Hogyan szűnhetne meg a nyugdíjunk egyik napról a másikra?

  Hogyan működik a nyugdíjrendszerünk? Miért nincs pénz a nyugdíjkasszánkban már a hónap végén?

  A válaszokat a nyugdíjrendszerünk alapvető működése adja meg.

Mert hogyan is működik a jelenlegi nyugdíjrendszerünk?

  Perpillanat Magyarországon az úgynevezett felosztó-kirovó rendszer működik. Ez a rendszer egyébként egy rendkívül hatékony rendszernek mondható, abban az esetben, ha sokkal több a munkavállaló, mint a nyugdíjas, viszont ha ugyanannyi vagy több a nyugdíjas, mint a munkavállaló, akkor ebben az esetben előtérbe kerülhetnek a rendszer komoly hátrányai is.

  Képzeljük el, hogy van egy hatalmas asztalunk: besétál 100 aktív korú ember és mindenki letesz 1.000 Ft-ot erre az asztalra. Majd besétál az ajtón 100 nyugdíjas és mindenki elvesz az asztalról pontosan 1.000 Ft-ot. Ha nincs elég pénz az asztalon akkor jön egy újabb ember „állam” feliratú táskával és kitesz még pontosan annyi 1.000 Ft-ost, ahányan nem kapták meg a pénzüket, mint nyugdíjasok. Abban az esetben ha maradna még valami az asztalon, akkor szintén az „állam” feliratú táskás ember vinné azt el, de amikor mindenki kimegy a szobából az asztal is teljesen üres marad. Ez egy nagyon sematikus megközelítése a nyugdíjrendszerünknek, de nagyjából jelenleg így működik. A munkaadók és munkavállalók hónap eleji adófizetéséből kerülnek kifizetésre a nyugdíjak.

  Tehát a címben szereplő fiktív kérdésre a válasz az, hogy akkor szűnhetne meg a nyugdíjunk az egyik napról a másikra, ha nem lennének egyáltalán munkaadói vagy munkavállalói befizetések. Nyilván ebben az esetben máshonnan kellene pénzt keríteni, akár hitel felvételével is meg lehetne oldani, nyilván csak kizárólag átmenetileg, ezt a fiktív problémát.