.
A nyugdíjasok a felmérés alapján bevételeik negyedét költik az egészségükre, ebből minden tizedik forintot hálapénzre, és minden ötödiket magánegészségügyi szolgáltatásokra.
Tízből kilenc válaszadó egyetért azzal, hogy a 65 év felettiek ingyenesen használhatják a tömegközlekedést. Ha bővebben is kíváncsi, kattintson.
Kiemelt kép: 24.hu/Berecz Valter
Magyar Idők: Jobban élnek a nyugdíjasok is
A kormánypárti lap statisztikákra és Rétvári Bence államtitkárra hivatkozva ír erről.
A kormány célja, hogy minden lehetséges módon minél nagyobb biztonságot nyújtson a nyugdíjasoknak a nyugdíjak értékének megőrzésével, a gazdasági eredményből biztosított új juttatásokkal.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint az elmúlt években kialakított nyugdíjemelés rendszere, az Erzsébet-utalványok és a nyugdíjprémium éreztetik hatásukat a nyugdíj vásárlóerejében.
A kormány a rezsi és egyes élelmiszerek áfájának csökkentésével is hozzájárult, hogy többet érjen a nyugdíj.
A minisztérium összesített kalkulációi szerint egy magyar nyugdíjas 2010-ben összességében átlagosan 77,8 kiló sertéscombot vásárolhatott (csont és csülök nélkül), 2016-ban 105,8 kilót vehetett. A pékáruknál is látványos a növekedés: fehér kenyérnél 6 év alatt átlagosan 354-ről 436 kilóra, zsemléből 4545 darabról 6178-ra emelkedett a megvásárolható mennyiség.
2010-ben egy átlagos éves nyugdíjból 430 liter 2,8 százalékos pasztőrözött tejet lehetett venni, 2016-ban már 541 litert. Trappista sajtból 62 kilóról 78 kilóra emelkedett ez a mennyiség. Tojásból a 2010-es 2699 darabról 2016-ra 3173 darabra, burgonyából 617-ről 663 kilóra nőtt a mennyiség.
Míg 2010-ben egy magyarországi nyugdíjas 1,3 darab hűtőszekrényt és 1,4 darab gáztűzhelyet vásárolhatott meg egy adott évben átlagos költés mellett, addig 2016-ban ugyanezekből már 2, illetve 1,7 darabot vehetett.
100 magyar nyugdíjasból legfeljebb 7 lehet elégedett
Azzal mindenki tisztában van, hogy ha nyugdíjba megy, kevesebb pénzt fog kapni, mint amennyit előtte keresett. A legutolsó keresethez képest az első nyugdíj mintegy 67 százalékos Magyarországon. De még ezzel is kiemelkedünk a huszonnyolc Európai Uniós ország 58 százalékos átlagából (a negyedik legmagasabb utolsó bér/nyugdíj arány a magyar). Mint az ábrán is látható, Írországban és Horvátországban a legnagyobb a különbség, ahol az első nyugdíj az utolsó fizetés 40 százalékát sem éri el.
Ráadásul a magyar nyugdíjrendszer úgy működik, hogy a jelenlegi aktív dolgozók befizetései nem egyéni számlákra kerülnek, hanem a mostani nyugdíjasok havi juttatását finanszírozzák belőle. Ez a fajta rendszer különösen érzékeny az aktív dolgozók és a nyugdíjasok arányára. Sajnos a jelenlegi tendenciák alapján ez az arány várhatóan nem javul, hanem inkább romlik (például az alacsony születésszám és az elvándorlás miatt).
Azt se felejtsük el, hogy az első nyugdíjakat a bejelentett fizetéshez viszonyítják. Azaz amennyiben valakinek a fő bevételi forrása nem a bejelentett alkalmazotti fizetése, az utolsó jövedelméhez képest az első nyugdíja még kevesebb lesz.
Nyugdíjak Magyarországon
De mi számít jó nyugdíjnak? 2-300 ezer forint már elég lehet? Vagy ennél több kell? Nézzük meg mi a helyzet ma Magyarországon: 100 nyugdíjasból mindössze 7-nek magasabb a nyugdíja, mint 200 ezer forint. Ha meg is elégszik valaki 150 ezer forinttal, akkor sem biztos, hogy örül annak a ténynek, hogy a jelenlegi nyugdíjasok mindössze 22 százaléka kap ennél magasabb ellátást.
Az infógrafikából látszik, hogy a nyugdíjasok 78 százalékának 150 ezer forint alatti a nyugdíja. 100-ból 3 nyugdíjasnál pedig még az 50 ezer forintot sem éri el a havi nyugellátás. Ez még akkor is nagyon kevés, ha nyugdíjasként a bevételek mellett a kiadások is csökkennek – jegyzi meg a szakportál.
És akkor ott van a másik véglet is, a milliomos nyugdíjasok klubja, akiknél csak az éves emelés is igen méretes:
Aki még nem nyugdíjas, és nem szeretne tengődésre berendezkedni idős napjaira, annak tehát mindenképpen érdemes előre gondolkodnia, tippek itt.
Megtollasodtak, akik nem engedtek a kormány nyomásának: óriásit kaszáltak a magán-nyugdíjpénztári tagok
Magas hozammal zártak 2017-ben a magánnyugdíjpénztárak – olvasható a Népszavában. A lap Azénpénzem.hu. adataira hivatkozva arról ír, hogy a pénztárak tavaly átlagosan 7-11 százalékos hozamot írtak jóvá a tagok számláin.
Egy átlagos tagnak 2016 végén négymillió forint volt a számláján annál a három magánpénztárnál, amely talpon maradt.
A portál számításai azt mutatják, hogy a pénztárak döntő többségének államosítása, illetve a tagok állami rendszerbe terelése óta, vagyis az elmúlt hat évben átlagosan 70 százalékkal nőtt a pénztártagok vagyona, ami kiugróan magas hozam – írja a Népszava. A legjobban teljesítő portfólió hat év alatt 81 százalékos vagyongyarapodást ért el.
Vagyis nagyon megérte ellenállni az Orbán-kormány nyomásának, az akkori gazdasági miniszter, most jegybankelnök Matolcsy György intelmének: a kormány 2010 őszén hozott döntésével lényegében beszántotta a magánnyugdíjpénztárak nagy részét, 2011 januárjában, a téli hidegben hosszú sorokat kellett kiállniuk azoknak, akik maradni akartak a pénztárukban és ragaszkodtak a megtakarításukhoz. Úgy fest, megérte az állhatatosságuk.
A leggyengébb teljesítményt a magán-nyugdíjpénztári szektor ledarálása után eltelt bő 6 évben a klasszikus portfóliók hozták, de még azok átlaga is 20-30 százalékos hasznot mutatott ezen idő alatt, vagyis kétszeresen-háromszorosan múlták felül hozamaik az inflációt.