Nyugdíj- szövetkezet: Ön hogy dönt?!
A nyugdíj- szövetkezet egy igen megosztó kérdéskör, hiszen egyre több mindenkit érint akarva, akaratlanul. Találkozhat vele Ön is, fontolgathatja a tagság lehetőségét akár, vagy el is utasíthatja. Ön hogy döntene?!
A nyugdíjas szövetkezetek viszonylag újkeletű szerveződések az időskori ellátásban részesülők munkavállalásának segítésére. A friss adatok szerint, egyre többen veszik igénybe ezt a lehetőséget, mellyel a nyugdíjuk kipótlására is van lehetőség.
"Népszerű az idősek körében a nyugdíjas-szövetkezeti munkavállalás, az elmúlt nyolc hónapban több mint 140 szövetkezetet jegyeztek be, 15-20 ezren álltak újra munkába. A kormány tervei között pedig egyre dominánsabb szerepet kap az idősek visszafoglalkoztatása a munkaerőhiány enyhítésére." (1)
Azonban nem elhanyagolható, hogy valaki önszántából csatlakozik egy ilyen szervezethez, a nyugdíj kiegészítési kényszer miatt lép be és próbál újra munkába állni vagy teljesen elutasítja a tagságot és ha muszáj akkor önállóan próbálja megoldani a nehézségeket mind anyagi mind munkavállalás terén.
Ön szerint megéri nyugdíj- szövetkezeti tagnak lenni és munkát vállalni ha időskori ellátásban részesül?
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Forrás:
(1): napi.hu-Lesújtó nyugdíj: így próbálnak megélni sokan
letöltés ideje: 2018. 06. 14. 18:42
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/lesujto_nyugdij_igy_probalnak_megelni_sokan.663890.html
fotó: pixabay.com
A kormány elszipkázza a nyugdíjra szánt befizetéseket
Az mfor.hu cikke szerint az ideinél 33,7 milliárd forinttal kevesebb pénz jut jövőre a nyugdíjalap kifizetéseire a munkáltatók befizetéseiből az államkincstárba. A csütörtökön benyújtott, 2019-es költségvetési törvényjavaslat alapján arról írnak, hogy megváltoznak azok az arányok amelyek alapján eldől, hogy mennyi pénz jut a nyugdíjalapba.
A javaslatszerint a nyugdíjak kifizetésére szolgáló alap jóval kisebb arányban részesül majd a munkaadók adójából, ráadásul ez csökkenő adótétel mellett valósul meg: a szociális hozzájáulás ugyanis az idei 19,5 százalékról jövőre 17,5 százalékra csökkenhet, amennyiben teljesülnek a reálbér- emelkedése vonatkozó feltételek.
Az előirányzatok szerint idén 1963,4 milliárd forint folyik be az alaphoz a szociális hozzájárulási adóból és a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékból, jövőre pedig már csak 1929,7 milliárd, különbség 33,7 milliárd forint.
Baloldali rémálmok aggasztják a magyarokat
Vajon mennyire dominálja a magyar társadalmat a félelemérzet? Milyen személyes félelmek munkálkodnak bennünk és hogyan látjuk az ország jövőjét? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös felmérésében, amely a Magyar rémálom címet kapta. Előzménye a „magyar álomról” szóló kutatás volt, amelyből kiderült: a magyarok klasszikus baloldali értékeken alapuló országra vágynak, melyben kiemelt szerepet kap a biztos megélhetés, a magas fizetés, a jól működő egészségügy.
Ám amikor az ember dönt a saját sorsáról, vagy arról, kire szavaz, sok negatív tényező is szerepet játszik. Ráadásul a rendszerváltás óta először kampányolt csak és kizárólag félelmekre építve egy párt, amely aztán meg is nyerte a választást, így a pozitív után a negatív oldalát is megvizsgálták a magyar népléleknek – magyarázta a 24.hu-nak a kutatás elkészítésének apropóját Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója. Mint mondta:
Amikor a felmérést készítettük, még nem tudtuk, hogy sikeres lehet-e egy kampány szociális ígéretek nélkül.
Azóta kiderült, hogy nagyon is.
Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu
„Sokat javult az életszínvonal. Lassan végre megengedhetjük magunknak, hogy elmehessünk egy-egy szabadidős programra”
A kutatás négy részből áll, az elsőben azt vizsgálták, hogy négy meghatározó érzés (boldogság, az elvárásoktól való szorongás, a félelem és a gyűlölet) mennyire van jelen a mindennapjainkban. A válaszokból egyértelműen az derült ki, hogy ha egy átlagos napjukról kérdezik a magyarokat, akkor sokkal inkább pozitív, boldogsággal kapcsolatos érzelmeket fognak mondani, mint negatívat.
Ez azért lehet így Boros Tamás szerint, mert a gazdaság teljesítményének javulása miatt jobban élnek az emberek, és sokan elégedettek azzal, ahogy az országban mennek a dolgok. Ez a nézőpont nem is feltétlenül pártfüggő: még az ellenzéki szavazók jelentős része is optimistább, mint 6-8 éve volt, annak ellenére, hogy egyébként soha nem szavazna a Fideszre.
Persze van olyan is, aki nem ennyire derűlátó:
Azt láttuk a kutatásból, hogy a társadalom nagyjából egyharmada reményvesztett, lecsúszott. Nem csak azért, mert nem érzett boldogságot az elmúlt időszakban, hanem mert nincsenek álmaik, jövőképük, nem gondolják, hogy valaha is javulni fog az életük.
Ezt a réteget a legfeljebb 8 általánost végzett, középkorú vagy idősebb emberek alkotják, akik főleg a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon élnek. Szemben a derűs jövőt látók csoportjával, akik fiatalok, magasabb iskolai végzettségűek, inkább jobboldali beállítottságúak és a Dunántúlon élnek.
A félelmet tekintve meglepő eredményt is hozott a kutatás, ugyanis azzal a hiedelemmel szemben, hogy a választást a migránsoktól rettegő vidékiek szavazatai döntötték el, az derült ki, hogy a budapestiek is legalább ugyanennyire félnek a bevándorlóktól. Nem az van, hogy kettészakadt az ország és a kisfalvakban mindenki retteg, Budapesten pedig mindenki befogad egy migránst – a migránsoktól való félelem alig függ a lakhelyünktől. Apróbb különbségek azért vannak, de nem lakhely, hanem iskolázottság szerint: az, hogy Budapest befogadóbb, inkább azért van, mert aránylag magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya.
Bár a Fidesz kampányában a félelem játszotta a legfontosabb szerepet, az eredményben összességében közrejátszott az is, hogy tényleg jobban élnek az emberek, mint néhány évvel ezelőtt. Gazdasági sikerek nélkül a Fidesz nem nyert volna.
Amikor az embereket a személyes félelmeikről kérdezték, ott kevésbé játszott szerepet a pártszimpátia, amikor azonban az ország jövőjével kapcsolatos aggodalmak kerültek elő, ott viszont nagyon erős volt a pártpreferencia:
Az látszott, hogy a fideszes szavazóknál van egy nagyon erős félelem a migránsoktól. Akár személyesen kérdeztük, hogy fél, akár azt, hogy az ország jövőjét félti-e tőlük.
Az ellenzéki pártok által előhozott témák, mint az egészségügy vagy az oktatás a saját szimpatizánsaiknál jobban lecsapódtak, a Fidesz-szimpatizánsoknál viszont ezek a félelmek kevésbé kerültek elő. Főleg az oktatás romlásától való félelem mértéke függ a pártszimpátiától.
Akár egy további kutatást is megérhet az, hogy amikor arról kérdezték az alanyokat, milyen érzéseik voltak az előző héten, akkor a jobboldali szavazók körében erősebb volt a gyűlölet érzése, a baloldali szavazók körében viszont a félelem volt átlagon felüli, a gyűlölet pedig átlagon aluli.
A jobboldaliaknál tehát a negatív érzések inkább jelentek meg gyűlöletként, a baloldaliaknál pedig félelemként.
A gyűlölet mint érzelem, a felmérés szerint leginkább a középkorú, szakmunkás végzettségű, és a legszegényebb régiókban élő férfiakra jellemző. A kutatás készítői szerint ezekben a válaszokban az is közrejátszik, hogy milyen a társadalmi közeg, amelyben a válaszadó él.
Vannak olyan társadalmi csoportok, amelyekben jobban elfogadott, ha a frusztrációnkat gyűlöletben fejezzük ki, míg más csoportokban „nem illik” gyűlölni.
„Olyan lesz a Föld a klímaváltozás miatt, mint a Mad Max című filmben”
A személyes félelmek esetében a jelek szerint van átfedés a „Magyar álom” kutatással, vagy ahogy Boros Tamás fogalmazott: láthatóvá vált az érem másik oldala.
Amíg a Magyar álomnál kiderült a társadalom pozitív víziója: szeretnének egy olyan típusú létbiztonságot és kiszámíthatóságot, mint a Kádár-rendszer idején volt, addig a Magyar rémálom kutatásnál egyértelmű lett, hogy leginkább attól tartanak az emberek, hogy mi van ha ez a létbiztonság és kiszámíthatóság nem valósul meg:
Ez azt mutatja, hogy egy politikai kampány sem tudja felülírni azt, hogy mik a legfontosabb problémák az emberek szerint.
A kontroll elvesztésétől való rettegést az egyik interjúalanyuk foglalta össze a legfrappánsabban, aki arra a kérdésre, hogy mitől fél a legjobban, azt válaszolta, hogy „a holnaptól.” Ebbe beletartozik az is, hogy nem tudja mi lesz a munkahelyén, és az is, hogy bejönnek-e a migránsok, akik átalakítják a kultúránkat.
A személyes félelmek között volt két további meglepő eredmény is. Az egyik az, hogy a 18-29 éves korosztály körében nagyon erősen megjelent a lakhatás elvesztésétől való félelem:
Amikor a fiatalok problémáiról akar beszélni a politika, sokszor azt gondolja, hogy valami cool témával lehet őket elérni a bulizástól a droghasználat legalizálásáig , de valójában az derül ki, hogy ezt a korcsoportot is a materiális – jelen esetben lakhatási – kérdésekkel lehet megszólítani.
A másik érdekesség a klímaváltozás kérdése, amely annak ellenére jelent meg a legfontosabb félelmek között, hogy ez a téma a nagypolitikában nem kapott szerepet a választási kampányban. A kutatók számára akkor derült ki, hogy ez valóban foglalkoztatja a magyarokat, amikor a fókuszcsoport tagjait arra kérték, hogy képes magazinokból vágjanak ki olyan képeket, amelyek félelmet gerjesztenek bennük, ők pedig villámlást, vihart, áradó folyókat ábrázoló képeket választottak. Ezért került fel a klímaváltozás a későbbi kérdőívre.
Boros Tamás szerint ennek az oka az lehet, hogy nagyon sok dokumentum- és játékfilmben is előkerülnek a természeti katasztrófák, így ugyan nem politikai kontextusban, de állandóan találkoznak a témával az emberek.
Ha az ellenzéki pártok, arról beszélnének, hogy a klímaváltozásnak milyen következményei lehetnek és arra a félelemre apellálnának, amely valóban jelen van a lakosságban, akkor sikeresebb lehetne a zöldpolitika.
„Jó lenne annyi pénz, hogy akár minden héten tudjunk halat venni”
Magyarország jövőjét tekintve egyértelműen optimisták a magyarok, majdnem kétszer annyian vannak, akik bizakodók, mint azok, akik aggódnak. Ugyanakkor vannak jelentős félelmek is a lakosságban. A legtöbben az egészségügyet nevezték meg: minden második magyar fél attól, hogy romlani fog az egészségügy színvonala – ez még a fideszes szavazók körében is így van, még ha arányaiban el is tér az ellenzéktől.
Ebben a részben előkerült egy másik probléma is, ami a pártok óriásplakátjain nem jelent meg, de az embereket mégis foglalkoztatja, mégpedig az, hogy lesz-e nyugdíjuk. Ez azért is lehet így, mert a magánpiaci szereplők, mint a bankok vagy pénzügyi intézetek állandóan a napirenden tartják a témát, hogy „fektess be, tegyél félre, különben nem lesz nyugdíjad”. Akár megalapozott ez a félelem, akár nem, a kérdés foglalkoztatja a magyarokat. Ráadásul az állam sem beszél arról, hogy mi lesz 10 vagy 15 év múlva a leendő nyugdíjasok juttatásaival.
A fókuszcsoportos kutatásban ugyanakkor az látszott, hogy még ha anyagilag alacsonyabb színvonalra is számítanak, a magyarok a nyugdíjaslét kiszámíthatóságáról álmodnak.
Ott ült nyolc-tíz, 45 és 55 év közötti ember, akik ha 15 év múlva elindulnának az amerikai elnökválasztáson, kifejezetten fiatalnak számítanának, mégis arról beszélgettek, hogy mennyire várják a nyugdíjas éveket.
Az ország jövőjével kapcsolatos aggodalmak között előkelő helyen szerepelt a társadalmi különbségek növekedése is. Ezt támasztja alá az a 24.hu-n korábban tárgyalt tanulmány, amely szerint az alapvető baloldali, szociáldemokrata értékekkel a magyar társadalom elsöprő többsége egyetért, vagy a Magyar álom megállapításai is, miszerint sokan vágynak vissza a Kádár-rendszerbe, amelyben kisebb volt a különbség gazdag és szegény között.
Ami miatt viszont feltűnő módon egyetlen csoportban, a 30 és 39 éves korosztályban aggódnak nagyon, az az oktatás színvonala, mások számára ez kevésbé fontos kérdés.
„A Kádár-rendszerben jól elvoltunk a nyakig érő langyos vízben. Mindig engedtek hozzá annyi meleg vizet, hogy ne fagyjunk meg”
A felmérés utolsó részében azt vizsgálták, hogy melyik párt hatalomra kerülésétől félnek leginkább a magyarok. A parlamenti választások eredményének ismeretében, nem meglepő, hogy a Fidesznek a legjobb a megítélése a társadalmon belül. A teljes népesség 46 százaléka megbízik a kormánypártokban, míg 38 százaléka félti tőle az országot. 16 százalék nem tudott véleményt mondani.
A választók leginkább a DK-tól féltik az országot, de hibahatáron belül szerepelt az MSZP is, a még kormányzati pozíciót nem betöltő pártok közül pedig inkább bíznák az országot a Jobbikra, mint az LMP-re:
Nem azon az alapon félnek az emberek egy párttól, hogy a múltjukban voltak-e gárdás masírozások, hanem hogy képesnek tartják-e a kormányzásra.
Az ellenzéki pártoknál azért születhettek ennyire rossz számok, mert a fideszes szavazók „brutális módon” félnek az összes ellenzéki párttól. Ez a félelem erősebb, mint az ellenzéki szavazók körében az Orbán Viktortól való félelem.
A helyzetet fokozza, hogy az ellenzéki pártok szavazói a többi ellenzéki pártot is alkalmatlannak tartják a kormányzásra, még akkor is, ha az elmúlt években történt elmozdulás pozitív irányba, és az ellenzéki szavazók valamelyest megengedőbbek az ellenzékkel szemben.
Az MSZP-s szavazók a legelfogadóbbak minden más ellenzéki párt iránt, ami jelentheti a kezdetét egy új irányzatnak, de jelenthet problémát is az MSZP számára, mert egy pártnak az az önös érdeke, hogy a szavazója minden pártot veszélyesnek gondoljon.
Annak, hogy a vidéki városokban aggódnak leginkább a Fidesz kormányzása miatt, de a pártot Budapesten szeretik a legkevésbé, Boros Tamás szerint az lehet az oka, hogy vidéken sokkal kiszolgáltatottabbak az emberek a hatalommal szemben, míg a fővárosban a napi életükre kevésbé hat.
A Magyar rémálom (és a Magyar álom) eredményei azt mutatják, hogy az anyagi létbizonytalanságot feszegető kérdések dominánsak az emberek életében, és ezt észre is vették az ellenzéki pártok, de félreértelmezték a saját feladatukat. Mivel alapvetően javult az elmúlt években a magyar gazdaság helyzete, arra egyre kevésbé vevők a magyarok, hogy „minden rossz”, így az állandó kritizálás helyett azzal kellene kampányolnia az ellenzéknek, hogy mit csinálnának ők jobban és másként, mint a Fidesz.
Az elemzés elkészítéséhez 2017 októbere és 2018 tavasza között az ország hét helyszínén – Budapesten, Érden, Ózdon, Veszprémben, Pécsett, Dunaújvárosban és Kiskőrösön – végeztek fókuszcsoportos kutatást, az ez alapján készült kérdőívet a Závecz Research közvéleménykutató intézet 2018. március 28. és április 5. között, személyes megkérdezéses módszerrel kérdezte le. A felmérés során megkérdezett 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség, valamint településtípus szerint az ország
felnőtt népességét reprezentálta.
Jó dolga lesz a melósnak: folytatódik a nagy béremelkedés
A külföldre vándorolt százezrek miatt kialakult durva munkaerőhiány miatt jövőre is jóval többet fognak keresni azok, akik állásban lesznek. A benyújtott költségvetési törvényjavaslat azzal számol, hogy ugyan a tavalyi eszeveszett tempót nem éri el, de még így is kétszámjegyű keresetnövekedés lesz idén, jövőre pedig ennél valamivel kisebb ütemben nőnek a bérek, közel 9 százalékkal visznek haza többet az alkalmazottak.
Mivel tavaly éves átlagban durván 300 ezer forint volt a bruttó és 200 ezer a nettó átlagkereset az országban, így arra lehet számítani, hogy idén 330, jövőre pedig 360 ezerre nő az országos bruttó átlagbér. A nettó pedig 220, illetve 240 ezerre kúszik fel.
A versenyszektorban valamivel jobban lehet keresni:
- a bruttó jövőre 370 ezerre nő,
- a nettó megközelíti a 250 ezret.
A nyugdíjakat jóval kisebb ütemben, 2,7 százalékkal növeli az Orbán-kormány, ez az átlagnyugdíj esetében csupán havi nem egészen 3500 forintos emelkedést jelent.
Az állami pénzköltésben jövőre erősítik a honvédelmet, csaknem 100 milliárd forinttal fordítanak erre többet jövőre, mint az idei 350 milliárdos keret. A költési tortából a sport is nagyobb szeletet fog kihasítani, ott bő 80 milliárdos pluszt tervez a kabinet. Leginkább az új Puskás Ferenc Stadion költségei nőnek meg.
Kormányzati propagandára 50 százalékkal több jut.
Az európai parlamenti, valamint önkormányzati választások is jócskán viszik az adófizetők pénzét, csaknem háromszor annyiba fog kerülni ennek a két választásnak a lebonyolítása, mint amennyit idén a parlamenti választás felemésztett.
Az sem lehet meglepetés az elmúlt évek fényében, hogy az oktatást háttérbe szorítja Orbán Viktor kormánya. Az állami költéseken belüli részaránya tovább mérséklődik. Így jön ki az, hogy noha alig 30 milliárddal, de nő az oktatási tevékenységekre fordítandó pénz, de ezt, sőt ennél is többet elvisz az áremelkedés, magyarán: reálértelemben kevesebb pénzből gazdálkodhatnak az iskolák, egyetemek. A költségvetési mellékletek alapján úgy tűnik, az oktatóknak is rossz hírt rejtenek a táblázatok.
Bérük minimálisan emelkedik, kevésbé, mint amennyivel az élet drágul, vagyis a választási év előtti, szavazatvásárlási célt is szolgáló, köz- és felsőoktatási oktatói béremelés nem folytatódik, a tanárok reálbére könnyen lehet, hogy még csökkenni is fog.
Az új paksi atomerőmű projektje lassan, de biztosan halad előre, az ideihez hasonlóan jövőre is bő 100 milliárd forinttal tervezik emelni az ezt menedzselő cég, a Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkéjét.
Top 10 nyugdíj bejegyzés 2018. május hónapban
Ezekre a bejegyzésekre voltunk kíváncsiak május hónapban!
1. Nyugdíjemelés: Hogyan történhetett?!
2. Nyugdíjkorhatárok 2018- Nem titok többé!!
3. Újul a magyar nyugdíj?! Megoldás találtunk végre?!
4. Újabb fordulat! Így tennék jobbá a nyugdíj világát!
5. Nyugdíj: Ön is így vélekedik?!
6. Megdöbbentő Nyugdíj Titkok!
7. Nyugdíj: Így alakul 2018-ban! Ön jól döntött?!
8. Ausztria – nyugdíj
9. Mindekit megcsaphat a nyugdíjváltozás szele!!
10. Nyugdíjkalkulátor
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
fotó: pixabay.com
Top 10 nyugdíj bejegyzés 2018. május hónapban
Ezekre a bejegyzésekre voltunk kíváncsiak május hónapban!
1. Nyugdíjemelés: Hogyan történhetett?!
2. Nyugdíjkorhatárok 2018- Nem titok többé!!
3. Újul a magyar nyugdíj?! Megoldás találtunk végre?!
4. Újabb fordulat! Így tennék jobbá a nyugdíj világát!
5. Nyugdíj: Ön is így vélekedik?!
6. Megdöbbentő Nyugdíj Titkok!
7. Nyugdíj: Így alakul 2018-ban! Ön jól döntött?!
8. Ausztria – nyugdíj
9. Mindekit megcsaphat a nyugdíjváltozás szele!!
10. Nyugdíjkalkulátor
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
fotó: pixabay.com
Megvan, mennyivel nőhetnek jövőre a nyugdíjak
A szerdán benyújtott költségvetési tervezet szerint a fogyasztói árindex (=infláció) 2,7 százalékos növekedésével számol a kormány. Ez az átlagnyugdíjra, cirka 128 500 forintra vetítve 3468 forintos emelést jelenthet,azaz kis híján 132 ezer forintra hízhat jövőre az idősek átlagos ellátása.
A konvergenciaprogramot figyelembe véve pedig az ábra szerinti növekedés jöhet a következő években az átlagnyugdíjaknál:
Az emelés örvendetes hír, csakhogy közben mint írtuk, a nyugdíjak az évek alatt egyre jobban leszakadnak az ütemesebben növekvő bérektől.
Ami a nyugdíjkassza bevételeit illeti: jövőre megszűnik az egészségügyi hozzájárulás, és csak szociális hozzájárulási adó (szocho) lesz. A szociális hozzájárulási adónál és járulékoknál jelentős, az ideit 570 milliárddal meghaladó bevételt vár az állam, összesen 5408 milliárd forintnyit. A szociális hozzájárulási adó 2019-ben megfizetett összegének 70,22 százaléka a nyugdíjalapot, 27,31 százaléka az egészségügyi alapot, 2,47 százaléka a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot illeti meg, és a NAV utalja a bevételekből az alapoknak a pénzt.
- Korhatár feletti öregségi nyugdíjakra 2773 milliárd forintot terveznek elkölteni, szemben az idei évre belőtt 2670 milliárd forinttal;
- a nők korhatár előtti ellátására (=nők 40) 259 milliárd forintot állítottak be, az idei 260 milliárd forint után;
- özvegyi nyugellátásra pedig 348 milliárd helyett 357 milliárd forintnyit.
A nyugdíjprémiumra az idei 32,5 milliárd forint helyett jövőre csak 24,7 milliárd forint céltartalékot képeznek.
Fotó: Balázs Attila / MTI
Nők 40+ program 2018/2019: Ennyi szolgálati idő kell >>>
Nők 40+ program 2018/2019: Ennyi szolgálati idő kell >>>
Figyelem Hölgyek! Tudták? Ennyi szolgálati idő kell a NŐK 40 Éves nyugdíjához 2018-ban! Mutatjuk a pontos számokat! Osszátok, hogy mindenki tudjon róla! 
A jogosultság feltételeit a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2011. január 1-jétől hatályos 18. § (2a)-(2d) bekezdése tartalmazza. Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
Jogosultsági időnek minősül – a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint – a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
Az öregségi nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet. A 40 év jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.
Első feltételként mindenképpen meg kell szerezni a 40 évnyi jogosultsági időt. A második feltétel pedig az, hogy a 40 év számításán belül 32 évnek mindenképpen munkával töltött szolgálati időnek kell lenni. Ha valaki 32 év keresőtevékenységgel eltöltött szolgálati idővel rendelkezik, akkor ezen felül maximum 8 évet elszámolhat gyermekneveléssel töltött időként, így jön össze a 40 évnyi jogosultsági ideje. Gyermekenként 1 év plusz időszakot számolnak el a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő összesítésekor.-írja az officina.hu.
Az előző szabályt csak két eset írhatja felül. Az első, hogy ha valamely anyának súlyosan fogyatékos valamely gyermeke, akkor neki csak 30 év munkaviszonyt szükséges igazolnia, abban az esetben, ha fogyatékkal élő gyermeke után ápolási díjat kapott. Ezen túlmenően ha valaki 5 gyermeket vagy annál többet nevelt fel saját háztartásában, akár édesanyaként, akár örökbefogadó szülőként, akkor a negyedik gyermeken felül gyermekenként újabb plusz egy év szolgálati időt kap, az alábbi táblázat szerint.
Szolgálati idő számítása 2018-ban nők 40 év utáni nyugdíjazásához
Egy háztartásban nevelt gyermekek száma A keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő minimális hossza
1 gyermek esetén 32 év
2 gyermek esetén 32 év
3 gyermek esetén 32 év
4 gyermek esetén 32 év
5 gyermek esetén 31 év (- 1 év)
6 gyermek esetén 30 év (- 2 év)
7 gyermek esetén 29 év (- 3 év)
8 gyermek esetén 28 év (- 4 év)
9 gyermek esetén 27 év (- 5 év)
10 gyermek esetén 26 év (- 6 év)
11 vagy több gyermek esetén 25 év (- 7 év)
Ez vajon megoldaná a nyugdíjproblémánkat?
Olyan komoly problémák vannak a nyugdíjrendszerben, melyen nem segíthet a felnevelt gyerekek számától függő nyugdíj sem?
Az alkalmazott nyugdíjrendszer már a II. világháború óta működik a jelenlegi formájában. A hiba csak az, hogy akkor teljesen más szokások és sajátságok voltak jellemzőek a társadalmunkra.
Vajon a gyermekek számától függő nyugdíjrendszer megoldaná a problémánkat?
Elég csak arra gondolni, hogy a nyugdíjrendszerünk létrehozásakor az átlagos várható élettartam sokkal alacsonyabb volt, tehát a jelenlegihez képest jóval kevesebb volt a nyugdíjasok száma, ráadásul arányaiban a járulékfizetők száma is magasabb volt. További problémaforrás az a tény, hogy a magyar társadalom jelentős tempóban öregszik, mindemellett nagyon magas a kivándorlási arány a fiatal nemzedék körében.
Az egyik felvetés szerint függővé kellene tenni a nyugdíj összegét a felnevelt gyerekek számától. A problémát szerintem ez nem oldaná meg, hiszen ezen okból történő javulás csak 30-40 év múlva lenne érezhető jelentősen. A jövőre vonatkozó elemzések pedig azt a tendenciát mutatják, hogy ez az időpont már késő lenne arra, hogy a magyar társadalom részére valós megoldást nyújtson.
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Kalóz Gyöngyi
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Ez vajon megoldaná a nyugdíjproblémánkat?
Olyan komoly problémák vannak a nyugdíjrendszerben, melyen nem segíthet a felnevelt gyerekek számától függő nyugdíj sem?
Az alkalmazott nyugdíjrendszer már a II. világháború óta működik a jelenlegi formájában. A hiba csak az, hogy akkor teljesen más szokások és sajátságok voltak jellemzőek a társadalmunkra.
Vajon a gyermekek számától függő nyugdíjrendszer megoldaná a problémánkat?
Elég csak arra gondolni, hogy a nyugdíjrendszerünk létrehozásakor az átlagos várható élettartam sokkal alacsonyabb volt, tehát a jelenlegihez képest jóval kevesebb volt a nyugdíjasok száma, ráadásul arányaiban a járulékfizetők száma is magasabb volt. További problémaforrás az a tény, hogy a magyar társadalom jelentős tempóban öregszik, mindemellett nagyon magas a kivándorlási arány a fiatal nemzedék körében.
Az egyik felvetés szerint függővé kellene tenni a nyugdíj összegét a felnevelt gyerekek számától. A problémát szerintem ez nem oldaná meg, hiszen ezen okból történő javulás csak 30-40 év múlva lenne érezhető jelentősen. A jövőre vonatkozó elemzések pedig azt a tendenciát mutatják, hogy ez az időpont már késő lenne arra, hogy a magyar társadalom részére valós megoldást nyújtson.
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Kalóz Gyöngyi
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!