Aki részmunkaidőben dolgozik, erre számíthat nyugdíjban
Bár még mindig nem túl széleskörűen elterjedt, de egyre többen dolgoznak részmunkaidőben Magyarországon.
És akiket így foglalkoztatnak, azokban felmerül a kérdés, hogy ez a munka hogyan fog majd beszámítani a nyugdíjukba, éri-e őket emiatt hátrány majd idősebb korukban. Erre a kérdésre adja meg a választ az Adózóna cikke, melyből kiderül, hogy az úgynevezett arányos szolgálati idő fogalma az, ami ebből a szempontból fontos lehet. A jogszabály szerint
az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ.
Az arányos szolgálati idő fogalmát az 1996. december 31-ét követően fennállt, külön meghatározott, biztosítási jogviszonyok esetében kellett alkalmazni. (Aki korábban dolgozott részmunkaidőben, annak a biztosítás teljes időtartama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek minősül.)
A jogszabály úgy szól, hogy meghatározott jogviszonyok esetében (ide tartozik többek között a munkaviszonyos teljes és részmunkaidő, a szövetkezeti tagság, egyéb jogviszonyok) foglalkoztatottaknál
- ha a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem kevesebb, mint az aktuális minimálbér, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe,
- a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.
Vagyis ha valaki részmunkaidőben dolgozott, de többet keresett így is, mint az éppen aktuális minimálbér, akkor a szolgálati időnél semmiképpen nem éri hátrány. 2004 óta azonban a többi részmunkaidős szolgálati ideje sem csorbul emiatt, mint arra a nyugdíjguru felhívta a figyelmet:
- 2003. december 31-éig volt hatályban az a szabály, amely szerint ha az 1996. december 31-ét követő időszakban a biztosított – nyugdíjjárulék alapjául szolgáló – keresete a minimálbérnél kevesebb volt, akkor olyan arányban csökkent – a nyugdíjjogosultság szempontjából is – a szolgálati idő, ahogyan a kereset aránylott a minimálbérhez. (Így például ha a kereset a minimálbér fele volt, akkor egy napi keresettel csak félnapi szolgálati idő volt szerezhető.)
2004. január 1-jétől a szolgálati idő arányosítását csak a nyugdíj összegének kiszámításánál kell alkalmazni, a nyugdíjra való jogosultság megállapításánál már nem.
Kiemelt kép: Thinkstock
A nyugdíjpénzt nem elég összegyűjteni, az sem mindegy, hogyan költjük el
Klasszikusan az volt a felállás, hogy vagy az egyén fizetett be a nyugdíjpénztári számlára, vagy a munkáltató béren kívüli juttatásként, majd a tag egy összegben felvette az egészet, amikor nyugdíjba került. Az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatóját, Nagy Csabát kérdeztük, mit kezdhetünk ma a megtakarításunkkal, hogy a lehető legjobban, élethelyzetünkhöz igazodóan használhassuk fel.
Még mindig dívik az egyösszegű felvét?
Évente mintegy 10 ezer ügyfél lép ki úgy, hogy egy összegben kéri ki a megtakarítását. 2017-ben emellett több mint 12 000-en csatlakoztak pénztárunkhoz, így taglétszámunk stabil, sőt az elmúlt években az összpénztári tendenciákkal ellentétben növekszik. Jelenleg több mint 224 ezer tagunk van.
Az egyösszegű pénzfelvételt kérők számához képest jóval kevesebb pénztártag él még ma is a járadékszolgáltatás lehetőségével.
De emellett most is van 15 ezer olyan tagunk, aki bár elérte a nyugdíjkorhatárt, nem vette fel a pénzét, mert jobb befektetésnek tartja a pénztárban hagyni, és tovább kamatoztatni a megtakarításaikat. Ők tudják, hogy bármikor hozzányúlhatnak a számlán összegyűjtött összeghez, ha szükséges. Vannak olyanok, akik felvettek valamennyit egy összegben, és megtartották tagságukat, a bent maradt összeget pedig tovább kamatoztatják. Aki dolgozik nyugdíj mellett, annak ez jó választás lehet. Korábban még többen voltak, akik úgy gondolták, hogy felveszik a pénzt, aztán majd befektetik. Az elmúlt évek azonban megcáfolták a várakozásokat.
Mire céloz?
A betéti piacon azt látjuk, hogy jó, ha 1 százalékos kamatokat lehet elérni a látra szóló betétekkel. A pénztárunkban volt, van olyan portfólió, amelyik 12,61 százalék nettó hozamot is tudott teljesíteni. Ezt egy átlagügyfél máshogy nemigen tudja elérni, csakis profi vagyonkezeléssel, amihez nem biztos, hogy megvan a kapacitása, ideje vagy éppen a szakértelme. A pénztár ezt a terhet veszi le a válláról.
Meddig nem lehet hozzányúlni a megtakarításhoz? Nyugdíj előtt is lehet kezdeni vele?
Három év után lehet tagi kölcsönt felvenni, a megtakarítás összegének 30 százalékáig. A számlán zároljuk ezt az összeget, azonban fontos, hogy a kifizetés ellenére a kifizetett összeggel együtt a teljes számlaegyenleget befekteti a pénztár. Szeretik az ügyfelek ezt a konstrukciót, mivel a hozamok fedezetet nyújthatnak a kamat összegére.
Tíz év után a számla fedezetet nyújthat személyi kölcsön felvételére. 10 éves várakozási idő letelte után az egyéni számlán lévő összeg 50 százalékát hitelfedezetként használhatja fel, az OTP Bank Nyrt. kedvezményes személyi kölcsönére. A számlaegyenlegen lévő megtakarítása további hozamot biztosít, mivel hasonlóan a tagi kölcsönhöz, a kifizetett hitel összegét a számlán zároljuk, a pénztár befekteti, és tovább hozamolódik.
A pénztártagnak 10 év után lehetősége van az egyéni számlához hozzányúlni – a hozam ekkor már adó- és járulékmentesen felvehető. A 2007. december 31-ig teljesített befizetésekből keletkező tőkerész a belépést követő 21. évben már adómentesen vehető fel, 2008-tól pedig a befizetéstől számított 21. évben válik teljesen adómentessé a tőkekifizetés.
Tehát, ha valakinek pénzre van szüksége, a nyugdíj előtt is költhet a nyugdíjpénztári számlájáról. Persze ilyenkor a félretett pénz, amit felvesz, a nyugdíj-megtakarítást csökkenti. Mérlegre kell tenni, hogy akkor mi marad az inaktív évekre.
A nyugdíj után milyen lehetőségek vannak?
A pénztártagok többsége még mindig egyösszegű kifizetést kér, mert például meg akar valósítani valami régi tervet, nagyobb beruházást, vásárlást, utazást, stb. vagy segíteni akarja a gyerekeit. De egyre többen vannak, akik a pénztári járadékot választják. Újdonságunk az életjáradék, amit a jogszabályok alapján maga a pénztár nem nyújthat. Ezért vontuk be a Groupama Biztosítót, és velük együttműködve kínáljuk ezt a lehetőséget.
Mit kell tudni a pénztári járadékokról? Kiknek lehet optimális választás?
Kétféle típusú pénztár által nyújtott saját járadék van.
- Az ütemezett kifizetésnél az ügyfél meghatároz egy konkrét összeget, és azt, hogy ezt milyen gyakran szeretné felvenni a megtakarításából.
Például az állami nyugdíja 120 ezer forint lett, ami mellé kér a pénztártól még havi 30 ezer forint járadékot, kiegészítésként. Ezt az összeget a megtakarítás nagyságától függően, előre meghatározott ideig kaphatja meg.
- A garantált banktechnikai járadéknál a tag megszabhatja, hogy mennyi ideig és milyen gyakran szeretné igénybe venni a járadékot.
Tegyük fel 10 vagy 15 évig, havonta – erre az időre számoljuk ki, hogy mennyit kaphat. A pénztár ebben az esetben a járadék teljes futamidejére garantált nettó 3 százalékos hozamot fizet. A hozammal minden évben újraszámoljuk, hogy mennyi járadékot kaphat az ügyfél.
Ha a megtakarítás elfogy, akkor nem tudjuk tovább folyósítani az összeget. Viszont ha nem használta fel a pénztártag (mert előbb meghalt), akkor a megmaradt rész nem vész el, hanem örökölhető. Ugyanez a helyzet akkor is, ha valaki nem nyúl hozzá a megtakarításához – szintén a hozzátartozói vagy az általa megjelölt kedvezményezettek örökölhetik.
Mennyire rugalmasak ezek a lehetőségek? Ha egyszer eldöntjük, mit szeretnénk, de később meggondoljuk magunkat, lehet-e változtatni?
Egy ideje már van jogszabályi lehetőség arra, hogy évente változtassanak a feltételeken, akik pénztári járadékot kértek.Például van arra lehetőség, hogy ha valakinek nyugdíjba vonuláskor szüksége van mondjuk 1 millió forintra, akkor azt kifizetjük és mellé kérhet járadékszolgáltatást is.
De ha a következő évben bejön az illető, hogy férjhez megy a gyerek, kellene még egy millió, akkor ebben is tudunk segíteni – ilyenkor újraszámoljuk a járadékát, ami vagy kisebb összeg lesz a kifizetés miatt, vagy rövidebb idejű folyósítást jelent.
Előfordulhat, hogy valaki súlyos beteg lesz, ekkor megint érdemes lehet átgondolni, mit szeretne. Lehet, hogy szüksége lesz egy nagyobb összegre a kezelésére, és emellett a járadék futamidejét rövidebbre szabná, mint amit eredetileg kért – ennek sincs semmi akadálya. Ha pedig nem éli fel az egész megtakarítást, akár az örököseinek is juthat.
Mennyiben más ehhez képest a biztosító által nyújtott életjáradék?
Aki ezt kéri, az biztos lehet benne, hogy egészen élete végéig kapja a járadékot. Ha hosszabb ideig kell fizetni neki az életjáradékot, mint azt a biztosító eredetileg kalkulálta, vagyis ha már elfogyott a megtakarítása, akkor is küldik neki a megállapított összeget. Viszont ha kevesebbet használ fel (mert idő előtt meghal), akkor a fennmaradó rész nem örökölhető az alap életjáradék konstrukció esetében, az a biztosítónál tartalékba kerül. A tartalékból fedezik azok járadékát, akiknek már elfogyott a megtakarításuk.
Kiknek lehet jó még az életjáradék?
Ha valaki egyedül van, nem számíthat magas állami nyugdíjra, esetleg rossz az egészségi állapota, vagy felmerül, hogy szociális otthonba kell mennie. Vagy annak, aki feltehetően nem tudná maga menedzselni az esetleg egy összegben felvett befektetését. Akik életük végéig anyagilag biztonságban szeretnék tudni magukat.
Kik választhatják az életjáradékot?
Akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, és van legalább tízéves megtakarításuk. Fontos tudni, hogy a kockázatosabb (növekedési, dinamikus) portfóliókból nem lehet választani az életjáradékot, ezért először portfóliót kell váltani a kockázatok csökkentése érdekében. Ez nem jelent bonyodalmat, 10 munkanapon belül el lehet intézni a portfólióváltást.
Mit jelent a két életre szóló járadék?
Alkalmas lehet arra, hogy ha valaki gondoskodni szeretne valamelyik hozzátartozójáról, vagy más személyről élete végéig, akkor ezt megtegye. Például akinek sérült gyermeke van, az megnevezheti őt kedvezményezettként. Így biztosíthatja, hogy ha már ő maga nem tud a gyerekéről gondoskodni, az utódja is élethosszig kapja az életjáradékot. De lehet kedvezményezett a házastárs is, vagy bárki más, akiről gondoskodni szeretne a pénztártag.
Hogyan viszonyul a pénztári járadék és a biztosító által kínált életjáradék egymáshoz?
Utóbbi kevesebb lehet, hiszen élethosszig szól.
Az életjáradéknál lehet-e később módosítani a felhasználást, úgy mint a pénztári járadéknál?
Nem lehet. Az életjáradékra megkötött szerződés végleges, ahogyan a folyósítást kérte a nyugdíjba került személy, úgy kapja a rendszeres összeget élete végéig, illetve ha van kedvezményezettje, akkor ő szintén. Ami plusz opció: kisebb járadékösszeg mellett ki lehet kötni, hogy az örökös nem élete végéig, hanem csak meghatározott ideig, például egy évig kapja az összeget. De ezt is előre el kell dönteni.
Életjáradékot kért már valaki?
Még csak most indult a termék, fokozatos felfutásra számítunk. A call centeren keresztül volt már több érdeklődő.
A nyugdíjhoz közeledve mikor érdemes foglalkozni azzal, hogy mi legyen a megtakarítással?
Az ügyintézést célszerű akkor kezdeni, amikor a tag már tudja, hogy mennyi lesz az állami nyugdíja, de egyébként nincs semmilyen időbeli megkötöttség. A tag döntése, hogy bennhagyja-e tovább kamatozni a megtakarítását a nyugdíjpénztárban, mekkora összeget kér kifizetésre, tag marad-e, vagy sem, kér-e járadékot vagy sem. És a döntést akkor hozhatja meg, amikor neki a legmegfelelőbb. Amit még tanácsolunk a nyugdíjkorhatár előtt 2-3-5 évvel: aki addig kockázatosabb portfólióban volt, célszerű kevésbé kockázatos, például a kiegyensúlyozott portfólióra váltani. Biztos ami biztos alapon.
Mi a helyzet, ha valaki elfelejtkezik arról, hogy van nyugdíjpénztára, vagy elérhetetlenné válik a pénztár számára, mondjuk mert elköltözött, esetleg meghalt. Elvész a pénze?
Semmiképpen. Minden kézbesíthetetlen levélnek utánajárunk, akármi is volt az akadály. És aki teljesen elfelejt rendelkezni a megtakarításáról, annak a pénze sem vész el, legfeljebb az örököseihez kerül.
Említette, hogy még mindig kevés tag választja a pénztári járadékot. Mégis mennyien vannak?
Érezhetően nő a számuk, jelenleg 210-en vannak, és átlagban 10-15 évre kérik a járadékot. Célunk, hogy ők minél többen legyenek. Arra szeretnénk ösztönözni a tagokat, hogy ne vegyék fel egyben az összeget, bármennyire is csábító, hanem gondolkodjanak hosszabb távon, hogy valóban legyen kiegészítés a nyugdíjukhoz. Főleg ha az állami járadékuk alacsony.
Ön személy szerint mit tervez a nyugdíj-megtakarításával?
Ahhoz a 15 ezer tagunkhoz csatlakoznék, akik úgy döntöttek, hogy továbbra is megtartják a megtakarításukat. Kapják a jó hozamokat, és csak akkor használják fel, ha szükségük lesz rá. Az elmúlt években szépen növekedett a hozam, szóval kivárnék. Ha elérem a nyugdíjkorhatárt, akkor pedig nem életjáradékot kérnék, hanem sima pénztári járadékot, 20 évre. Számomra vonzó a pénztári járadék rugalmassága, hogy változtathatok a folyósítás feltételein, amennyiben erre lesz szükségem.
Ma úgy látom, a gyerekeim is megállnak a lábukon. Ha viszont olyan helyzetbe kerülnék, hogy tudnám, valamelyiknek problémás lehet az önálló élet, saját maga fenntartása, akkor a biztosító által nyújtott két életre szóló életjáradékot választanám, hogy tudjak a gyerekemről gondoskodni, amíg él.
Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
A nyugdíjpénzek hosszú távon is értékállóak
Az MNB – jogszabályi kötelezettségének eleget téve – honlapján közzétette az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak 2017. évi, illetve a hosszú távú (10, 15 éves) befektetési teljesítményét bemutató hozamrátákat.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly – a záró vagyonnal súlyozottan – átlagosan 6,91 százalékos nettó, a befektetésekkel kapcsolatos költségek levonása utáni hozamot értek el. A pénztárak teljesítménye tehát az előző évben is jelentősen, mintegy 5 százalékkal haladta meg a 2,10 százalékos december/december alapon számított éves inflációt, csakúgy, mint az elmúlt néhány esztendőben. A kockázatvállalási hajlandóságtól és a vagyonkezelési teljesítménytől függően persze akár számottevő eltérések is tapasztalhatók az egyes pénztári portfóliók hozameredményeiben. A 10 és 15 éves hozameredmények áttekintése alapján azonban látható, hogy továbbra is az inflációt meghaladó átlagos vagyongyarapodás jellemzi a pénztárakat.A növekedési jellegű (magasabb kockázatú) és a kiegyensúlyozott jellegű (közepes kockázatú) portfóliók kedvező éves teljesítménye nagyrészt az éven túli lejáratú hazai állampapírok, s a közép-európai térség vezető részvényei jelentős árfolyamemelkedésének köszönhető. A klasszikus jellegű (alacsonyabb kockázatú) portfólióknál viszonylagosan nagyobb a rövidebb lejáratú állampapírok és kisebb a részvények aránya, így ezek jellemzően alacsonyabb hozamokat értek el.
- A zárt, munkahelyi alapon szerveződő önkéntes nyugdíjpénztáraknál tavaly a legjobb nettó hozamteljesítmény 17,08 százalékos volt.
- A nyílt pénztáraknál az egyik piaci szereplő a növekedési jellegűek közt is kockázatvállalónak számító portfóliója végzett az első helyen nettó 15,45 százalékos teljesítményével.
A pénztárak 15 éves átlagos nettó hozamrátái többnyire 3-4 százalék reálhozamot tartalmaznak, vagyis ebben az időszakban évente átlagosan ennyivel múlták felül az inflációt, a 15 éves reálhozamráták záró vagyonnal súlyozott átlagos értéke pedig 3,45 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy változatlanul hosszabb távon is értékálló, az inflációt érdemben meghaladó befektetési eredményeket érnek el a magyarországi önkéntes nyugdíjpénztárak.Az MNB fontos társadalmi célnak tartja, hogy minél több aktív munkavállaló rendelkezzen a nyugdíjkiegészítési célú megtakarítások (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla) valamelyikével, melyeket az állam 20 százalékos adókedvezménnyel is támogat. Az önkéntes nyugdíjpénztár széles kör számára előnyös lehet, többek közt a jogszabály által korlátozott kedvező költségek, és a hosszú távú jó hozamteljesítmény miatt.
A megfelelő nyugdíjkiegészítési cél itt nemcsak egyszeri nagy, hanem folyamatos kisebb összegű – az MNB javaslata szerint a havi jövedelem 3-9 százalékára rúgó – befizetésekkel is elérhető.
Kiemelt kép: 24.hu / Berecz Valter
Nyugdíj: Így alakul 2018-ban! Ön jól döntött?!
Teljes a "lista", minden adat megvan a 2018-as nyugdíjak számításához! Pont kerülhet a várakozások végére!
Sokak választás elé kerülnek minden évben a nyugdíjukat illetően, azonban hosszú idegeskedés után hogy vajon megérte-e a döntés, a halasztás, most végre Önök is megnyugodhatnak, ha a december végi nyugdíjazás helyett a januárit preferálták, hiszen jobbak lettek a számok mint amire a tavalyi év alapján számolni lehetett!
"A kormány kihirdette a 2018-as valorizációs szorzószámokat, amelyek a nyugdíj kiszámításához szükségesek. Ezek az országos nettó átlagkereset növekedéséhez igazodnak. A korábbi évekhez képest 2016-ban még jelentős volt a 7,8 százalékos átlagbér-emelkedés, ám a tavalyi adat ezt látványosan felülmúlta. Így sokan jobban járnak, főleg akik a nyugdíjba vonulást halasztották. " (1)
Ezzel egyidejűleg természetesen, nem jelenthetjük ki, hogy a nyugdíj emelkedik, hiszen a kiszámítása számos más összetevőből áll, amik egyénenként befolyásolják az időskori ellátás összegét.
Azonban e "csekély" kis pozitívumnak is örülni lehet, hiszen az elmúlt időben a rémhírek és problémák uralták a nyugdíj világát!
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Forrás:
(1) napi.hu-Fontos hírt kaptak a nyugdíj előtt állók - sokan fognak örülni
letöltés ideje: 2018. 03. 13. 9:48
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/fontos_hirt_kaptak_a_nyugdij_elott_allok_sokan_fognak_orulni.658308.html
Az egészségügy a legfontosabb probléma, a korrupció nagyobb gond a bevándorlásnál a magyarok szerint
Nem sok minden változott azóta, hogy 2017 nyarán a Republikon Intézet megkérdezte a magyarokat, szerintük melyik az a legfontosabb két probléma, amellyel ma Magyarországon, illetve a saját életükben szembe kell nézniük. Akkor az első helyen az országot tekintve az egészségügy és a szociális biztonság állt – a megkérdezettek 46 százaléka nevezte meg ezt a (voltaképpen két) területet problémaforrásként. A második helyre 24 százalékkal a bevándorlás, a harmadik helyre pedig a munkanélküliség került 20 százalékkal.
Az alábbi ábrákon azt mutatjuk meg, hogy bő fél évvel az első felmérés után hogyan alakult a helyzet. A betűméret jelzi a fontossági sorrendet, a kurzort az egyes kategóriák fölé mozgatva pedig megjelenik a százalékos arány, hogy hányan említették az adott területet.
Kiderült, hogy – a kormány által sokszor hivatkozott intézkedések ellenére – még mindig az egészségügy a legproblémásabbnak tartott terület Magyarországon, a megkérdezettek 47 százaléka említette, vagyis egy hajszálnyival többen, mint tavaly. Ezt követi a korrupció 26 százalékkal, a harmadik helyen pedig a bevándorlás 21 százalékkal. A lista végén az adózás áll 2 százalékkal, tehát úgy tűnik, ezzel nagyjából elégedettek az emberek.
Egy kicsit átrendeződnek a hangsúlyok akkor, amikor arra kérdeztek rá, hogy a válaszadó a saját élete szempontjából mit tekint gondnak. Bár az egészségügy itt is az első helyen szerepelt 29 százalékkal, ugyanennyiszer említették a megélhetés költségeit (beleértve az áremelkedéseket és az inflációt is), és nem sokkal lemaradva következett a háztartások anyagi helyzete (26 százalék).
A sor végén a terrorizmus áll 2 százalékkal, vagyis az emberek szerint a saját életükben ez nem olyan probléma, ami miatt aggódni kellene.
Ez a kormány rendszeres, terrorfenyegetéssel való ijesztgetése tükrében különösen érdekes eredmény. 2017-ben egyébként ugyanígy elhanyagolható volt a terrorizmustól való félelem, a legnagyobb problémának akkor a megélhetés költségeit érezték a válaszadók a saját életükre vonatkozóan, ezt követte csak az egészségügy és a háztartások anyagi helyzete.
Módszertan
A kutatás 1000 fő személyes megkérdezésével készül február 9-22. között. Az eredmények életkor, nem, településtípus és iskolázottság szerint reprezentatívak az ország felnőtt lakosságára nézve.
Kiemelt kép: MTI/Mónus Márton
Kijöttek a nyugdíjszámok, látványos a meglepetés
A kormány kihirdette a 2018-as szorzószámokat, amelyek a nyugdíj kiszámításához szükségesek. Ezek az országos nettó átlagkereset növekedéséhez igazodnak, ami jelentősen emelkedett 2017-ben.
Mivel a korábbi évekhez képest tavaly jelentősen nőttek a bérek, jobban jártak azok, akik halasztották a nyugdíjba vonulásukat, azaz nyugdíjasként is dolgoztak, és most mentek nyugdíjba.
2016-ban még jelentős volt a 7,8 százalékos átlagbér-emelkedés, ám a tavalyi adat ezt látványosan felülmúlta. 2017-ben a nettó átlagkeresetek 12,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
(Napi.hu)
Képünk illusztráció. MTI Fotó: Mohai Balázs
Már kétmillió feletti nyugdíjakat is fizet az állam
Egy év alatt 200 ezer forinttal nőttek a legmagasabb nyugdíjak, többen már havonta kétmillió forintot kapnak az állami nyugdíjalapból – írja a Zoom.hu.
A Fidesz-kormány 2013-ban törölte el a tb-járulékfizetés felső határát. Előtte évtizedekig alig tízszeres volt a különbség a legalacsonyabb és legmagasabb nyugdíjak között. Ennek oka az volt, hogy egy bizonyos határ felett nem kellett a szerzett jövedelem után járulékot fizetni, így ez nem számított a nyugdíjszámítás alapjába. A járulékplafon eltörlése növelte ugyan a társadalombiztosítás bevételeit, de hosszú távon jóval nagyobb terheket rak rá, a milliós nyugdíjellátások kifizetése miatt.
A portál kérdésére a Magyar Államkincstár nem árulta el, hogy idén januárban hány fél- és egymillió forint feletti nyugdíjat folyósított, de azt igen, hogy a tíz legmagasabb nyugdíj átlaga 2 015 226 forint volt.
Nyugdíj: Probléma már van, de hol a megoldás?!
Jelentős nyugdíj probléma! Hol vannak a megoldások?! 
"Ma több 100 ezer ember van minimálbérre bejelentve, több százezren katáznak, vagy más könnyített járulékfizetési vállalkozási jogviszonyban dolgoznak. Ők iszonyatosan kicsi nyugdíjra számíthatnak. Ez nagyjából 30-50-60 ezer forintot jelent havonta." (1)
Azonban hiába dolgoznak becsülettel, azok is akikről jelen esetben szó van, nem tudják növelni a bevételüket a munkahelyükön úgy, hogy a nyugdíjuk ne csak a létminimumra legyen elegendő. Hiszen a számlákat kötelező fizetni, ételt pedig tenni kell az asztalra.
A hideg hónapokban a nyugdíjminimum értéke a fűtést sem fedezi, nemhogy más egyébre jusson.
Ez a helyzet mindenkit megvisel, hiszen az addig megszokott életminőségből lentebb kell adnia, jobban figyelni kell a beosztásra és komoly gondokat jelenthet az átállás.
Erre a problémára még sajnos nem érkezett kielégítő megoldás, így jelenleg csak bizakodni lehet,hogy az illetékesek felfigyelnek rá és javítanak valahogy a helyzeten!
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Forrás:
(1): 24.hu-Nyugdíj: megvan, kik szívhatnak a legnagyobbat
letöltés ideje: 2018. 03. 08.17:15
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/03/06/nyugdij-megvan-kik-szivhatnak-a-legnagyobbat/
A választások után érkezhet a nyugdíjasok Erzsébet-utalványa
Néhány hét szükséges ahhoz, hogy a posta kiküldje a 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványokat az érintetteknek – mondta Novák Katalin, család és ifjúságügyért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.
Abban bízik, hogy április közepéig mindenki megkapja a juttatást.
Novák Katalin egyben alelnöke az Idősek Tanácsának, amely a közelgő ünnepekre tekintettel kedden javasolta a kormánynak az újabb Erzsébet-utalványok kiküldését.
Az Orbán-kabinet már másnap, szerdán döntött arról, hogy a választásokhoz közeledve még kioszt egy kör Erzsébet-utalványt a nyugdíjasoknak. Az indoklás szerint azt szeretnék, ha minden magyar, így a nyugdíjasok is részesülhetnének a növekvő gazdasági eredményekből.
A kormány ajándéka 29,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek – derül ki a Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent határozatból.
Az államtitkár azt mondta, április közepéig remélik, hogy mindenki megkapja a juttatást. A választások április 8-án lesznek, így simán lehet, hogy csak ezután érkezik a nyugdíjasok extra pénze.
Kiemelt kép: MTI Fotó / Mohai Balázs
(MTI/24.hu)
25 nyugellátás alapján 30 milliárd megy Erzsébet-utalványra
Orbán Viktor bejelentése után a Magyar Közlöny már közzé is tette, hogy kik kaphatnak 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt. A kormányrendelet szerint az egyszeri juttatást huszonöt nyugellátás alapján osztják ki.
Az kaphatja, akinek 2018 márciusában
– öregségi nyugdíjat,
– özvegyi nyugdíjat,
– szülői nyugdíjat,
– árvaellátást,
– baleseti hozzátartozói nyugellátást,
– mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,
– mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,
– korhatár előtti ellátást,
– szolgálati járandóságot,
– átmeneti bányászjáradékot,
– táncművészeti életjáradékot,
– rokkantsági ellátást,
– rehabilitációs ellátást,
– baleseti járadékot,
– rokkantsági járadékot,
– bányászok egészségkárosodási járadékát,
– fogyatékossági támogatást,
– vakok személyi járadékát,
– a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,
– polgármesterek közszolgálati járadékát,
– a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást,
– a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást,
– a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatását,
– kormányrendelet alapján a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint emelendő, az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelést vagy
– nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot
folyósítanak.
Az egyszeri juttatás akkor is csak egyszer jár, ha a jogosult több ellátásban részesül.
Az Erzsébet-utalványt csak a Magyar Posta kézbesítheti. A postai kézbesítés eredménytelensége esetén május 31-ig kell az ismételt kiküldést kérni a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságától.
A kormány vélhetően erre költi azt a 29 milliárd 430 millió forintot, amit két forrásból teremt elő, az idei költségvetés Miniszterelnökség fejezetében szereplő rendkívüli kormányzati intézkedésekből 8,7 milliárd, a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, Központi Maradványelszámolási Alapjából 20 milliárd 730 millió forint jut erre.
A 29 milliárd 430 millió forintból 27 milliárd az utalványok értéke (az ellátottak pénzbeli juttatása), míg a költségek (a dologi kiadások) 2 milliárd 430 millió forintra rúgnak.
Kiemelt kép: MTI / Mohai Balázs