Olyanok is kaphatnak nyugdíjprémiumot, akik tavaly még nem

Maximum 18 ezer forint lehet a nyugdíjprémium 2018-ban, és már azt is tudjuk Novák Katalintól, az EMMI család- és ifjúságügyi államtitkárától, hogy 2,5 millióan részesülhetnek belőle. Vagyis nem csak az öregségi nyugdíjasok, hanem megfogalmazása szerint mindenki, aki nyugdíjszerű ellátásban részesül. Ez egyébként így volt tavaly is, akkor is kibővítették a jogosultak körét. De ha összehasonlítjuk a 2017-es és 2018-as rendeletet, a szó szerinti egyezések mellett felfedezhetünk néhány különbséget is.

Vannak, akik tavaly kaptak nyugdíjprémiumot, idén viszont már nem tüntették fel őket. 

És fordítva:

az idei rendeletbe bekerültek olyan csoportok, akik a tavalyiban még nem szerepeltek a kedvezményezettek között. 

A kormányrendelet szerint idén az öregségi nyugdíjasokon kívül nyugdíjprémiumot kaphatnak azok is, akik a 2017. év legalább egy napján, valamint 2018 novemberében

• az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése nélkül öregségi nyugdíjban vagy azzal egy tekintet alá eső ellátásban (mezőgazdasági szövetkezeti járadékban),
• ideiglenes özvegyi nyugdíjban,
• korhatár előtti ellátásban,
• szolgálati járandóságban,
• átmeneti bányászjáradékban,
• táncművészeti életjáradékban,
• rokkantsági ellátásban,
• rehabilitációs ellátásban,
• baleseti járadékban,
• bányászok egészségkárosodási járadékában,
• fogyatékossági támogatásban,
• vakok személyi járadékában,
• rokkantsági járadékban,
• Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban,
• polgármesterek közszolgálati járadékában,
• a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában,
• a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban,
• a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban,
• az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó – kormányrendelet alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő – emelésben,
• a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesülnek.

Újdonságként az idei évben nyugdíjprémimot kaphatnak a felsoroltakon kívül azok is, akik:

• a hadigondozásról szóló törvény alapján és a nyugdíjtörvény szerint (Tny. 62. §) megemelendő rendszeres pénzbeli ellátásokat,
• házastársi pótlékot vagy
• házastárs után járó jövedelempótlékot kapnak.

Ezen kívül volt még három kedvezményezett csoport tavaly, de közülük idén csak kettő maradt:

• akik idén novemberben már öregségi nyugdíjasok voltak, és a korábbi ellátásuk helyett idén újraszámítás nélkül állapították meg az öregségi nyugdíját, illetve
• akik 2018 novemberében rokkantsági-, rehabilitációs ellátást, baleseti- vagy bányászok egészségkárosodási járadékot kaptak, feltéve hogy a felsorolt ellátásokat a korábbi rokkantsági járadék, illetve -ellátás, rehabilitációs ellátás, baleseti járadék vagy bányászok egészségkárosodási járadéka megszűnése után rögtön a következő naptól állapították meg, és ezeket legalább egy napra kapták már tavaly is.

Tavaly ennél a két pontnál még azt kellett nézni, hogy 2016 utolsó napján mi volt a helyzet.

A 2017-es rendeletben szerepelt, az ideiben azonban már nem, hogy azok is kaphatnak nyugdíjprémiumot, akiknél január elseje előtt megállapított árvaellátás alapján számították ki a honvédárvák kiegészítő támogatását. Ezek szerint ők kimaradnak a juttatásból.

Abban nincs változás, hogy aki több jogcímen is jogosult lehet a nyugdíjprémiumra, annál összevonást kell alkalmazni, és úgy kell kiszámítani mennyi jár. Az idei szorzó 0,9-es (a tavalyi 0,6-os volt), és legfeljebb 18 ezer forint lehet a nyugdíjprémium (a tavalyi maximum 12 ezer forint volt).

• Minden nyugdíjas, akinek eléri a nyugdíja a 80 ezer forintot, az a maximális 18 ezer forintra számíthat. Így a maximális összeget kapják azok is, akik átlagnyugdíjjal (130 ezer forint) rendelkeznek.
• A 80 ezer forint alatti nyugdíjaknál a nyugdíjprémimum összege arányosan csökken, tehát például az 50 000 forintos nyugdíj után 11 250 forintos nyugdíjprémium jár.

A nyugdíjprémium most sem épül be a nyugdíjba.

Az a szabály is megmaradt, hogy ha a nyugdíjprémiumra jogosult személy 2018 novemberében meghal, akkor a nyugdíjprémium nem automatikusan jár, hanem csak kérelemre vehető fel.

És hogy mikor érkezik a novemberi pluszpénz? Akiknek van bankszámlájuk, azok november 12-én kapják meg a nyugdíjprémiumot, akiknek nincs, azok kicsit később. A postai kifizetések pedig november 15-én kezdődnek, a posta által előre meghatározott napokon.

Kiemelt kép: Jeff Pachoud / AFP

Gyengén megy idén a nyugdíjpénztáraknak

Az állampapírpiac hanyatlása és a részvénypiac nem túl fényes teljesítménye az önkéntes és a magánnyugdíj-pénztárakra is hatott, eddig a kevés kockázatot vállaló portfoliók az év vesztesei – írja a Világgazdaság.

A lap szerint ötből négy önkéntes nyugdíjpénztári alap mínuszban állt az első nyolc hónap után. A legfrissebb júliusi inflációs adat szerint 3,4 százalékkal nőttek egy év alatt az árak, ezt a szintet az idei hozamok meg sem közelítik.

Az egyetlen kivétel a Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár Kockázatvállalás nevű portfoliója, amelynek befektetési egységei január óta több mint 6,2 százalékot hoztak.

Az elemzés szerint az idei gyengébb teljesítmény ellenére hosszabb távon jók a pénztárak hozamai. Bár idén az első fél évben nem egészen 24 milliárdot buktak a nyugdíj-alapok, 2009 és 2017 között a vagyonkezelők 676 milliárd forintnyi pozitív hozammal növelték meg a tagok számláját.

A négy megmaradt magánnyugdíj-pénztár 12 alapja közül kettő állt augusztus végén szerény pluszban: a Szövetség és a Budapest növekedési alapjai. Mind a négy pénztárnál a növekedési alapok állnak a legjobban, ami azért jó hír, mert a legtöbb tag pénze ezekben van – írta a Világgazdaság. A kiegyensúlyozott alapok bukták a legnagyobbat, nyolc hónap alatt 1-2 százalék között estek. (mti)

Végrehajtók adósságcsapdájába került a nyugdíjas házaspár

Nyugdíjas olvasónk pórul járt a vejével: több mint 10 évvel ezelőtt tetemes áramdíjtartozást halmozott fel a férfi, amikor már csak ő lakott a közös lakásban. Az összesen 672 ezer forintos tartozást végül a négy tulajnak, olvasónknak, férjének, lányuknak és a vejnek kellett egyenlő, 168 ezer forintos részben kifizetni, amire a bíróság később végrehajtást rendelt el.

Háromszoros levonás után is vontak volna

Innentől cifra a történet, mert bár az asszony nyugdíjából már letiltották a tartozása háromszorosát, 2016-ban még mindig hátralék mutatkozott. És még ezután is újabb összegeket vontak le a számlájáról, illetve újabb letiltást jegyeztek be a nyugdíjára. Végül bírósághoz fordult, de onnan a végrehajtóhoz irányították vissza, mondván, neki kell felvilágosítást adnia. Magyarázat azonban nem érkezett.

Végül benyújtotta a követeléskezelőnek a nyugdíjfolyósító igazolását, amelyen látszott, hogy levonták tőle az összegeket. Erre jelezték, hogy bár a nyilvántartás szerint még mindig tartozása van, de az igazolás alapján az Elmű leállíttatja vele szemben a végrehajtást. Hogy mi lett a pénzzel, amit levontak tőle, ha nem került az áramszolgáltatóhoz? Az asszony állítása szerint a mai napig nem kapott végső elszámolást a végrehajtótól.

Hibás ügyszám, hibás név

Férje egy másik végrehajtóhoz került – az ő ügyében a végrehajtó (vagy a nyugdíjfolyósító?) nem azt az ügyszámot adta meg, ami alapján az áramszolgáltató a beérkező pénzeket le tudta volna könyvelni. Így hiába voltak a letiltások a nyugdíjból, nem apadt a tartozás.

• A Magyar Bírói végrehajtói Kamara (MBVK) megkeresésünkre azt írta, a végrehajtó dolga, az ügy azonosítására szolgáló adatokat megadja a letiltáshoz. Ettől még hibázhatott a nyugdíjfolyósító is.

A bankszámlán pedig azt látták, hogy egy ügyvéd nevére mennek a pénzek az Elmű helyett. Kiderült, hogy ez újabb elírás történt, de biztosították az idős párt, hogy a pénz nem az ügyvéd zsebébe ment, nem azért nem fogyott a hátralék. Miután panaszt tettek, megtörtént a beazonosítás, lekönyvelték az összegeket, és kifutott a tartozás.

Sosincs vége?

Már azt hitték, letudták a tartozást, ám tavaly nyáron a férj nevére, és már jelenlegi ingatlanjukra jelzálogot jegyeztek be a régi ügyben. Hogy miért, arról nem kaptak tájékoztatást.

A kamarától megtudtuk, előfordulhat, hogy bár a főkövetelés már megtérült, az eljárás folytatódhat,

• ha a végrehajtást kérő nem dokumentálta dátum szerint tételesen a megtérülést a végrehajtónak (nem elég bejelenteni, hogy az összeg megtérült),
• a végrehajtó díjai és költségei még nem térültek meg.

Hogy olvasónk férje esetében is erről van-e szó, azt nem sikerült megtudnunk, mert az ő végrehajtója nem reagált megkeresésünkre, az asszonyé a olvasónktól kapott meghatalmazás ellenére sem adott felvilágosítást, az Elmű és ügyvédje pedig adatvédelmi okokra hivatkozva nem nyilatkozott.

Tényleg nem lehet könnyű követni a végrehajtást

A hétköznapi ember számára áttekinthetetlenek a végrehajtási eljárások, nem elég a tájékoztatás, nemigen követhető, kinek mennyi a tartozása, és mi alapján. Ugyanezt panaszolta a családapa, aki ellen lakáshitelük miatt indult végrehajtás:

Anyuról kiderült, hogy prosti, apu meg fizetheti vissza a közös lakáshitelt

Ugyanis csak neki van látható jövedelme. Olvasói történet egy tízmilliós tartozáshoz vezető családi drámáról.

És a nyugdíjas nő, aki veje telefontartozását volt kénytelen kifizetni:

Megduplázódott a nyugdíjas adóssága, hiába fizetett

Már másfélszer annyit befizetett, mint amennyivel eredetileg tartozott, de az adósság fele még mindig megvan.

Rákérdeztünk a kamaránál, milyen rendszerességgel kell elszámolást küldeni az adósnak. Azt írták, hogy amikor egy végrehajtás lezárul, akkor kell hogy készüljön elszámolás, amit „díjjegyzéknek” hívnak. Ebben fel kell tüntetni többek között

• a végrehajtási ügy értéket ( főkövetelés),
• a végrehajtás során befolyt összegeket, és a behajtási jutalék alapját,
• a végrehajtási költségeket és díjakat,
• és tájékoztatást arról, hogyan lehet a díjjegyzék miatt végrehajtási kifogást tenni.

Ha pedig az eljárás befejezése előtt számol el költséget a végrehajtó, részdíjjegyzéket kell kiállítania. Ha letiltásról van szó, akkor (az adminisztráció csökkentése jegyében) csak az összesen 50 ezer forintot elérő végrehajtási költségekről kell részdíjjegyzéket készíteni.

Ezek szerint

• ha csak 50 ezer forint alatti költségek vannak letiltva, akkor az adós nem kap részdíjjegyzéket.
• És a részdíjjegyzék célja nem az, hogy az adós tudja mennyivel tartozik, hanem hogy a végrehajtó a nála felmerült költségekről tájékoztasson.

Vajon nem lehetne megoldani, hogy a bankhoz hasonlóan a végrehajtó is küldjön elszámolást, legalább évente egyszer, és annak lehetőleg az is legyen a neve, hogy „elszámolás”, hogy az adós is követni tudja, hol tart a tartozás és a költségek megfizetésével?

Olvasónk részdíjjegyzéket és „pénzügyi elszámolást” kapott, illetve „esedékes tartozás-összesítőt”, de ezeken nem egyforma tételek szerepeltek (sem megnevezésben, sem összegszerűen), így nem könnyítették meg az eligazodást.

Nem baj, hogy ugyanaz az ügy, a behajtott összeg lehet eltérő

Az is különös, hogy bár az eredeti végrehajtási összeg egyforma volt az idős házaspárnál, a nőtől 550 ezer forint feletti összeget vontak le, míg a férjétől alig több mint 300 ezer forintot. Az asszony kérdését azzal hárította a követeléskezelő, hogy egy másik alperes befizetései nem befolyásolják az ő fizetendőit.

Az asszony most attól tart, beteg férjénél sem áll meg a letiltás 300 ezer forintnál, hanem tőle is 550 ezret, vagy netán még nagyobb összeget hajtanának be.

Fontos változás a nyugdíjak megállapításánál

Július 26-tól nem kell megszüntetni a munkaviszonyt ahhoz, hogy a legtöbb nyugdíj (öregségi nyugdíj, öregségi résznyugdíj, nők kedvezményes öregségi nyugdíja, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék) összege megállapítható legyen. 

A szakszervezetek.hu Budapest Főváros Kormányhivatalára hivatkozva azt írja, hogy a munkaviszony alatti nyugdíj-megállapítás – egyéb jogosultsági feltételek teljesülése esetén – azokban az esetekben lehetséges, amikor a nyugellátás (illetve a korhatár előtti ellátás) megállapításának kezdő napja július 25. utáni.

Fentiek a következő biztosítási jogviszonyok esetén érvényesek:

• foglalkoztatási jellegű jogviszony, vagy megbízási jogviszony
• korhatár előtti ellátás (táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék) igénylése esetén
• az egyéni vállalkozói jogviszony fennállása vagy társas vállalkozói jogviszonyban, a társas vállalkozás tevékenységében történő személyes közreműködés.

Amikor a nyugellátás (a korhatár előtti ellátás) megállapításának kezdő napja július 26-a előtti, akkor az ellátásra jogosultság kezdő napján hatályos feltételek az irányadóak, vagyis az ellátás csak jogviszony megszüntetése után állapítható meg.

Kiemelt fotó: Thinkstock

Ne rohanjon nyugdíjba, mert súlyos pénzeket veszthet

Elképesztő aránytalanságok vannak mostanában a frissen megállapított nyugdíjaknál – hívta fel a figyelmet Simonovits András nyugdíjszakértő nemrégiben. Arról beszélgettünk vele, hogyan érdemes kalkulálni a nyugdíjba vonulás időpontját.

Bónusz

Aki a nyugdíjkorhatár betöltése után tovább dolgozik, több szempontból is jobban járhat. Egyrészt azzal, hogy a nyugdíjnál minden bizonnyal magasabb keresetét kaphatja. Másrészt azzal, hogy minden egyes rádolgozott évvel nőhet a nyugdíja.

Persze lehet úgy is gondolkodni, hogy ha elmegyünk nyugdíjba, amint lehet, és mellette tovább dolgozunk, akkor egyszerre kapunk nyugdíjat és fizetést, ami biztosan több, mint ha csak fizetést kapnánk. Viszont amikor már nem dolgozunk tovább, a nyugdíjunk ebben az esetben kevesebb lesz, mintha rádolgoztunk volna. A nagy kérdés, amit senki nem tud, hogy mennyi időnk lesz még nyugdíjban.

De nézzük, miért érheti meg mostanában nyugdíj helyett tovább dolgozni. Röviden: a nyugdíjszámítás miatt. Mert nem az utolsó évi vagy utolsó x évi nettó kereset számít a nyugdíj megállapításánál, hanem az összes elért kereset, ráadásul valorizálva.

Mostanában különösen nagy a jelentősége a valorizációnak: a KSH adatai szerint tavalyelőtt 7,8 százalékkal, tavaly 12,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek nemzetgazdasági szinten, és az idei évre is 9-10 százalékos lehet a növekedés. Miközben korábban volt olyan év is (például 2012-ben), amikor alig több mint 2 százalékkal nőttek az átlagkeresetek.

Két év ennyi pluszt jelenthet

Mit jelent ez valorizációs szorzóra lefordítva? Vegyünk egy 1953-as születésű egyént, aki 2016-ban mehetett el korbetöltött nyugdíjba. Ebben az évben a valorizációs szorzója még csak 172 volt, tavaly már majdnem 186, idén pedig kis híján 210.

A másik ösztönző az lehet, hogy ha tovább dolgozunk, évente 2 százalékkal emelkedik a nyugdíjszorzónk. Negyven év munkaviszony esetén 80 százalékos a szorzó. Két év ráhúzással már 84 százalék.

Nyertesek és vesztesek

Visszatérve a példánkhoz, vegyünk mondjuk százezer forintot – tegyük fel, hogy ennyi volt az életpálya során elért nettó átlagkereset.

• Ha 2016-ban ment nyugdíjba, akkor valorizálva 172 ezer forintról indult, és a 80 százalékos nyugdíjszorzó mellett 137 600 forint lehet az ellátása.
• Egy évvel később 186 ezer lett volna neki a valorizált nettó, és a 82 százalékos nyugdíjszorzó mellett 152 520 forint lett volna a kezdő nyugdíja.
• Amennyiben pedig az idei évre halasztotta volna a nyugdíjazását, 176 400 forintot kaphatott volna meg. Majdnem 40 ezer forinttal, kis híján 30 százalékkal többet, mint két éve.

És azzal nem is számoltunk, hogy az életpálya során elért átlagos nettó keresete is nőhetett a két év alatt.

A nők 40-esek kifejezett vesztesek innen nézve. Simonovits szerint aki 2016-ban nyugdíjba ment ahelyett, hogy még három évet rádolgozott volna, az 37 százalékos bónuszról mondott le.

De van ennél extrémebb példa is.

• Ha egy férfi nyolc évvel a korhatár után, 2016-ban ment nyugdíjba, X forint kezdő ellátást kapott.
• Ha elment volna a korhatár betöltésekor (62 év), akkor 50 százalékkal kevesebb lett volna a nyugdíja.
• Ha csak tavaly nyugdíjaztatta volna magát, akkor már X+10 százalékot kaphatott volna indulásnak,
• az idén pedig elérte volna az X+20 százalékot is.

Vagyis hihetetlen különbségeket tesz a rendszer.

Ekkora differencia nem indokolt a nyugdíjszakértő szerint.

A nyugdíjnövelés is pitypang ehhez képest

A legtöbb ember nem tudja, hogy a késleltetéssel az új nyugdíjak követik a bérek növekedését. Vagyis ha valaki betölti a nyugdíjkorhatárt, de nem megy el rögtön nyugdíjba, kvázi „bónuszt” kaphat.

És ez a bónusz annál is több, mint amennyit a nyugdíj melletti munkával el lehet érni.

Hiszen az csak évi 0,5 százalékos nyugdíjnövelést jelent a kereset után. Nem beszélve arról, hogy aki már nyugdíjban van, annak a kezdő nyugdíja nem a bérek növekedését követi, hanem csak a tervezett infláció mértékével nő. Márpedig az infláció az utóbbi években elég alacsony volt, így a már megállapított nyugdíjak alig nőttek, kevesebb mint 2 százalékkal. Vagyis

az éves nyugdíjemelés nem képes ellensúlyozni azok hátrányát, akik nem dolgoztak tovább.

Legyen szó akár a nők 40-ről, akár a korhatárt betöltött nyugdíjakról, Simonovits András szerint az államnak kötelessége lenne jól elmagyarázni, hogyan működik a nyugdíjrendszer. Különösen azért, mert az égető munkaerőhiányt is részben a nyugdíjasok visszacsábításával orvosolnák. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha nem kellene őket visszacsábítani, hanem eleve tovább dolgoznának, ha tudnak. Például azért, mert a kereset több, mint a nyugdíj, és még a kezdőnyugdíjuk is magasabb lehet.

Kiemelt kép: Thinkstock

Több százezer magyar nyugdíjas nyomorog

A Pénzcentrum összeállítása szerint a csaknem 2 millió nyugdíjas egyharmada még százezer forintot sem kap, több mint háromezren pedig havonta kevesebb mint 25 ezer forintból kell megélniük. A portál közérdekű adatigénylésre a Magyar Államkincstár tudatta, hogy Magyarországon 583 358 nyugdíjas kapott januárban 50 és 100 ezer forint közötti öregségi nyugdíjat.

Az adatokból az nem derült ki, hányan vannak, akik inkább az 50 ezer forinthoz közelítő összeget kapják, de az igen, hogy a legtöbben Budapesten élnek, és az is látható, hogy 7705 nyugdíjasnak külföldre folyósítják az 50 és 100 ezer forint közötti nyugdíját.

A Pénzcentrum megkérdezett olyan nyugdíjas nőt is, aki 2013-ban, 62 éves korában ment nyugdíjba és 41 évnyi munkaviszony után 56 ezer forintot kap. A szívbeteg özvegyasszony azt mondta, mire mindent kifizet, 12-14 ezer forintja marad ennivalóra.

Ha a gyerekeim nem segitenének, pedig nekik sincs sok pénzük, már rég éhenhaltam vagy megfagytam volna! Szívesen vállalnék munkát, de ha meghallják, hogy 67 éves vagyok, már nem kellek.

Ugyanakkor sokaknak az 50 ezres nyugdíj is elérhetetlen álom, a januári adatok szerint 69-en kapnak havonta összesen 28 500 forintot, de még ez is sokaknak megváltás lenne, 3267-en ugyanis 25 ezer forint alatti nyugdíjat kapnak.

A legkisebb nyugdíjösszegre vonatkozó kérdésre az államkincstár nem válaszolt, de tavaly lapunk az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai alapján megírta, hogy 2017-ben közel 5 ezren voltak, akik 10 ezer forintnál is kevesebb állami nyugdíjat kaptak.

Önnek is simán lehet 28 ezer forintnál kevesebb nyugdíja

Nem egy olyan élethelyzet, életút van, ami után még a kötelező legkisebb nyugdíjat sem kell megadni időskorban.

Hamarosan rosszabb lesz a helyzet

Szikra Dorottya, az MTA Szociológiai Intézetének osztályvezetője a Népszavának a minap azt mondta, a nyugdíjrendszer csak azon az áron tartható még fenn, hogy a Fidesz az elmúlt években abból eltávolította a problémás elemeket, ez viszont szembemegy azzal, amit a jóléti rendszerek eddigi logikájáról tudunk.

Az Orbán-kormányok azt támogatják, akinek bejelentett, stabil a  munkaviszonya, megkapaszkodott a társadalmi hierarchiában. Aki gyengébb, tovább gyengítik, ami tökéletesen szembemegy a piacon keletkezett különbségek kiegyenlítésének szociálpolitikai elvével, az európai szociális modellel.

A neoliberálisnak nevezhető társadalomfilozófia azt hirdeti: ha minimálisra szűkítjük az ellátásokat, akkor az embereket rá tudjuk kényszeríteni, hogy dolgozzanak, s ha nem teszik, az egyéni hiba. A munkanélküli ellátások, a támogató szolgáltatások leépítése ezt a logikát követi.

A kutató számára az a megdöbbentő, hogy bár a költségvetés lehetővé tenné, nem kezdetek bele a munkaerőpiachoz gyengébben kapcsolódó réteg munkaerőpiaci integrációjába, sőt az oktatás átalakításával újratermelődik ez a réteg.

A nyugdíjrendszer teljesen merev, ami se a nyugdíjasoknak, se a gazdaságnak nem jó. 

Szikra Dorottya szerint az egyszeri nyugdíjemelések helyett az olyan állandó kiegyenlítő mechanizmusokat kellene erősíteni, mint a magas keresetek fokozatosan csökkenő mértékű, azaz degresszív beszámítása. A járulék- és nyugdíjplafont megszüntetése hosszabb távon a nyugdíjasok közötti egyenlőtlenségeket növeli.

Milliós nyugdíjak: "Undorító az egész"

A plafon eltörlése óta vannak milliós nyugdíjak Magyarországon. Nincsenek még nagyon sokan ebben az elitklubban, de láthatóan egyre többek kiváltsága a giganyugdíj.

Tömegek kapnak majd résznyugdíjat

A mostaninál is aggasztóbb a jövő, fokozatosan éri el a nyugdíjkorhatárt az a tömeg, amelynek munkapályája nagyobb része már 1990 utánra esik, és a munkanélküli időszakok miatt már nem lesz meg a 40 éves, vagy akár a 20 éves munkaviszonya sem. A kutató szerint egyre többen kapnak résznyugdíjat vagy egyáltalán nem lesznek öregségi nyugdíjra jogosultak. Erre sem a korábbi kormányok, sem a Fidesz nem készült fel.

A szociológus az interjúban azt mondta, meglepte, hogy a Fidesz a választási kampányban nem ment bele a szociális ígérgetésbe, vagyis biztos volt benne, hogy így is nyer, ami be is jött. A 2008 óta változatlan összegű családi pótlék emelését sokan valószínűsítették, mégsem nyúltak hozzá. Az Erzsébet-utalványok elegendőnek bizonyultak a nyugdíjasok szavazataihoz, a Soros-kampány, a menekültkérdés mindent betakart.

Moldova György: Orbán újraválasztása halálos ítélet a nyugdíjasoknak

Amit ők maguk írnak alá - mondja az egyik legolvasottabb kortárs író.

Kiemelt fotó: Thinkstock

Eltörlik a nyugdíjasok után fizetendő adókat

A munkaerőhiány egyre égetőbb, és a kormány már többször kinyilvánította, szeretnék, ha minél több nyugdíjas érezne kedvet visszatérni munkahelyre. A jövő évi adótörvény tervezetéből, illetve a szociális hozzájárulási adóról szóló új törvénytervezetből (amelyeket most nyújtottak be) már látható, hogyan segítené elő mindezt a kormány. Több ponton is kedvezne a nyugdíjasokat alkalmazó cégeknek, és a nyugdíjas munkavállalóknak is.

A saját jogú nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása (munkaviszony) után nem kellene a jövő évtől

• sem szociális hozzájárulási adót (szocho),
• sem szakképzési hozzájárulást (1,5%)

fizetniük a munkáltatóknak.

A szociális hozzájárulási adó jelenleg 19,5 százalék, jövőre 17,5 százalék lesz. Eddig az 55 év felettiek foglalkoztatásához lehetett 50 százalékos mérséklést is kapni az adóból, de csak havi bruttó 100 ezer forintig. Vagyis ezzel a módosítással a munkáltatók jövőre 8,75-17,5 százalékot spórolhatnak, ha nyugdíjas munkavállalót vesznek fel.

Ezzel gyakorlatilag lenullázza a kormány a nyugdíjas szövetkezeteknek adott adóelőnyt. Hiszen jelenleg csak a nyugdíjas szövetkezeteknél foglalkoztatottak után nem kell szochót és szakképzési hozzájárulást fizetni a nyugdíjas munkaviszonyosok után.

Maguknál a nyugdíjas munkavállalóknál is legalább ilyen gáláns az adókönnyítés, hiszen a jövő évtől a saját jogú munkaviszonyos nyugdíjas mentesül

• a természetbeni egészségbiztosítási járulék (7%) és
• az egyéni nyugdíjjárulék (10%)

megfizetése alól is. Vagyis csak az szja-t (15%) kell majd levonni a nyugdíjas munkavállaló béréből. Pont, mint a nyugdíjas szövetkezeteknél, vagyis itt is megszűnik az eddigi adóelőny.

Százezer forintra vetítve:

• a munkáltatónak 8750 / 17 500 forinttal lesz kevesebb a havi közterhe,
• a nyugdíjas munkavállaló pedig 17 ezer forintot nyerhet, mert ennyivel kevesebbet vonnak le a béréből.

A szabályok vonatkoznak a nyugdíjas egyéni és társas vállalkozók munkaviszonyos foglalkoztatására is.

Marad a kereseti plafon?

Egy valamiben úgy tűnik, nem szűnik a szigor, nem változtat a kormány: nem találtunk a tervezetekben utalást arra, hogy esetleg eltörölnék a kereseti összeghatárt. Ez alapján jelenleg a legkisebb munkabér (=minimálbér) tizennyolcszorosáig, azaz idén évi 2,484 millió forintig járható az, hogy valaki a nyugdíja megtartása mellett munkaviszonyban pénzt kereshessen. E fölött szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását az év végéig.

És úgy tűnik, megmarad a közszférában a „munkabér vagy nyugdíj” korlátozás is.

Ennyiben fog tehát csak hátrányt jelenteni, ha valakit nem nyugdíjas szövetkezeten keresztül foglalkoztatnak.

Kiemelt kép: Evgeny Yepanchintsev/Sputnik/AFP

Gondok akadtak a nyugdíjpénzeknél

Az idei első negyedévben nem tudták hozamokkal gyarapítani tagjaik pénzét a nyugdíjpénztárak, figyelt fel ár az MNB-statisztika alapján az Azenpenzem.hu. Sőt, mint kiderült, összességében enyhe veszteség keletkezett.

• Az önkéntes nyugdíjpénztárak nemcsak az előző években szinte megszokottá vált jókora hozamokat nem tudták produkálni, de még több mint 7 milliárd forintos befektetési veszteséget is kénytelenek voltak elkönyvelni. Persze a március végére mintegy 1382 milliárd forintot kitevő kezelt vagyonhoz képest ez a mínusz elenyésző.
• A még megmaradt négy magánnyugdíjpénztár több mint 3 milliárd forint mínusszal zárta az idei első három hónapot, miközben a kezelt vagyon náluk nem éri el a 251 milliárd forintot. És mindössze 186 millió forintos működési eredményt tudtak felmutatni.

A portál vizsgálata szerint azonban azóta a pénztárak egy része képes volt szépíteni a gyengébb első negyedéves eredmények után. Viszont a forintgyengülés megint nem tett túl jót a portfólióknak, de ez is korrigálódhat idővel.

Szerintük egyébként eddig (tényleg nagyon kevés kivételtől eltekintve) a jelenlegi durva viszonyok között eddig elég derekasan állták meg a helyüket a nyugdíjkasszák. No meg általánosságban inkább hosszabb idő távlatában érdemes vizsgálódni. De akad olyan kockázat, amelyen még a hozamok terén legmegértőbb tagoknak sem árt gondolniuk.

Kiemelt kép: Thinkstock

Nem lenne csoda, ha fellázadnának a nyugdíjasok

Mint írtuk, a KSH legfrissebb jelentése szerint január-márciusban 12,4 százalékkal emelkedtek a bérek. Miközben az idei nyugdíjemelés mindössze 3 százalékos volt tavalyhoz képest. A bérek tehát négyszer gyorsabban emelkedtek, mint az időskori és nyugdíjszerű ellátások.

• Amint az a KSH közléséből kiderül, egy dolgozó átlagosan nettó 210 300 forintot vitt haza családi kedvezmény nélkül idén január és március között.
• Eközben az átlagnyugdíj az idei emeléssel megközelítheti a 130 ezer forintot.

Más távlatból szemlélve a dolgot:

• Két évvel ezelőtt az átlagos nettó kereset családi adókedvezmény nélkül 168 800 forint volt, innen jutottunk el 210 300 forintig.
• Eközben a nyugdíjaknál 120 ezer forint alatti összegről kerültünk közel a 130 ezer forinthoz.

Az Mfor mindezt úgy konferálta fel, hogy ebből még akár lázadás is lehet a nyugdíjasoknál.

De ez még mind semmi, ahhoz képest, hogy mire számíthatnak a kormány tervei szerint a nyugdíjasok. Íme, mit eredményez a pusztán inflációkövető nyugdíjemelés néhány éven belül:

A nyugdíjak durván leszakadnak a bérektől, ha ez így megy tovább

2022-re az átlagnyugdíjat elhagyja nemcsak a bérminimum, hanem a minimálbér nettója is.

Más felől közelítve a dolgot: az élete végéig behozhatatlan hátrányba kerül az ember, aki 2016-ban ment nyugdíjba, a nála három évvel fiatalabb, pontosan ugyanannyit kereső társához képest – írta az e heti HVG Gazdaság rovatában Simonovits András közgazdász. Akit ugyanis 2019-ben nyugdíjaznak, annak a járandóság kiszámításánál a korábbi befizetéseit még felszorozzák a 2016-2018 közötti reálbér-emelkedés mértékével is, így 27 százalékkal több lesz a nyugdíja csak ennek a három évnek köszönhetően.

Kiemelt kép: MTI / Varga György

Nyugdíj: minél közelebb vagyunk hozzá, annál jobban rettegünk tőle

Az NRC Marketingkutatóval közösen végzett országos online kutatás alapján az látszik, hogy

• a 18-59 év közötti, nyugdíj előtt álló magyar lakosság a jelenleginél érezhetően nehezebb anyagi helyzetre, romló életszínvonalra számít nyugdíjas éveiben.

Szembetűnő ugyanakkor ezen belül a legfiatalabb korosztály átlagot meghaladó optimizmusa.

• A 18-29 évesek többsége ugyanis szinte minden kiadásról úgy gondolja, hogy fedezni tudja majd nyugdíjasként, az alapvető szükségletek mellett a “luxus” termékeket is megengedheti majd magának.

Így például míg a közvetlenül nyugdíj előtt állók csupán 30 százaléka gondolja úgy, hogy megengedhet majd magának egy wellness hétvégét, addig a 18-29 éves korosztály közel fele számít arra, hogy ez elérhető lesz számára. De ugyanígy nagy különbség van a korosztályok között akkor is, ha a fizetős egészségügyi szolgáltatások igénybevételéről, vagy kultúrával kapcsolatos költésekről nyilatkoznak: a fiatalok minden esetben jóval optimistábban ítélik meg várható nyugdíjas életszínvonalukat. Mi több, sok fiatal elképzelése szerint a kiadásaik egy részét könnyebben finanszírozzák majd, mint jelenleg!

A fiatalok alternatív bevételekre számítanak

A válaszokból az is kiderült, hogy a pozitívabb jövőképet a fiatalok elsősorban alternatív bevételekre, semmint az állami nyugdíjra alapozzák. Míg az ötvenes nemzedék úgy számol, bevételének még kétharmadát (67%) biztosítja az állami apanázs, addig a munkaerőpiacra csak most belépő, húszas éveit taposó Y-generáció úgy kalkulál: időskori jövedelmének csak alig több mint harmada (37%) jön majd az államtól.

A hiányzó részt is eltérő módon kívánják pótolni a különböző korosztályba tartozók:

• a fiatalok a nyugdíjaskori bevételük nagyjából harmadát korábbi megtakarításaikból származó jövedelemből, tehát például ingatlan kiadásából (5%), nyugdíjcélú (16%) és egyéb (13%) megtakarításból várják. A maradék egyharmad jelentős része pedig a nyugdíjasként végzett munkából (12%), és vállalkozásból (6%) származik majd, de a gyerekeiktől, leendő unokáiktól származó támogatásra (8%) is számítanak.
• Ezzel ellentétben az ötvenesek úgy gondolják, hogy nyugdíjas korukban bevételük legfeljebb ötöde származik majd a korábbi megtakarításaikból és mindössze 10 százalékot tehet ki a munkából származó bevétel. A következő években nyugdíjba vonulók a közvetlen családtagok támogatására is kisebb mértékben (3%) számítanak, mint a mostani fiatalok.

Mindezek alapján tehát egyértelmű, hogy a fiatalok már több lábon szeretnének állni idős korukban, nem gondolják, hogy az állami nyugdíjból fog származni a jövedelmük nagyobb része. Kérdés azonban, mennyire reálisan mérik fel a lehetséges jövedelemforrásaikat? Nyugdíjasként nem mindenki tud munkát vállalni, és arra sem lehet berendezkedni, hogy a gyerekek költsenek a szülőkre, ezért rendkívül fontos, hogy megfelelő megtakarításokkal rendelkezzenek, mire nyugdíjba mennek. Érdemes ezért minél előbb, már a 30-as években elkezdeni valamilyen nyugdíjcélú előtakarékoskodást − hívta fel a figyelmet a biztosító értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettese, Csonka István.

Kiemelt kép:24.hu/Karancsi Rudolf