3 különös tipp amivel nyugdíj-előtakarékosságára spórolhat!
Sokszor nagyon nehéz kijönni a fizetésből, úgy beosztani sem túl könnyű, hogy a hónap végére maradjon is. A következő néhány ötlet azonban segíthet ezen a problémán és az így felszabaduló összeget a saját nyugdíj-előtakarékosságára is fordíthatja.
1. Először kell letenni a pénzt!
Szerintem sokunk már megfigyelte, hogy hónap végéré nem annyira sok pénz marad a bankszámláján. Ebben a jelenségben az a furcsa, hogy ez sok esetben nem függ attól, hogy a hónapot mekkora összeggel kezdi az ember, azaz, ha valaki adott hónapban túlórapénzt vagy extra juttatást is kapott, nem jellemző, hogy ez a plusz pénz majd ott marad a számláján hónap végén is, sokkal valószínűbb, hogy az egyenleg ugyanannyi lesz, mint amennyi egyébként is szokott lenni hóvégén.
Ezt a jelenséget felismerve, akkor kellene félretenni a pénzt, amikor még hó eleje van.
Tegyen egy próbát: fogjon X ezer forintot és tegyen félre magának még hónap elején. Akár egy befőttes üvegben, akár egy borítékba, a lényeg, hogy egyáltalán ne legyen szem előtt.
A következő hónap elején keresse meg és nézze meg, hogy mennyi pénz van benne. Ha még ott van a félretett pénze, akkor a háztartása nagy valószínűséggel ekkor összeget minden hónapban félre tudna tenni probléma nélkül. Ha hozzá kellett nyúlnia az elmúlt egy hónap alatt, akkor valószínűleg akkora összeget tud megtakarítani havonta, amennyi megmaradt.
2. Használjon listát!
Használjon egy olyan listát, amire felvezeti, hogy mire van szüksége a háztartásában.
Hogy mire is gondolok?
Legyen az embernek egy listája, ahova felírhatja azokat a dolgokat amelyek a háztartásából hiányoznak vagy hamarosan hiányozni fognak. Ennek a listának a helye lehet egy telefonos applikációban vagy egy lapon a konyhában is. A lényeg, hogy legyen egy ilyen listája, ahova felírhatja, amire szüksége van, legyen szó akár egy kiló lisztről vagy egy új univerzális távirányítóról.
Tegyük fel, hogy fogyóban van a tusfürdője. Ez esetben, ha felírja és legközelebb elmegy egy nagyobb bevásárolásra, akkor elviszi magával ezt a listátát és megveszi azokat a termékeket amelyek rajta vannak.
Mi történik, ha nem így tesz?
Valószínűleg, amikor elfogy a tusfürdője, akkor majd gyorsan keres egy boltot, ahova beszaladhat munka után és megveheti. Valószínűleg nem oda fog elmenni, ahol a legolcsóbb, hanem ami épp útba esik. Ez nem tűnik nagy spórolásnak, de ez a fajta előregondolkodás, ha utána számol, akkor több ilyen esetnél már jelentős összeget is jelenthet.
A lényeg, hogy adja meg magának az esélyt, hogy akkor vásároljon amikor olcsón juthat hozzá és nem akkor amikor sürgősen szüksége van rá.
3. Címkézze meg pénzt!
Ez a tipp hasonlít az első tippre, de nem pont ugyanaz.
Mi lenne akkor, ha a hónap elején 3 felé osztaná a jövedelmét?
- “Rezsi+bevásárlás”
- “Szórakozás”
- “Későbbre”
Címkézzen fel 3 borítékot: a rezsi és bevásárlás borítékba tegyen bele annyi pénzt, amennyit általában erre szokott fordítani, hogy az életszínvonalát fenntartsa, gondolok itt olyanokra, hogy számlák, tankolás, bevásárlások, stb. .
Jobb esetben nem minden pénzt kell ide tennie, valamennyi marad. A szórakozás és a későbbre borítékba tegye bele a megmaradt pénz felét-felét.
A szórakozás borítékból költsön önmagára, ruhákra, tehát minden olyan dologra ami nem a létszükséglet kategóriájába tartozik. Jobb esetben a “későbbre” borítékhoz nem kell hozzányúlnia nagyon sokáig.
Tehát az ebben a borítékban lévő összeget tudja majd fordítani biztonsági tartalék képzésre vagy adott esetben nyugdíj-előtakarékosságra is.
Kérdezzen a nyugdíj-megtakarításokról!
Ha tetszett a bejegyzés, kérem ossza meg barátaival, ismerőseivel! Köszönöm a figyelmét!
Kérem vegye figyelembe, hogy a bejegyzésben szereplő információk esetleg idejét múltak lehetnek, elveszthették aktualitásukat, mindig legyen tekintettel a bejegyzés megjelenési dátumára.
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a sem a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bekezdés 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást, sem pedig a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 4.§ (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott biztosításközvetítői tevékenységet. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért feltétlen, minden esetben tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon szakemberrel! Jogi nyilatkozat
Van olyan nyugdíj-megtakarítás amit más fizet Ön helyett?
Létezik ilyen? És mégis hogyan lenne lehetséges így nyugdíj-előtakarékoskodni? Vannak olyan kérdések, amire az ember rögtön tud válaszolni, de vajon az általa adott válasz helyes lesz-e ebben az esetben is?
Tudomásom szerint legalább két olyan eset is van amikor a fenti kérdésre igennel lehet válaszolni. Ezt a két esetet vesszük most sorra, természetesen mint mindig, most is a teljesség igénye nélkül:
1. Önkéntes nyugdíjpénztár munkáltatói hozzájárulással
Létezik egy olyan fogalom az önkéntes nyugdíjpénztár fogalomkörében, hogy munkáltatói hozzájárulás vagy munkáltatói tagdíj fizetés, ami azt jelenti, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárba történő befizetéseket nem az fizeti akinek a nevére szól, hanem az ő munkáltatója. Ez persze sok mindentől függ, főként a munkáltatótól, mert általában az embernek nemigen esik nehezére, hogy valamit más fizessen helyette.
2. Nyugdíjbiztosítás esetében
Nyugdíjbiztosításnál a legtöbb biztosítónál van arra mód, hogy a szerződő és a biztosított személye eltérjen. Magyarul, a szerződő ebben az esetben akár lehet a munkaadó vagy másvalaki is aki nem a biztosított, így az előző pontban taglalt eset is lehetségessé válik. Természetesen minden eset egyedi, de ezen a vonalon már el lehet indulni annak, aki ilyen megoldásokban gondolkodik.
Kérdezzen a nyugdíj-megtakarításokról!
Ha tetszett a bejegyzés, kérem ossza meg barátaival, ismerőseivel! Köszönöm a figyelmét!
Kérem vegye figyelembe, hogy a bejegyzésben szereplő információk esetleg idejét múltak lehetnek, elveszthették aktualitásukat, mindig legyen tekintettel a bejegyzés megjelenési dátumára.
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a sem a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bekezdés 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást, sem pedig a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 4.§ (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott biztosításközvetítői tevékenységet. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért feltétlen, minden esetben tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon szakemberrel! Jogi nyilatkozat
Ezeket a hajmeresztő hibákat mindenképp ajánlott elkerülnie!
Mit nem érdemes figyelmen kívül hagynia? Melyek azok a baklövések amelyet nem célszerű elkövetnie?
A következő dolgokra szerintem feltétlen érdemes figyelnie, ha gondolkodik rajta, hogy nyugdíjcélú megtakarításba fog.
1. Hiba: Nem szánja rá az időt és energiát.
Egy olyan döntést meghozni, ami befolyásolhatja az ember életét hosszútávon, mint ahogyan sok más dolgot sem, nem érdemes félvállról venni szerintem. Egy ilyen elhatarozás nem arról szól, hogy valaki véletlen egy számmal kisebb cipőt rendel, itt nagyobb a tét. Érdemes időt és energiát áldozni arra, hogy megismerje, hogy gyakorlatilag miről szól ez az egész témakör és milyen lehetőségei vannak az embernek, aki nyugdíj-megtakarítást szeretne magának.
2. Hiba: Nem kér segítséget.
Főként akkor okoz ez problémát, ha komoly rések vannak az ember pénzügyi ismereteiben vagy még sohasem foglalkozott a nyugdíj-előtakarékosság témájával. Valószínűleg egy pénzügyekben jártas ember sokat tud önnek segíteni, el tudja magyarázni az ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódó összefüggéseket, tényeket, lehetséges megoldásokat, így arra bátorítanám, hogy ne féljen kérdezni.
3. Hiba: Túl gyorsan dönt.
Természetesen nap, mint nap kell döntéseket hoznunk mindannyiunknak, vannak olyan döntések, amelyeket gyorsan meg tudunk hozni – például, hogy mi legyen az ebéd vagy melyik ruhát vegyük fel aznap- de vannak olyan döntések amelyeket nem szabad elkapkodni. Most nem arra gondolok, hogy évekig kellene elhúzni egy komoly döntést, de nagyon elkapkodni sem szabad.
Lehetőség szerint úgy érdemes ilyen dolgokról dönteni szerintem, hogy az ember nem egyszer fut neki a dolognak, hanem hagy magának időt, hogy feldolgozza a hallottakat és le tudjon ülepedni benne az új ismeret anyag, tehát meg kell találni az ideális középutat.
Kérdezzen a nyugdíj-megtakarításokról!
Ha tetszett a bejegyzés, kérem ossza meg barátaival, ismerőseivel! Köszönöm a figyelmét!
Kérem vegye figyelembe, hogy a bejegyzésben szereplő információk esetleg idejét múltak lehetnek, elveszthették aktualitásukat, mindig legyen tekintettel a bejegyzés megjelenési dátumára.
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a sem a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bekezdés 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást, sem pedig a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 4.§ (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott biztosításközvetítői tevékenységet. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért feltétlen, minden esetben tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon szakemberrel! Jogi nyilatkozat
Felkészületlenek a magyarok a nyugdíjra
A magyarok 53 százaléka aggódik az állami nyugdíjak értékének csökkenése miatt. Az Aegon idei Nyugdíjfelkészültségi Kutatása szerint a megkérdezettek 67 százaléka szerint a jövő nyugdíjasai rosszabb helyzetben lesznek, mint a mostaniak. A nyugdíjasok még pesszimistábbak: náluk ez az arány 75 százalék.
A többség (57%) továbbra is az állam nyugdíjaiban bízik, még akkor is, ha értékük, véleményük szerint, csökkeni fog. Az Aegon 14 000 munkavállalót és 1600 nyugdíjast bevonó, 15 országra kiterjesztett reprezentatív kutatása szerint világszerte az emberek kevesebb mint a fele (46%) építi időskori jólétét az állami nyugdíjra.
Az Aegon a felkészültséget mérő indexet hat témakör válaszai alapján összegezte és arra jutott, hogy
az 5,3-as magyar átlag alulról a harmadik legalacsonyabb a nemzetközi rangsorban – csak Spanyolországban és Japánban rosszabb a helyzet, mint nálunk.
Csekély javulást jelez, hogy tavaly a nyugdíjfelkészültségi kutatásnál 5,1 pont jött ki, és világviszonylatban sem igazán felkészültek az emberek: az átlagérték csak 5,9 pont.
Az alacsony felkészültséget mutatja, hogy a legtöbb magyar (41%) az állami nyugdíjak értékállóságának megtartásával kezelné a gondokat. Ezért adóemelést is támogatnának, miközben világszerte csak a megkérdezettek 34 százaléka ért egyet ezzel. A nemzetközi átlagnál alacsonyabb a megtakarítás szintje is: tízből csak hárman (31%) tartják magukat rendszeres megtakarítóknak, míg világszerte ez az arány 39 százalék.
Az inflációt bezzeg ismerjük
Akinek kevés a megtakarítása, vélhetően a pénzügyi befektetéseket sem vizsgálja. A felmérés a pénzügyi műveltséget is tesztelte azzal, tudják-e a megkérdezettek, mi az infláció, a kamatos kamat, miként lehet diverzifikálni a kockázatokat.
Az inflációt a magyarok a nemzetközi átlagnál jobban ismerik (75 százalék válaszolt erre helyesen, szemben a 63 százalékos nemzetközi átlaggal), de a másik két kérdésben lemaradtak.
Magyarországon összességében a megkérdezettek negyede (25%) válaszolta meg helyesen a pénzügyi kérdéseket. Ők a nyugdíjfelkészültségi index tekintetében is jobban szerepeltek, elérték az 5,9 pontos átlagértéket.
A felmérés alapoján az Aegon Biztosító akciótervében új társadalmi közmegegyezést javasolt a jelenlegi nyugdíjrendszer felváltására. Ennek alapeleme lenne a nyugdíjmegtakarítási konstrukciókhoz való hozzáférés biztosítása minden munkavállalónak. Az Aegon szerint a munkáltatóknak automatikusan be kellene léptetniük dolgozóikat valamilyen nyugdíjmegtakarítási programba. Ezt egyébként – az idei felmérés szerint – a munkavállalók többsége, 57 százaléka támogatná, és a magyarok 41 százalék ért vele egyet.
Kiemelt kép: 24.hu/Berecz Valter
Nem mindegy, mibe tesszük a nyugdíjpénzt
Tegyük fel, 45 évesen úgy döntünk, hogy végre elkezdünk félretenni a nyugdíjunkra, és erre minden hónapban 20 ezer forintot szánunk. 20 év van hátra a nyugdíjazásunkig. Na de miben tartsuk a pénzünket? Léteznek nyugdíjcélú-megtakarítások (ÖNYP, NYESZ, illetve nyugdíjbiztosítás), sokan mégis inkább az idehaza nagy népszerűségnek örvendő ingatlan-befektetésre esküsznek.
Melyiket válasszuk? Ha az ingatlant, akkor hogyan lehet havi 20 ezer forintból lakást vásárolni? Megéri-e egyáltalán? Erre kereste a választ a Bankmonitor cikke.
Először a nyugdíjmegtakarítást vizsgálták, ahol az, hogy kinek mennyi gyűlik össze ilyen típusú megtakarításokban nagyban függ attól, hogy mennyi ideje van még a nyugdíjig, illetve mennyit tud havonta félretenni.
- Amennyiben 45 évesen úgy döntünk, hogy havi 20 ezer forintot félreteszünk 20 éven keresztül, akkor nyugdíjba vonuláskor majdnem 9 millió forintnyi megtakarításunk lehet. Ebből havi szinten több, mint 46 ezer forint nyugdíjmegtakarítás érhető el a várható élettartalmunk végéig (azaz nyugdíjba vonulásunk után még majdnem 20 évig). Ehhez nem kell semmi mást csinálnunk, csak havonta félretenni a meghatározott összeget.
Ingatlanvásárlásnál először az önerőt kell összegyűjteni, amihez jó eszköz lehet a lakástakarék. Így 10 év alatt három millió forint önerőt lehet összegyűjteni, 20 év alatt valamivel több, mint hat millió forintot. Viszont dönthetünk úgy is, hogy hitelt veszünk fel 10 év után, majd kiadjuk a lakást, hogy könnyebben törlesszünk.
- Ha 60 ezer forintért adjuk ki a lakást, abból 50 ezer forint marad adózás után, plusz a 20 ezer, amit a megtakarításra szánunk, vagyis kb. 70 ezer forintos törlesztőt vállalhatunk be. Amiből nagyjából egy 10 millió forintos lakást fizethetünk ki 10 év alatt.
Tehát az ingatlannal ebben az esetben jobban járhatunk. Más szempontból nézve viszont kétségtelenül ez lehet a kockázatosabb, és macerásabb út. Ha kíváncsi, miért, kattintson!
Kiemelt kép: Thinkstock
A nyugdíjpénzek hosszú távon is értékállóak
Az MNB – jogszabályi kötelezettségének eleget téve – honlapján közzétette az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak 2017. évi, illetve a hosszú távú (10, 15 éves) befektetési teljesítményét bemutató hozamrátákat.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly – a záró vagyonnal súlyozottan – átlagosan 6,91 százalékos nettó, a befektetésekkel kapcsolatos költségek levonása utáni hozamot értek el. A pénztárak teljesítménye tehát az előző évben is jelentősen, mintegy 5 százalékkal haladta meg a 2,10 százalékos december/december alapon számított éves inflációt, csakúgy, mint az elmúlt néhány esztendőben. A kockázatvállalási hajlandóságtól és a vagyonkezelési teljesítménytől függően persze akár számottevő eltérések is tapasztalhatók az egyes pénztári portfóliók hozameredményeiben. A 10 és 15 éves hozameredmények áttekintése alapján azonban látható, hogy továbbra is az inflációt meghaladó átlagos vagyongyarapodás jellemzi a pénztárakat.A növekedési jellegű (magasabb kockázatú) és a kiegyensúlyozott jellegű (közepes kockázatú) portfóliók kedvező éves teljesítménye nagyrészt az éven túli lejáratú hazai állampapírok, s a közép-európai térség vezető részvényei jelentős árfolyamemelkedésének köszönhető. A klasszikus jellegű (alacsonyabb kockázatú) portfólióknál viszonylagosan nagyobb a rövidebb lejáratú állampapírok és kisebb a részvények aránya, így ezek jellemzően alacsonyabb hozamokat értek el.
- A zárt, munkahelyi alapon szerveződő önkéntes nyugdíjpénztáraknál tavaly a legjobb nettó hozamteljesítmény 17,08 százalékos volt.
- A nyílt pénztáraknál az egyik piaci szereplő a növekedési jellegűek közt is kockázatvállalónak számító portfóliója végzett az első helyen nettó 15,45 százalékos teljesítményével.
A pénztárak 15 éves átlagos nettó hozamrátái többnyire 3-4 százalék reálhozamot tartalmaznak, vagyis ebben az időszakban évente átlagosan ennyivel múlták felül az inflációt, a 15 éves reálhozamráták záró vagyonnal súlyozott átlagos értéke pedig 3,45 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy változatlanul hosszabb távon is értékálló, az inflációt érdemben meghaladó befektetési eredményeket érnek el a magyarországi önkéntes nyugdíjpénztárak.Az MNB fontos társadalmi célnak tartja, hogy minél több aktív munkavállaló rendelkezzen a nyugdíjkiegészítési célú megtakarítások (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla) valamelyikével, melyeket az állam 20 százalékos adókedvezménnyel is támogat. Az önkéntes nyugdíjpénztár széles kör számára előnyös lehet, többek közt a jogszabály által korlátozott kedvező költségek, és a hosszú távú jó hozamteljesítmény miatt.
A megfelelő nyugdíjkiegészítési cél itt nemcsak egyszeri nagy, hanem folyamatos kisebb összegű – az MNB javaslata szerint a havi jövedelem 3-9 százalékára rúgó – befizetésekkel is elérhető.
Kiemelt kép: 24.hu / Berecz Valter