A nyugdíjprémium összege 2018/2019/2020/2021-ben
A kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedésre számít idén, ebből számítják a nyugdíjprémiumot.
Idén nemcsak a nyugdíjak inflációs korrekciója történik meg, hanem először nyílik lehetőség nyugdíjprémium kifizetésére- közölte Varga Mihály a Senectus Idősek Otthona csütörtöki ünnepségén.
Ez egy 125 ezer forintos átlagnyugdíj esetében éves szinten mintegy 12 ezer forintnyi, az inflációs korrekció nyomán a nyugdíjba beépülő emelést és plusz mintegy 12 ezer forint egyszeri kifizetését jelenti – ismertette a miniszter. 
Az emelt nyugdíjat, illetve a prémiumot novemberben kapják meg a nyugdíjasok – mondta Varga Mihály.
De mi is az a nyugdíjprémium?
A jogszabály szerint (egy még 2009-ben elfogadott törvény alapján) “ha a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének a tárgyévben várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja, és az államháztartás – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott – tárgyévi egyenlegcélja várhatóan teljesül, a tárgyév novemberében nyugdíjprémiumot kell fizetni”.
Hogyan számítják?
“A nyugdíjprémium összege a következő két szám szorzata:
a) a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése – tárgyévben várható – mértékének 3,5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4,
b) a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint”
Ebből tehát látható, hogy a kormány idén 4,1 százalékos gazdasági növekedésre számít.
A kormány várakozása szerint így alakul a GDP az elkövetkező években:
• 2019-ben : 3,8 százalék
• 2020-ban : 3,7 százalék
• 2021-ben : 3,6 százalék
A GDP azért lesz visszafogottabb többek között, mert érezhetően mérséklődni fog az uniós támogatások hozzájárulása a növekedéshez, annak következtében, hogy még a hétéves uniós költségvetési ciklus első felében előlegekkel, előfinanszírozással igyekezett kihelyezni a forrásokat a kormány, ezért már a második periódusban nem lesz mód arra, hogy a brüsszeli támogatásokkal felpörgessék a gazdaságot.
Egy hónapja már írtunk arról, hogy jelentős, több hónapos csúszások vannak a 2017 óta automatikus nyugdíjnövelésnél.
A szabály az, hogy
Azóta több olvasói levelet is kaptunk, hasonló panasszal, a legutóbbit bő egy hete. Egy nyugdíj mellett egyéni vállalkozást folytató férfi jelezte, hogy sokat késik a nyugdíjnövelése, pedig az ügyfélszolgálaton is panaszt tett az október végi határidő lejárta után. Novemberben azt a választ kapta, hogy legyen türelemmel. Később telefonon beszélt egy ügyfélszolgálatossal, aki szintén türelmet kért, szavai szerint 2 millió nyugdíjas ügyeit kell felülvizsgálni visszamenőleg. Januárra azonban megoldást ígért. De ez sem jött össze.
Január 12-én vette át olvasónk az idei nyugdíja összegéről szóló tájékoztatást, amely nem tartalmazta a 2016-ban nyugdíjasan végzett tevékenysége után járó 0,5 százalékos növelést.
Azt is megjegyezte, hogy a korábbi években, amikor kérelmet kellett benyújtani a 0,5 százalékos nyugdíjnöveléshez, legkésőbb az év első felében megszületett a határozat és nem is volt probléma sem az emeléssel, sem pedig a következő évi nyugdíjmegállapítással.
Ismét az illetékes Magyar Államkincstárnak (MÁK) írtunk. Azt válaszolták, hogy a nyugdíjnövelési határozat kiadása több intézmény együttes munkájának eredménye. A számításhoz figyelembe kell venni például az adóhatóság által szolgáltatott kereseti adatokat. Emellett elsősorban egyéni vállalkozók, társas vállalkozások tagjainál az esetleges fennálló járuléktartozásokat is vizsgálni kell. A növelés ugyanis csak azon keresetek, jövedelmek alapján állapítható meg, amelyek után az előírt járulékot megfizették.
Olvasónk azt írta, ő a vállalkozói tevékenységgel összefüggő járulékokat határidőben megfizette, tartozása nem volt.
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek közvetlenül nem tekinthetnek be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által nyilvántartott adatokba. Ennek fő oka az állampolgárok személyes adatainak védelme, ennek érdekében nincs jogi lehetősége a saját jogú nyugdíjasok adóazonosító jelének a kezelésére – tették hozzá.
A nyugdíjnövelés összegének megállapítása egyébként hatósági eljárás, és mint kitértek rá, az összes érintett nyugdíjasnál egyedi, bíróság előtt megtámadható határozattal zárul, amely a kiszámítás alapját képező jövedelmeket is tartalmazza.
Reagálva olvasónk jelzésére, hogy nemigen kapott semmilyen konkrét választ hónapokon át azt is írták, hogy a MÁK minden rendelkezésére álló eszközzel biztosítja a jogosultak számára a szükséges információkat. És biztosítottak, hogy a munkatársak az egyedi írásbeli, telefonos és elektronikus megkeresésekkel is kiemelten foglalkoznak, részletes információt szolgáltatnak az adott ügy állásáról és – a rendelkezésre álló adatok függvényében – a várható lezárásáról.
Olvasónk ezt nem tapasztalta.
Viszont a 24.hu levele kapcsán a MÁK felajánlotta, hogy utánanéznek az ügyének. Azonban erre végül nem volt szükség, mert időközben megérkezett neki a 2016-os vállalkozói tevékenysége alapján járó nyugdíjnövelés, majd néhány nappal később a határozat is.
A MÁK azt írta még, hogy a növelést megállapító határozatok végrehajtását, a kifizetések utalását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság fennakadás nélkül, folyamatosan végzi. De mint elismerték, a nyugdíjasoknak januárban postázott, az idei ellátások összegéről szóló értesítések valóban csak azon nyugdíjasoknál tartalmazhatják a nyugdíjnövelés összegét is, akik már az előző évben megkapták a határozatukat.
Vagyis a visszamenőlegesen növelt összegeket figyelembe kell venni a novemberi nyugdíjprémium és egyösszegű kiegészítés összegének meghatározásánál is. Biztosítottak minket továbbá, hogy ha a késve érkező nyugdíjnövelési határozat miatt a két tételt utólag módosítani kell, akkor arról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság intézkedik. Olvasónk most ezt az utólagos módosítást várja még.
Az említett vállalkozó nyugdíjason kívül időközben volt még néhány olvasónk, aki jelezte, hogy nekik is megérkezett már a pénzük és a határozatuk is.
Kiemelt kép: Jászai Csaba / MTI
Nagyszabású vállalati nyugdíjprogramot indít a lengyel kormány a nyugdíjrendszer teljes átalakításának részeként – írta a Portfólió a Bloomberg nyomán.
A vállalati nyugdíjprogram lehetőséget teremt arra, hogy a munkáltató jelentős mértékű nyugdíjcélú
megtakarítást képezzen dolgozói számára. Cserébe az állam adókedvezményekkel, illetve pénzbeli hozzájárulással is támogatja a programot.
A lengyel tervek szerint a munkavállalók fizetésük 2 százalékát teszik félre az adómentes nyugdíjszámlán, ezt a munkáltatók további 1,5 százalékkal fejelik meg a dolgozóik béréből, mindehhez pedig az állam is hozzájárulna, a tervek szerint évente 3 milliárd zlotyval.
A programhoz önkéntesen csatlakozó vállalatok szolgáltatással meghatározott konstrukciót is kialakíthatnak dolgozóiknak. Például előre meghatározhatják a havi nyugdíj összegét. A kifizetés is többféle lehet. Lehet szó egyösszegű teljesítésről határozott idejű vagy egész életre szóló járadékról, és mindezek kombinációjáról is.
A képződő tőkét a munkáltatók kezelnék, kiválasztva az alapkezelőket a lengyel piacról.
A vállalati program fontos és évek óta jól működő része az amerikai és a brit nyugdíjpillérnek. Magyarországon hiányzik az ilyesmi, jelenleg egyetlen szolgáltatónál érhető el vállalati nyugdíj.
Magas arány- magas nyugdíj?! Szó sincs róla! 
"A legutolsó keresethez képest az első nyugdíj mintegy 67 százalékos Magyarországon. De még ezzel is kiemelkedünk a huszonnyolc Európai Uniós ország 58 százalékos átlagából (a negyedik legmagasabb utolsó bér/nyugdíj arány a magyar)." (1)
Ha belegondolunk, hazánkban nem kiemelkedően magasak a bérek sem. Így az alacsonyabb bérek 67%-a akár még kevesebb is lehet mint a magasabb fizetés 58%-a!
Egy egyszerű példán keresztül ez be is mutatható: Ha Ön 120.000 Ft-ot kapott kézhez utolsó munkabére gyanánt, leegyszerűsítve első nyugdíjaként 80.400 Ft-ot fog kapni. Azonban, ha valaki külföldön dolgozik és átszámíta 230.000 Ft a nettó keresete az aktív időszaka legvégén, 133400 Ft nyugdíjra számíthat. Bár ezek a "levezetések" a teljesség igénye nélkül, a valorizációs számok és egyéb figyelmen kívül hagyásával történtek, mégis jól szemléltetik a különbséget!
Véleményem szerint, ezen háttéradatok ismeretében, az hogy a bér/nyugdíj arány magas, nem jelenti azt, hogy a kézhez kapott összegek nem alacsonyabbak mint az átlag EU-s bérek.
Így még mindig jogosan vélhetik ezt igazságtalannak és nem teljes tájékoztatásnak az időskori ellátás érintettjei!
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Általános nézet, hogy a nyugdíjasok „élősködnek” az aktív dolgozókon. Mint azonban a KSH egy friss tanulmányában megállapítja: az idősek csak a felszínen tűnhetnek kizárólagos nyerteseknek, a „láthatatlan” háztartási munkát figyelembe véve ugyanis a kép egészen mást mutat, hívta fel a figyelmet az Azénpénzem.hu.
Minden normális családban általános jelenség, hogy a nagyszülők (főleg a nagymamák) alaposan kiveszik a részüket a gyerekek körüli teendőkből. Mindez pedig „termelésként” is számszerűsíthető. A KSH például korábban megállapította, hogy a magyar GDP negyedével lenne magasabb, ha a házimunka is beleszámítana.
Érdekes eredményre jutott az a kutatás is, amely azt vizsgálta, hogy kik adják és kik kapják a „láthatatlan transzfereket”. Kimutatták, hogy a háztartási javak és szolgáltatások elsődleges haszonélvezői a gyermekek. Egy korábbi elemzésből pedig az derült ki, hogy Magyarországon a közösségi transzferek egy idősre eső értéke több mint kétszerese az egy gyermekre eső értéknek. Viszont a háztartáson belül gazdát cserélő, vásárolt javakat és szolgáltatásokat (az úgynevezett magántranszfereket) bevonva a két érték kiegyenlítődik. Még egy lépéssel tovább menve a generációs különbségeket (időtranszfer) is figyelembe véve pedig az látszik, hogy egy gyermek átlagosan mintegy másfélszer annyi juttatásban részesül, mint egy idős.
A cikk kitér arra is, hogy milyen jelentős szerepük van a családi költségek finanszírozásában is az időseknek. Katt.
Kiemelt kép: 24.hu/Berecz Valter
"Az MNB szakemberei szerint az lenne a kívánatos, hogy a következő 10 évben a mostanihoz képest további 1 millió, állampolgár tegyen félre pénzt a nyugdíjas éveire. Ezzel párhuzamosan azt szeretnék, ha a mostaninál hatékonyabb biztosítási szektor működne az országban, tőkeerősebb, de a jelenleginél kevesebb számú biztosítóval." (1)
A hatékonyság növelése nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy az érintettek bátrabban vágjanak bele a megtakarításokba. Széleskörű tájékoztatás szükséges ahhoz, hogy ne csak egy ömlesztett médiaakciónak lássák az emberek, hiszen a megtakarítás lassan létszükségletté válik minden tekintetben!
Fontos, hogy a biztosítók ne versenytárgyként, hanem partnerként tekintsenek a nyugdíjtakarékban részesülőkre, ezáltal megkönnyítve a helyzetüket!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja! Megdöbbentő nyugdíj titkok! Forrás: https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/surgetne_a_nyugdijra_valo_elotakarekoskodast_az_mnb.656367.htmlA 40 évnél idősebbeknek csak heti három napot kellene dolgozniuk!
A 40 évnél idősebbeknek csak heti három napot kellene dolgozniuk! Háromnapos munkahetet javasol a 40 év felettieknek egy új tanulmány.
A 40 évnél idősebbeknek csak heti három napot kellene dolgozniuk! 
Háromnapos munkahetet javasol a 40 év felettieknek egy új tanulmány. Az anyag szerint a hosszabb munkahét “kifárasztja” a középkorú dolgozókat, akik így nem dolgoznak olyan hatékonyan, mintha kevesebb feladatuk lenne.
A középkorúak sokkal hatékonyabbak részmunkaidős állásokban, mivel így kognitív képességeik sokkal jobban működnek, mintha heti 40 órát töltenének munkával.
A Melbourne Institute kutatói háromezer férfit és három és félezer nőt teszteltek, miközben munkahelyi szokásaikat is vizsgálták. Az eredmény az volt, hogy a heti 25 órát dolgozók sokkal hatékonyabbak voltak, mint a többiek. A heti 55 órát dolgozók pedig rosszabb eredményeket produkáltak a gondolkodási folyamatokat vizsgáló tesztek során, mint a munkanélküliek vagy a nyugdíjasok – írja az Inforádió.
Az egyik szerző, Colin McKenzie, a Keio Egyetem professzora megjegyezte: “A legtöbb ország megemeli a nyugdíj korhatárt, azaz több embernek kell majd idősebb korában is dolgoznia. Az értelmi stimuláció a munkaóráktól is függhet, de a munka egyfajta kétélű kard. Egyfelől stimulálhatja az agyat, de a hosszú munkaórák stresszt és fáradságot okoznak, ami károsíthatja a kognitív funkciókat. A tanulmány szerint a középkorúak és az idősek esetében a rövidebb munkaidő előnyösebben hat az agyi funkciókra.
► KÉRJÜK OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
Azzal mindenki tisztában van, hogy ha nyugdíjba megy, kevesebb pénzt fog kapni, mint amennyit előtte keresett. A legutolsó keresethez képest az első nyugdíj mintegy 67 százalékos Magyarországon. De még ezzel is kiemelkedünk a huszonnyolc Európai Uniós ország 58 százalékos átlagából (a negyedik legmagasabb utolsó bér/nyugdíj arány a magyar). Mint az ábrán is látható, Írországban és Horvátországban a legnagyobb a különbség, ahol az első nyugdíj az utolsó fizetés 40 százalékát sem éri el.
Ráadásul a magyar nyugdíjrendszer úgy működik, hogy a jelenlegi aktív dolgozók befizetései nem egyéni számlákra kerülnek, hanem a mostani nyugdíjasok havi juttatását finanszírozzák belőle. Ez a fajta rendszer különösen érzékeny az aktív dolgozók és a nyugdíjasok arányára. Sajnos a jelenlegi tendenciák alapján ez az arány várhatóan nem javul, hanem inkább romlik (például az alacsony születésszám és az elvándorlás miatt).
Azt se felejtsük el, hogy az első nyugdíjakat a bejelentett fizetéshez viszonyítják. Azaz amennyiben valakinek a fő bevételi forrása nem a bejelentett alkalmazotti fizetése, az utolsó jövedelméhez képest az első nyugdíja még kevesebb lesz.
De mi számít jó nyugdíjnak? 2-300 ezer forint már elég lehet? Vagy ennél több kell? Nézzük meg mi a helyzet ma Magyarországon: 100 nyugdíjasból mindössze 7-nek magasabb a nyugdíja, mint 200 ezer forint. Ha meg is elégszik valaki 150 ezer forinttal, akkor sem biztos, hogy örül annak a ténynek, hogy a jelenlegi nyugdíjasok mindössze 22 százaléka kap ennél magasabb ellátást.
Az infógrafikából látszik, hogy a nyugdíjasok 78 százalékának 150 ezer forint alatti a nyugdíja. 100-ból 3 nyugdíjasnál pedig még az 50 ezer forintot sem éri el a havi nyugellátás. Ez még akkor is nagyon kevés, ha nyugdíjasként a bevételek mellett a kiadások is csökkennek – jegyzi meg a szakportál.
És akkor ott van a másik véglet is, a milliomos nyugdíjasok klubja, akiknél csak az éves emelés is igen méretes:
Aki még nem nyugdíjas, és nem szeretne tengődésre berendezkedni idős napjaira, annak tehát mindenképpen érdemes előre gondolkodnia, tippek itt.
Ön szerint érezhető már ez a változás? Vajon készen állunk rá?!
"Az idősödő társadalmak világméretű trendje szerint azonban a korábban idősnek tekintett korosztályok a mai társadalmak aktív tagjai, és a gazdasági és társadalmi szerepük is jelentős. Tőlünk nyugatra már létezik egy új fogalom, a Silver Economy, vagyis ezüst gazdaság, amely az "ősz hajú" embereket és az általuk nyújtott gazdasági szolgáltatásokat takarja." (1)
Ez a trend várhatólag világszerte elterjedt lesz. Véleményem szerint ennek az előszeleként tekinthetőek a nyugdíjas szövetkezetkezetek, illetve az, hogy egyre több cég tart igényt az időskori ellátásban részesülők munkájára.
Az egyre tolódó tanulmányokkal, családalapítással egyre inkább tolódik a munkaviszony kezdete ezáltal a nyugdíjba vonulás is. Emellett a nyugdíjkorhatár felemelése kényszerűen vonja maga után az aktív dolgozói szféra átcsoportosulását. Mivel az aktív rétegek módosulnak, így a gazdaság is ehhez mérten fog változni.
A Silver Economy ennek a folyamatnak a hozománya, "babérja" meglátásom szerint.
A jelenlegi nyugdíjrendszer, a mostani ismereteink birtokában, nem áll készen arra, hogy az "új felosztású társadalmat" ki tudja megfelelően szolgálni. Ha néhány éven- évtizeden belül valóban végbemegy hazánkban is a Silver Economy hulláma, hatalmas változással kell szembenéznie a nyugdíjrendszernek is, hiszen az emberek igénye is másabb lesz és nagyon sokan tudatosan fognak hozzáállni a nyugdíj kérdéséhez, amely miatt naprakészen pontosan tudni fogják, hogy mi illeti meg Őket és azt hogyan kérhetik számon.
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Forrás:
(1): napi.hu- Megváltozik a nyugdíj szerepe - figyelmeztet a szakértő
letöltés ideje: 2018. 02. 07. 18:00
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/megvaltozik_a_nyugdij_szerepe_figyelmeztet_a_szakerto.656340.html
